2012. július 31., kedd

Ausztria - Traunkirchen & Traunsee

Még nincs vége az ausztriai beszámolómnak! Jelenleg a Traunsee partján és Traunkirchen utcáin sétálunk. Őszintén mondva a séta kifejezés nem kicsit idealizálja a helyzetünket, ugyanis hol csepeg az eső, hol meg eláll, az ég helyén pedig sűrű felhő gomolyog. De mindezt olyan kiszámíthatatlanul teszi, hogy nekem, fotózni próbáló műkedvelőnek nem könnyíti meg a dolgomat! Ezért a képeim néha csak ködöt és homályt ábrázolnak, néha pedig jól beégnek a hirtelen szétoszló felhők mögül ránk zúduló fénytől.
Az első kép, ami szemünkbe ötlött...
Traunkirchen nem nagy lélekszámú, de nagyon szép környezetben fekvő település. A falu képe a már ismerős formákat mutatja. A faluból - főleg a tó szemben lévő oldalára nyíló látvány azonban lenyűgöző!
Kápojna a Johannesbergen
Mint említettem, csepergős időnk volt, ennek megfelelően az úttest, és főleg a nem aszfaltozott, hegyoldalban kialakított gyalogos sétányok fel voltak ázva. Nem nagyon, de óvatosan kellett közlekedni rajta.
Traunsee esőben
A tó körüli hegyek
Traunsee
Egy emlékezetes adalék erről az egész nyaralásról: tudtam, hogy hegyek közé megyünk, és tudtam, hogy nyár van, esetenként kánikula. Ezért több fajta cipőt készítettem be egy táskába, hogy mindig legyen megfelelő lábbelim, bárhogy alakul az időjárás. Az utazás totális kánikulában történt, ezért az útra egy teljesen nyitott, laza, néhány pántból álló szandált vettem fel. Most képzeljétek magatokat a helyzetembe, amikor a szállásunk előtt minden holmit kiszedtünk a kocsiból, és azzal a ténnyel szembesültem, hogy az összes cipőm otthon maradt! Csak a lábamon lévő szandál, és a bőröndömbe csomagolt szobapapucs volt nálam! A lényeg: akár süt a nap, akár esik az eső, én rendületlenül egy levegős kánikula-papucsban járom az utakat. És nem csak az aszfaltot!
Klastrom
Apátsági templom, körülötte a temető
Panoráma a klastrom magasságából
Panoráma a klastrom magasságából
Panoráma a klastrom magasságából
Panoráma a klastrom magasságából
Panoráma a klastrom magasságából
Kápolna a Johannesberg magaslaton
Itt Traunkirchenben van ugyanis egy Johannesberg nevű magaslat, annak tetején pedig egy kápolna. 

A kápolna belseje
És ha ott van, akkor nekem azt meg kell nézni - nem csak alulról, hanem belülről is, ha lehet! De hogy lehet-e, azt csak akkor tudom meg, ha fölmászok a csúcsra. Föl is mentem, pedig a kissé laza, és lehullott vizes falevelek álta borított meredek szerpentinen - nyári szandálban - nem volt könnyű vállalkozás! A kápolna egyik kapuszárnya nyitva volt, és a mögöttes rács résein át fotót is készíthettem. Nem volt tehát hiábavaló a befektetett energia!
Temető az apátság körül
Temető az apátság körül
Temető az apátság körül
Egy másik emlékezetes momentum az apátsági templom körül elhelyezkedő temető. A temető sehol sem vidám hely, de ez itt különösen szép volt. Megjegyzem, nem ez volt az egyetlen nagyon szép és gondozott temető, amit városnézéseink során láttam. De az egyik legszebb, az kétségtelen. Ezen a tájon egyébként is különleges temetkezési szokások és megoldások vannak, melyek kialakulása a rendelkezésre álló szűkös helyre vezethető vissza. Erről még lesz szó a későbbiekben. Nem itt, hanem egy másik posztban.

Kút
Az apátság, távoli hegyekkel
Az apátság, félúton a Johannesbergre
Panoráma
Látvány a tó szintjén
Búcsú a városkától
Beszámolóm sorozatának ugyanis még nincs vége! Gyönyörű helyeken jártam, szép élményeket szereztem, és ezekről is írni szeretnék néhány mondatot, megmutatni néhány képet.

Legyetek jók, ha tudtok!

2012. július 27., péntek

Ausztria - St Gilgen & Wolfgangsee

Miután St. Wolfgang városában nagyot sétáltunk, és meglátogattuk a város nevezetességeit, átkocsiztunk az ugyancsak a Wolfgangsee partján fekvő St. Gilgen városkába. 
Ausztria, St. Gilgen
Nem túl nagy település, sok tekintetben hasonló, mint más tóparti kisvárosok Ausztriában. Ami mégis egyedivé teszi, az Wolfgang Amadeus Mozart nevéhez fűződik. Bár maga a zeneszerző állítólag sohasem járt itt, mégis jól hangzik, ha Mozart városának hívhatja magát! 
A Városháza, előtérben Mozart szobra
A zeneszerző Mozart édesapja dolgozott a városban annak idején, édesanyja pedig itt született. Az anya szülőháza ma a Mozart-ház nevet viseli, és a városka egyik nevezetes pontja.
St. Gilgeng
Városháza, szobor
A város érthetően nagyon büszke a zeneszerzőhöz fűződő kapcsolatára. A Városháza előtt található egy nagyon szép Mozart-szobor, a turisták kedvelt fotózási helye.
Templom belső nézete
Temploma nagyon szép, néhány fotót sikerült készíteni benne.
A temető bejárata.
Mint mindenhol, nagyon szép a templom mellett elhelyezkedő temető. Szépek, de hihetetlenül zsúfoltak - persze, ennek magyarázata is van. Hogy micsoda? Erre itt nem térek ki, de más posztomban hamarosan visszatérek erre a témára, egy egészen különleges szokás és gyakorlat összefüggésében.
A Mozart-ház, a zeneszerző édesanyjának szülőháza
Tóparti hegyek
Wolfgangsee, és a köznyező hegyek
A városközpontot hamar bejártuk. A tóparthoz sétáltunk, egy kellemesen árnyékos helyen helyet foglaltunk. Közben természetesen fotóztam is.
Rálátás a tóra
Rálátás a tóra
Rálátás a tóra
Rálátás a tóra
Az idő dél körül járt. Elindultunk vissza Bad Ischl-be, mivel a nap második felében egy újabb, az eddigieknél nagyobb város meglátogatása volt tervbe véve. Nem siettünk, egy a városhoz közeli magasabb ponton megálltunk, és innen is megcsodáltuk a panorámát.

