2018. november 30., péntek

Fonyód, ahogy még sohasem láttam

Őszinte leszek, a címben van egy kis csavar... Fonyódot ugyanis még sehogy sem láttam; eddig a pontig nem volt szerencsém Fonyódon üdülni, nyaralni, kirándulni... azaz sehogy sem jártam még ebben a városkában.
Történt, hogy arról beszélgettünk a feleségemmel, hogy idén keveset utaztunk. Legalábbis a korábbi évekhez viszonyítva. El kellene menni valahová néhány napra... De ötletünk nem igazán volt, hová menjünk. Persze, a november végi időpont is eléggé behatárolta a lehetőségeinket.
Egyik napon aztán a feleségem - miközben a Kisalföld nevű napilapunkat böngészte - felkiáltott: "Van itt egy fonyódi hirdetés!" Ár megfelelt, az időpontnál úgy sincs már jobb... felhívtam a megadott telefonszámot, és öt perc múlva már meg is egyeztünk a hirdető szálloda tulajdonosával. Másnap már meg is érkezett a foglalás visszaigazolása e-mailban.
A hónap végén tehát irány Fonyód, a Hotel Wellness Balaton!
Cudar időjárás alakult november végére. Nem nagyon zavart bennünket. Azt terveztük, ha mégis jó idő lesz, akkor utazgatunk a környéken; ha nem lesz jó idő, akkor áztatjuk a fürdőruhánkat a jakuzziban. Mindenképpen jól fogjuk érezni magunkat.
Megérkeztünk. A szokásos adminisztráció után beköltöztünk a szobánkba. Nem volt nagy a helyiség, de barátságos és tiszta volt. Olyan igazi turistának való hely. Volt benne minden, ami kellett, kicsit szűkösen, de hát nem is lakás céljára találták ki.
Wellness-szálló turista-szobája
Jól esett a kellemes meleg. Győrtől Fonyódig hol jobban, hol gyengébben szakadó esőben autóztunk végig. 
A szálloda konyháján ettünk egy ebédet... utána a nejem lepihent, én pedig - mivel szűnni látszott az eső - fotós táskámat a nyakamba akasztottam, és kimentem a mólóra. A meteorológia ugyanis több napra folyamatos esőt, nagy szelet, és fagypont körüli hőmérsékleteket jelzett. Gondoltam, addig csinálok néhány fotót, amíg lehet. Hátha később még ennyit se lehet. Egyébként is le akartam vezetni a bennem lévő feszültséget, amit a hosszú, szakadó esőben történő vezetés okozott. 
Fonyódi móló - nem épp nyári verőfényben
A gépet csak pillanatokra vettem ki a táskából, mert az eső újra eleredt... nem volt zápor, de "vizes" volt, nagy széllel és hideggel körítve.
Fürdőmedence a szállodában
Hamarosan vissza mentem a hotelbe, és fürdéssel folytattam a napi programomat. A medence vizét kissé hűvösnek találtam, ezért inkább a jakuzziba ültem be. Az finom meleg volt; éppen ez kellett nekem a korábbi - nem túl élvezetes - órák után.
/A kép minőségéből ne vonjatok le következtetéseket. A hideg külső levegőről a meleg fürdőtérben a objektív annyira bepárásodott, hogy képtelen voltam tisztára törölni./
Jakuzzi, infra-szauna... máris jobban éreztem magam.

