Elérkeztünk hosszú kirándulásunk utolsó helyszínére. Ez a falu Magyarszombatfa, a magyarországi fazekas kisipar egyik fellegvára.
"Magyarszombatfa Magyarország Nyugati végében az Őrség tájegység déli peremén, a szlovén határ mentén fekvő kisközség a Zürich (Szentgyörgyvölgyi)-patak partján, a Veleméri-völgyben.
Két - régebben önálló - falu Magyarszombatfa és Gödörháza 1973-ban történt egyesítéséből jött létre."
Őszintén szólva nem Magyarszombatfa volt az eredeti célpont. Jártunk már a községben évekkel ezelőtt, akkor több fazekas kisiparos műhelyét megnéztük, és vásároltunk néhány emléktárgyat.
Tóth János fazekas mester portája |
Természetesen most is megálltunk a faluban. Feleségem szeretett volna egy speciális tésztadagasztó tálat vásárolni, ezért bementünk egy találomra kiválasztott mester házába. A mester éppen nem volt otthon, ezért apja, egy idős bácsika fogadott minket. Nagyon barátságos volt, rögtön megmutatta az egész műhelyt, a teljes árukészletet, és türelmesen meghallgatta a feleségem kívánságát. A kért edényt azonban nem tudta adni, mivel a fia ilyet éppen nem készített. Javasolta, hogy nézzünk körül más fazekasoknál is, de megjegyezte, hogy erre a célra a helyi mesterek nem szoktak cserépedényt készíteni.
Amikor megtudta, hogy Győrből látogattunk el a falujába, örömmel mondta, hogy ő Győrben érettségizett az egyik győri műszai középiskolában. Büszkén mutatta a fia égető kemencéjét, amit ő saját maga, a Győrben tanultak alapján tervezett, és épített meg.
A bűntény áldozatává vált fazekas múzeum |
A bűntény áldozatává vált fazekas múzeum |
A bűntény áldozatává vált fazekas múzeum |
Amikor a Fazekas Ház felől érdeklődtem tőle, könnybe lábadt a szeme. Majdnem sírva mondta el, hogy a ház leégett, valószínűleg gyújtogatás áldozata lett. Óriási az anyagi, még több az erkölcsi kár, ami ezzel a bűnténnyel érte a falut. De nagyon bizakodónak mutatkozott abban a tekintetben, hogy a múzeumot újraépítik, és legalább olyan szép lesz, mint volt a régi.
Ami után a bácsitól elköszöntünk, megkerestem a leéget fazekas-múzeum maradványait, és néhány fotót készítettem. Valóban siralmas a látvány, és elkeserítő lelkiismeretlen emberek oktalan kártétele.
Ezek után tovább mentünk a tulajdonképpeni fő célpontunk felé. Ez nem más, mint Velemér falu temploma.
Az Árpád-házi királyok idejéből való építészeti csoda, a Fény Temploma |
Az újra-értelmezett nyitvatartási idő |
Az Árpád-házi királyok idejéből való építészeti csoda, a Fény Temploma |
Velemér "Magyarország nyugati határán, Vendvidék, Vasi-Hegyhát és a Zalai dombság által határolt háromszögben Hetés tájegység északnyugati szegletében lelhető meg a domborzati térképeken. A völgyet, amelyben Velemér (Magyarszombatfával és a hozzá csatolt Gödörházával egyetemben) megtalálható, a reformáció óta Zürich-völgynek is nevezték. Ma is gyakran említik Belső Őrségként, ami annak az emléke lehet, hogy nem a Szalaőrök vidékéhez, hanem a Kerka köré szerveződő őrséghez tartozott. Ma az Őrségi Nemzeti Park részét képezi. Környező települések: Magyarszombatfa, Szentgyörgyvölgy és Felsőszenterzsébet. A településen átfolyó kis patakocskát korábban Velemér-pataknak nevezték, a mai térképeken Szentgyörgyvölgyi-patak néven azonosítható. A Lendva és Kerka patakok segítségével a Mura vízét táplálja."
"Velemér jelentős műemléke a Papréten emelkedő, a Szentháromság tiszteletére szentelt, egyhajós, nyugati tornyos (azaz keletelt), a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel ellátott, kőből és téglából épült katolikus templom. A templom építésének pontos évszámát nem lehet tudni, a stílus alapján az 1200-as évek végére teszik. Freskóit Aquila János festette az 1378-ban."
A templom speciális építési megoldásainak köszönhetően különleges fényhatásokkal rendelkezik. Ezért hívják a Fény Templomának.
Nagy bánatunkra csalódás ért bennünket. A Tourinform irodák tájékoztatása szerint minden nap 17 óráig látogatható a templom, állandó személyzet van a helyszínen. Ennek ellenére másfél órával a hivatalos záróra előtt már zárva volt - csak egy kézzel írt papír tudatta a - velünk együtt - 5 fő csalódott turistával, hogy a gondnok már 15 órakor zárórát csinált. Mást nem tehettem, körüljártam a gyönyörű épületet, készítettem néhány fotót, és csalódottan távoztunk.
"Ivánc község Vas megyében, az Őriszentpéteri kistérségben. Ivánc az Őrség kapujában elhelyezkedő kisközség,amely közel 800 éves történetére tekinthet vissza."
Ivánc község temploma |
Ivánc község temploma |
A falut hazafelé jövet érintettük, de épp csak áthajtottam rajta. Pár percre azért megálltam a templom előtt, mert nagyon feltűnő, szinte monumentális megjelenése van. Az interneten (Ivánc község honlapja) olvasva a története nagyon érdekes, változatos és mozgalmas.
"A templom stílusa: magyaros szecessziós, székelyes elemekkel. Külsejében hasonlít a Kós Károly tervezte zebegényi templomhoz: méreteiben nagyobb és külső megjelenésében - leginkább főhomlokzatát tekintve - tükörképe annak."
Ottjártamkor természetesen nem maradt el a fotózás - íme két fotó a templom homlokoldali látványáról.
Szép napot kívánok minden kedves látogatómnak!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése