2012. szeptember 30., vasárnap

Eger - a Vár és a Belváros


Eger - többször jártam már a városban. Ennek ellenére csak nagyon kevéssé ismerem, mert ezek a kirándulások nagyon rövid ideig tartottak, és főleg a Vár, és a Vár környékének megtekintésére voltak elegendő. Fotós barátai közül a közelmúltban többen jártak ott, sok fényképet készítettek. Ehhez jött még legalább két Egerben, vagy a közelében élő fotóbarát, akik bőven "elláttak" egri képekkel az interneten keresztül. Nem véletlen tehát, hogy én magam is újra Egerbe kívánkoztam, személyesen látni azokat a szépségeket, melyeket barátok képein láthatok. Kapóra jött, hogy szinte véletlenül rátaláltam egy kedvező árú szállásra Egerszalókon. Feleségemet nem kellett győzködni, amikor felvetettem neki az ötletemet: menjünk el néhány napra Egerszalókra! Ott van a híres sós vizű fürdő, közel van Eger, hegyek, miegymás. Szóval - elment a helyfoglalás, megjött a visszaigazolás, mi pedig a rögzített időben útnak indultunk.
Már az első Egerszalókön töltött napunkat Eger megismerésére szántuk. Ez így tulajdonképpen ellentmondás, de azért talán érthető.
Busszal mentünk be a városba, hogy ne legyenek parkolási gondok. A busz gyakorlatilag a Belváros szélén tett le minket - azaz azonnal a célunknál voltunk. Talán nem lep meg senkit, hogy a Bazilika felé vettük az irányt - ezt már tudjátok, hisz a csodás templom fotóit már felraktam a netre.
Ezúttal a Belvárosról, a Várról, és a Várban készített városképről szeretnék néhány képet bemutatni. És természetesen a kimaradhatatlan Dobó-szoborról, valamint a Végvári vitézek cimű szoborkompozícióról. 
Eger - Díszkút galabbal
Török minaret, 1664-ben már állt!
http://hu.wikipedia.org/wiki/Egri_minaret
A várvédő Dobó István szobra
A szobor mögött már a Vár látható
Ez már kuriózum: forgalomképes Trabant Egerben!
Utcakép: előtérben a feleségem
Egy gyönyörű homlokzat
Kovácsolt vas kapudísz
Tinódi Lantos Sebestyén dalnok
A Vár főbejárata
Városkép a Várból fotózva
Várfalak
Várfalak
Ami mindig megdobogtatja a magyar szíveket...
Városkép a Várból fotózva
Városkép a Várból fotózva
Városkép a Várból fotózva
Városkép a Várból fotózva
Városkép a Várból fotózva
Városkép a Várból fotózva
Az egykori Vártemplom. Itt volt eltemetve Árpádházi I. Imre király (1174 – 1204)
Vége a vársétának
Végvári vitézek című szoborkompozíció. Egy magyar és két török harcost ábrázol.
A szoborkompozíció részlete
A szoborkompozíció részlete
Az egész szobor
És a legvége: a Szépasszonyvölgy egyik pincéjéban

Sokat nem szövegelek, beszéljenek a képek!
Köszönöm a látogatást, legyen szép napotok!

2012. szeptember 28., péntek

A matyó főváros - Mezőkövesd


Rengeteg témám van még a kirándulásomról, melyekről írni szeretnék. Megvallom, ezek egy része templomról szólna, ha megírnám. Ugyanakkor kétségeim támadtak, megfelelő téma-e templomokat bemutatni. Nem panaszként mondom :-), de a csodálatos egri bazilika bemutatása szinte teljes érdektelenségbe fulladt. Lehet, csak nekem van templom-mániám? 
Azért itt most elmondom, hogy csak Egerben még másik három templomot látogattam meg! Aztán jártam Fóton abban a templomban, melyben nemrég egy TV-műsor is forgatott. Feleségem látta a műsort, megígértette velem, hogy amint lehet, elmegyünk oda. Hát ez nem semmi! De amit Mezőkövesden láttam, az überel mindent! (Bocsánat, egriek, de aki még nem látta, menjen ek oda! Nincs messze, a Szent László templomról van szó!)