Köszönet a látogatásért!

2012. július 26., csütörtök

Ausztria - St Wolfgang & Wolfgangsee

Új nap reggele kezdődött: az első, melyiken Bad Ischl-ben ébredtünk. A feleségek finom reggelit készítettek - ennek elfogyasztása után máris útnak indultunk. Tamás, mint programszervező és útikalauz, ma délelőttre a Wolfgangsee tó melletti St. Wolfgang nevű városkát jelölte ki úticélunknak.
Fafaragó művész kiállítása a ház falán
Fába faragott portrék
Út közben megálltunk egy rövid kitérőre, és megnéztük egy nagyon ügyes fafaragó művész házát. Rengeteg ötletes figurát láttunk - valóságos és mesealakok fába faragott képmásait. Még az öreg császár és király képét is megcsodálhattuk.
Alpesi idill, ahogy Magyarországon elképzelik :-)
A másik irányba nézve pedig egy igazi alpesi tájat láthattunk. Éppen olyat, amilyet Magyarországon elképzel az ember, ha erről a tájékról esik szó. Üde zöld dombok a kék ég alatt, jellegzetes ház, körülötte legelésző tehenek, bónuszként pedig egy sífelvonó drótkötelei.

St. Wolfgang
A városi utcák látványa egy új világot tár elénk. Nagy, többszintes épületek, sok ablakkal, és még több virággal. Néha elgondolkodtam azon, hogy ennyi muskátli a világon nincs, mint amennyit itt egy-egy ház erkélyein látni lehet. Aztán be kellett látni, hogy mégiscsak van, mert ha nem lenne, nem lennének itt, igaz? A következő pillanatban meg a házak lakóit sajnáltam: szegénykék, egész nap öntözhetik ezt a rengeteg virágot, hogy ilyen szépek! Pár nap múlva ez az aggodalmam is elpárolgott, miután megtapasztaltam a helyi időjárás sajátosságait - mármint a gyakori, rövid de bőséges záporokat, melyek mint önkéntes locsoló égi áldás, ingyen és bérmentve besegít eme tevékenységbe.
Wolfgangsee
Wolfgangsee
A város gyönyörű szép, igazi kis ékszerdoboz, ahogy felénk mondani szokás. Vannak szép templomai, régi történelmi időket idéző egyházi emlékei. A hegyoldalba épített egyházi komplexum teraszáról csodásan szép kilátás nyílik a tóra.

 



A teraszon is hosszasan időztünk, és ermészetesen a templomot is meglátogattuk. Sajnáltam, hogy még itthon, indulás előtt tudomásul kellett vennem, hogy nem vihetek magammal mindent, amit szeretnék. 
Ez az oka többek között, hogy fotóállványt nem vittem, pedig számítottam templom-látogatásokra. Emiatt voltam kénytelen kompromisszumot kötni önmagammal, és elfogadni, hogy csak vaku használatával tudok templomokban fényképezni. 34-es kulcsszámú külső vakut használtam: jobb, mint a gép saját vakuja, de közel sem ad olyan minőségű fotókat, mint ha állvány használatával fotózhattam volna. Mindezek mellett tudom, hogy a templom más látogatói sem túlzottan kedvelik a vakuvillogtató kocafotósokat.

Ajándékbolt
A város legnagyobb ajándékboltja kész kis varázspalota.Hihetetlen mennyiségű ajándéktárgy várja a vevőket! Jellemző a kakukkos óra, erdei manó figura, fafaragványok, miniatűr tehénkolomp :-) és rengeteg más mütyür - ki tudná mind felsorolni? Jobb, ha meg sem próbálkozom ezzel, inkább menjetek el oda, és nézzétek meg személyesen!

Városkép
Városkép
Városkép
Városkép
Számomra különösen érdekesek voltak a városok házai.

Városkép
Városkép
Városkép
Városkép
Minden épület egyedi, uniformizálásnak nyoma sincs sehol! Vannak viszont egészen különleges falfestések, és nem csak reklámok! Egyszeűen döbbenetes, hogy a házak tulajdonosai mennyi pénzt és energiát képesek épületeik csinosítására, egyedivé tételére fordítani! Nézzétek a képeket, és gondoljatok a hazai panel-lakótelepekre!

Wolfgangsee
Azt hiszem, új technikát fogok kipróbálni mostantól. Mivel a posztokban megjelenített képeket amúgy is fel kell tölteni a Google+ galériába (onnan vannak belinkelve tulajdonképpen), nem csak annyi képet töltök fel oda, ammennyi a posztban látható. Többet, azokat is, melyeket ide nem linkelek be. Ha szívesen nézegetiket a képeimet, akkor látogassátok meg az alábbi linken a G+ albumomat is. Talán nem lesz teljesen hiábavaló időtöltés! Köszönöm Nektek!