Másnap a szálloda Buzsákra vitte a vendégeit. Van ott ugyanis egy Csiszta-puszta nevű hely, ahol híresen jó gyógyvizes fürdő található. Nem egy luxus hely, de nagyon jól kiépített egy fedett és egy nyitott, de tetővel ellátott gyógyvizes medence található. Meg néhány más olyan létesítmény, ami a vendégek kényelmét szolgálja.
Este Nejem unokaöccsének vendégei voltunk vacsorára. Az unokaöccs cirka húsz évig dolgozott az ausztriai vendéglátásban, különböző helyeken. Magyar párját is ott ismerte meg, aki szintén vendéglátós volt. Most hazaköltöztek, és Fonyódon kezdenek vállalkozásba, az Ausztriában szerzett tapasztalataikra, valamint az ottani megtakarításaikra alapozva. Meg persze némi vállalkozói kölcsönre... 😉
Molnár Csilla, az első Magyarország Szépe
A rokon fiatalúr másnapra hosszú programot szervezett nekünk. Beültünk a kocsijába, és elvitt minket Fonyód legszebb helyeire. Ez nagy segítség volt nekünk, mert nélküle helyismeret hiányában meg sem találtuk volna ezeket a helyeket, melyeket az Ő segítségével megnézhettünk.
A híres Kripta-Villa
Érdemes az épület történetét megkeresni a Google-on, és elolvasni. Kicsit fura, kicsit megható, kicsit bolondos... döntsétek el Ti, kedves barátaim, mit gondoltok róla. Sajnos, ebben az évszakban már zárva van, nem látogatható.
Katolikus templom
Aki valamennyire is ismer, az tudja rólam, hogy szeretek templomokban nézelődni, és templomokat fotózni. Kívül-belül, ha tehetem. Ez is egy gyönyörű templom, de cseppet sem meglepő módon ez is zárva volt.
A fenti templom, máshonnan nézve
Szobrokat ritkán fotózok. De vannak kivételek. Kivétel, ha nagy, monumentális alkotásról van szó, kivétel, ha kicsi és kedves témát ábrázol, vagy éppen semmit se értek belőle. 
Balatoni Szél
Ezt a szobrot se értettem, fogalmam se volt, mit értsek rajta. itthon aztán utána néztem a gugliban, és megtudtam, hogy ez a szobor a balatoni szelet szimbolizálja. Könnyű lett volna rájönni, nem?
Rubin restaurant
Fonyódi körutunk további részleteit nem boncolgatom. Lényeg az, hogy a rokon megmutatta azt az éttermet is, amit meg fog vásárolni, és itt rendezi be a saját vállalkozását... éttermet, és néhány vendégszobát. Az épület jelenleg nincs használatban. A régi tulajdonos meghalt, családtagjai elköltöztek, ezért a korábbi étterem eladóvá vált. A rokon fiatalúr tervei szerint jövő tavasszal, max. a nyár elején indulni fog. Kívánom, minden terve megvalósuljon!
Rubin restaurant
Ugyanaz a ház, más nézetből. Ígéretes beruházásnak látszik!
Feleségem, és unokaöccse sokat beszélgettek. Rajtam viszont erőt vett a fotós szenvedély. A vízpart ugyanis kb. 50-100 métere van innen, és rengeteg madarat láttam a vizen!
Sirályok
Ezen a napon - ott tartózkodásunk utolsó egész napja volt - már szép fények volta. Szél fújt, hideg is volt, de legalább a nap világított. Nagyon sok sirály repkedett, élvezet volt figyelni őket!
Szárcsák
Ennyi szárcsát még életemben nem láttam egy csapatban.
Móló - most már kissé jobb időben
A délutánt már egyéni programmal töltöttük. Nejem a csípős szél miatt a szobában maradt, én pedig újra végig-fotóztam a móló és a strand környékét. Teljesen más képet mutatott így, mint amikor a szemerkélő esőben láttam.
A szobor címe: Emberpár
Mondhatom, nudista strandreklám, bár nem nudista strandot reklámoz. Elülről is lefotóztam őket, de azt a képet nem mutatom meg... Annyit elárulok, a fiú legbecsesebb alkatrésze fényesre van simogatva...
Hullámzás
Hullámzás
Ritkán látom a Balatont. Hosszú lenne elmondani, mit jelent nekem, amikor eljutok ide, és senkitől nem zavartatva nyugodtan gyönyörködhetek a vízben. 
Hullámzás
Hallgatom a hullámok moraját, madarak hangját, szél zúgását... Még akkor is, ha az arcom fázik, gémberedett kezeimet a zsebeimben melengetem.
Hattyú
Néha azt gondolom, jó lenne hattyú lenni, és úgy ringatózni a vizen, ahogy ő teszi...
Gyerek-játszóka
Még ez a látvány is beindítja a fantáziámat! Azt képzelem, hogy lakatlan szigetet fedeztem fel a Balatonban! Azért ne sajnáljatok, nem kukultam meg teljesen...
Naplemente
Régóta dédelgetett tervem, hogy naplementét fotózhassak a déli partról. Nem pont így terveztem, sokkal magasabban álló napot gondolta el magamban, szép hosszú tükröződéssel... Vittem is magammal a fotós állványt... hosszú záridős, szűk blendés expozíciókat képzeltem. Egyedül az utolsó nap estélye látszott alkalmasnak elképzeléseim megvalósítására.
Naplemente
Mint többször említettem, szokatlanul kegyetlen időjárás volt egész fonyódi tartózkodásom alatt. Ezért úgy gondoltam, nem megyek ki túl korán a mólóra, hogy meg ne fázzak. A délután közepén aztán úgy láttam, itt az ideje az indulásnak. Fotóstáska, fotósállvány... séta a mólóra. Amint kiértem, szinte infarktust kaptam; a nap már csak két centire van a víz fölött! Az állvány felállításáról szó sem lehetett, szabadkézből kellett lövöldöznöm... sok képet, abban a reményben, hogy a sokban talán olyan is lesz, amit megtarthatok.
Hát... ilyenek lettek.