Mindettől függetlenül - vagy éppen ezért? - ezúttal kifejezetten nőies témáról írok. Feleségem (már megint) ragaszkodott hozzá, hogy nézzük meg azt a múzeumot, ahol matyó népviseletbe öltöztetett babákat lehet látni. Van-e ilyen múzeum, vagy nincs, én nem tudom, a helyi lakosok se igen tudták. Végül valaki megoldotta a talányt. Azt mondta, éppen felújítják. Ekkor bementünk a matyó múzeumba: ott is vannak népviseletbe öltöztetett babák, csak életnagyságúak.
Turistainformációs iroda szekrényei
Ez a kép egy "kakukktojást" ábrázol - nem a múzeumban készült. A városba érkezve - nem első, de második - dolgom az volt, hogy felkerestem a Turinfó irodát. Ott fotóztam le ezt a gyönyörű szekrényt, az ott dolgozó kedves hölgy engedélyével.

Nem szándékos, nagyon is véletlen, hogy a múzeumban ezt a miseruhát fotóztam először
Gyönyörű asztalterítő, bámulatos munka!
Falvédő vagy falikép - sajnos, a vaku fénye becsillant
Mezőkövesdi cserépedények
Matyó szoba
Népviseletek
Szobaberendezés
A múzeumban éppen egy hatalmas csoportot vezetett egy idegenvezető. Ők aztán úgy ellepték az egész kiállítást, lépni alig lehetett tőlük. Nemhogy fotózni. Fotózni egyébként is csak alig-alig :-). 

Kis Jankó Boris Emlékház
 "Csaba Moldován írta... Szép Napot :-)
Egy kis segítség:
- A külső épületfotó (parasztház) nem Kis Jankó Bori háza, hanem Kovács Szabolcs bútorfestőjé, aki egyébként a turinformos gyönyörű szekrényt is készítette."
Köszönöm a helyreigazítást, Csaba Moldován
A múzeumból a Hadasd városrészbe mentünk. Az volt a terv, hogy megnézzük a tájházakat - legalább annyit, amennyit lehet. Előbb a Kis Jankó Bori emlékházba mentünk.
Kis Jankó Bori (néha Kisjankó Bori) népművészről ennyit ír az egyin internetes honlap:

"A Népművészet Mestereként is elismert, híres mezőkövesdi rajzolóasszonyok életének, tevékenységének, a korabeli népművészetnek állít emléket a kiállítóhelyként 1974-től működő Kisjankó Bori Emlékház. Az aprótelkes, szabálytalanul kanyargó utcácskákból álló, ún. Hadas városrész szívében lévő ház 1850 körül épült, s máig őrzi a hajdani népi építészet jellegzetes "háromosztatú" (szoba+konyha+kamra) elrendezését és lakáskultúráját."

Az emlékház
Az emlékház
Az emlékház és idegenvezető
Kelengyés láda
Az emlékház
A kiállítás bemutatása olyan hosszúra sikerült, hogy nem mentünk máshová. Aznapra még be volt tervezve ugyanis az egri Szépasszonyvölgy megnézése, lehetőleg az ott zajló események valamelyikével együtt. Ez volt ugyanis a kirándulásunk utolsó teljes napja, másnap már haza kellett jönnünk. A Szépasszonyvölgy nélkül pedig el nem jövünk erről a tájról! (Elárulom, ha tudom, mit találunk ott, inkább maradtunk volna Mezőkövesden. De utólag könnyen okos az ember).

Visszatérve a mezőkövesdi Szent László király templomra: akár fog tetszeni, akár nem, de teszek ide képeket hamarosan. Tudom, hogy az eredeti élményt nem tudom közvetíteni, de legalább megpróbálom. Mint egykori osztályfőnököm mondta anno: "De azért igyekszünk".

Legyen szép napotok!

2012. szeptember 25., kedd

Eger templomai - a Bazilika


Nemrég hat napot Eger környékén töltöttem. Eger városára egy nap jutott ebből, bár több alkalommal keresztül utaztam a városon, kirándulásaim alkalmával.
Ennyi idő elég volt néhány templom meglátogatására, néhány belvárosi utcán sétára, és a vár bejárására. A várban csak a külső területeket nézhettem meg újra, mivel hétfői napon jártam ott, amikor múzeumi szünnap van. Erre nem számítottam.
A fotózáshoz állványt vittem magammal, de nem használtam. Azt tapasztaltam, hogy mostanában egyre több ember tartózkodik hét közben is a templomokban. Gondolom, magyarázni nem kell, hogy ilyen körülmények között nem szívesen ügyködöm fotóállvánnyal. Az is egyértelmű, hogy más templomlátogatókat is zavar az ilyenfajta tevékenység. Vakumra hagyatkoztam, igyekezve mindig olyan helyzetet felvenni fotózáskor, hogy a vaku fénye ne vetüljön emberekre. Nem mindig sikerült, de az igyekezet megvolt bennem. Az időm kevés volt, jól ki kellett használni, és mennél több helyre szerettem volna ellátogatni.
Érthető, hogy a templomok történetéről szinte semmit nem tudok, így a Wikipediára kell hagyatkoznom ahhoz hogy bemutathassam fotózásom tárgyát. Az idézetek tehát a Wikipediából valók (minden külön hivatkozás helyett).


Eger - a Bazilika főbejárata
Fél-oldal nézet
Az egri főszékesegyház vagy egri bazilika Eger városának 1831–1836 között, Hild József tervei alapján klasszicista stílusban épült római katolikus székesegyháza, az egri érsekség főtemploma, Magyarország második legnagyobb temploma. Egerben a Pyrker téren áll, dél felől a Törvényház utca, kelet felől az Eszterházy tér határolja. 55 méter magas tornyaival ez a város második legmagasabb épülete.

Eger a Bazilika belső tere
Eger a Bazilika belső tere
Eger a Bazilika belső tere
 1827-ben nevezték ki egri érseknek Pyrker János Lászlót. Pyrker szándéka az volt, hogy méltó érseki székesegyházat építtessen Egernek. A városba érkezése óta foglalkoztatta az építés gondolata, mert mint fogalmazott: „az egri érseki templom alig különbözött egy falusi templomtól”. 1831. február 2-án Hild József tervei alapján elkezdődött az egri bazilika építése. A munkákra Itáliából elhívta Marco Casagrandét, aki – többek között – a szobrokat készítette a bazilika felvezető lépcsősora mellé. Öt év alatt készült el az épület, felszentelésére 1837. május 6–7-én került sor ünnepélyesen. A belső alakítások, az oltárok kialakítása, a freskók festése azonban még további 120 éven át tartottak. A bazilika az 1950-es évekre készült el teljesen.

Eger a Bazilika belső tere - kupola
Eger a Bazilika belső tere - kupola
Eger a Bazilika belső tere - Mária kápolna
Eger a Bazilika belső tere - Mária kápolna a rácson át fotózva
Eger a Bazilika belső tere
Eger a Bazilika belső tere
Eger a Bazilika belső tere
Bejáratát oszlopcsarnok hangsúlyozza, melynek 17 méteres korinthoszi oszlopain timpanon nyugszik. E fölé emelkedik a magasított oromzat, amelyen 3 allegorikus szobor áll. Nyugati végén két 55 méteres torony magasodik, melyekben négy harang lakik. Közülük a legnagyobb a balban lakik, 6015 kg-ot nyom, és ezzel a harmadik legnagyobb harang az országban. A bazilika külső hossza 93 méter, szélessége 53 méter. A templom külső falán több dombormű található, odabent további huszonnégy. A főbejárat előtti lépcső mellett négy szobor sorakozik: Szent István, Szent László, Péter apostol és Pál apostol. A templom mennyezetfreskói 1950-ben készültek el. A jelenlegi szentélyt és márvány szószéket 1910-ben fejezték be. Az oltárkép Olajban főtt Szent Jánost ábrázolja.

További szép napot mindenkinek!  :-)))