Köszönöm Nektek, ha a posztomat megnéztétek, elolvastátok! Legyen szép napotok!





2018. november 3., szombat

Egy este az Adrián

Mottó:
"Túl öreg vagyok ahhoz, hogy dolgozzak...
Túl fiatal ahhoz, hogy meghaljak...
Ezért utazom!"

Gyakran jut eszedbe ez a bölcs kijelentés, amit egy apró lakókocsi hátára festve olvastál. Te is ezt csinálod - már nem dolgozol, de meghalni még nem akarsz... ezért utazol. Nem a világot járod; kis hazánk határai között legfőképp... vonattal, busszal, személygépkocsival... attól függően, hová szeretnél eljutni. Aztán ha szerény anyagi lehetőséged engedi, bejelentkezel egy rövid, 3-5 napos útra a szomszédos országokba. 
Jártál már sík vidéken, jártál már nagy hegyek között... a tenger azonban csak terveidben szerepelt nagyon sokáig. De eljött az idő, amikor azt mondtad: "látni akarom a tengert!" Sikerült is... igaz, csak pár óra időre egy közeli partszakaszon, de mégiscsak tenger! Akkor azt mondtad: "láttam a tengert, de nem utoljára!" Tudtad, messzire nem fogsz menni, de legalább itt, a közelben néhány napot... nem többet, csak kettőt, hármat legalább.
Piran
 Elmúlt egy év, és hosszas fontolgatás után kedvelt utazásszerveződnél bejelentkeztél egy horvátországi turista-útra. Négy nap az egész; abból is kétszer fél nap a buszon telik... de a maradék időben láthatsz néhány gyönyörű mediterrán városkát, hajózhatsz a tengeren, ismerkedhetsz a tengermelléki emberek életmódjával, történelmével.

Szabadidős unaloműző tevékenységed a fotózás... vittél is magaddal két gépet. Egyik vázon teleobi, a másikon utazótele (zoom, nagylátószögtől kisteléig állítható). Tudod, hogy a buszos társasút nem fotós-kirándulás, de remélted, hogy lesz alkalmad az ízlésednek megfelelő képeket készíteni.
Vártad a tengerparti sétákat, városnézéseket. Láttál sok olasz filmet, tudtad, hogy milyen fotótémákat keresel... nem voltak eltúlzottak a várakozásaid, ezért aztán nem is csalódtál.

A szállás egy apró isztriai szigeten volt, egy óriási szállodában. Mondhatod, valóságos luxus a megszokotthoz képest. Fejedelmi módon terített svédasztalok reggel és este...

Rögtön az első este - vacsora után - sétálni indultál a kis szigeten. Gyönyörű idő volt, tiszta égbolt, pislákoló csillagok... A meteorológia nem sok jót ígért a következő napokra, ezért ki akartad használni az időt néhány szép emlékfotó elkészítésére. A nap hamar lebukott a látóhatár alá, de a hold vidáman világított! Telihold... fotósok álma; főleg, ha víz közelében van alkalmad fényképezni. Fotóállványod ugyan nincs, ilyen utakra nem cipeled magaddal... de valami azért csak lesz!
Holdfelkelte az Isztrián
Az egész sziget hamar sötétbe borult. A szálloda környéke azonban nagyon szépen ki volt világítva, ezért nem kellett aggódnod, hogy nem tudod, hol jársz a sötétben 😀
Hotel Istra
Ahogy a szemed megszokta a sötétséget, egyre távolabb elmerészkedtél a szállodától. Volt ott egy régi templomból átalakított szórakozóhely, és kicsit távolabb egy - szokatlanul csendes - másik szálloda is. Az egykori templom templom nagyon lekötötte a figyelmedet... 
Az épület egyik szép részlete
Másik nézet
Nagy volt a csend itt is. Talán nem véletlen, hisz a nagy turista-járások idejének már vége. 
Visszamentél a szálloda elé, mert a távolban feltűnt egy közeledő hajó fénye. Amíg a hajó beérkezett, újabb képeket készítettél.
Néhány sétáló rajtam kívül
Megjött a várt hajó
A hajó beérkezett, kikötött... volt kis szél, hullámzott a víz, ringott a hajó. Kicsi hajó, kevés utas... késő van már.

Az eddigi szellő lassan enyhe széllé erősödött, a levegő hőmérséklete is csökkent. Ennek ellenére sem mentél vissza a szobádba, mert új, ritkán hallható hangok érték el a füledet. Fák susogása, a tenger kissé felerősödött moraja... társulva a hullámverés hófehér habjainak látványával... roppant romantikus hangulatba kerültél.

Megkerülted az Istrát... meglepve vetted észre, hogy az óriási épületkomplexum fő bejárata a sziget eddig ismert partja közelében van, hátoldala pedig szinte közvetlenül a sziget másik peremén. Épp csak egy hatalmas úszómedence, és sétány van az épület és a vízpert között.
Hallgattad a csendet... szél suhogását, tengervíz moraját, gyönyörködtél a hullámverésben... aztán mégis arra gondoltál, vissza kell menni a szobába, hisz fárasztó volt az utazás idáig.

Elindultál visszafelé. Ekkor meghallottad A HANGOT!!! Azt a semmivel össze nem téveszthető hangot... rövid, szaggatott, éles hangok... lábad a betonhoz ragadt... azonnal tudtad, mi ez, mégse hitted el első hallásra... csak pár másodperc az egész, két rövid, halk hangjelzés után néma csend... szád elismerő mosolyra húzódik, és most más határozottabban indultál a szobád felé.

Bevetted az esti gyógyszereidet, lezuhanyoztál, felvetted a pizsamádat, és a takaród alá bújtál.

Szép estéd volt... 😀

 

2018. szeptember 10., hétfő

Halmágyi (RO) tumulusok

sufficit huic tumulus, cui non suffecerat orbis
most elég neki ez a sírdomb, kinek nem volt elég az egész világ {Nagy Sándor sírfelirata}
idézet a Wikipédiából...




Tumulus - latin szó, jelentése: bucka, domb, dombsír, földhányás, halom, sírdomb... (Wikipédia)

Történt - anno 2016-ban - hogy egy jószándékú fotóstársam segítségével három győri fotóművész társaságában Erdélybe, a Nagy-Homoród környékére utazhattam egy többnapos művész alkotótáborba. Románia különböző helyeiről jöttek össze festők, szobrászok, fotósok... köztük mi győriek is.
A lényeg: az alkotótábor végeztével együtt indultunk hazafelé két nagyváradi (Oradea) fotóművésszel. Ők mentek elől a kocsijukkal, mivel jobban ismerték nálunk az utat; mi pedig követtük őket.
A nagyváradi fiatalember azt mondta, tesz velünk egy kis kitérőt - mutat valamit, amit nem minden nap láthat a magyarországi turista. Egy - egyszerűen csak - piramisoknak nevezett alakzatokat mutat. Az akkori ismeretek szerint a "piramisok" eredete, keletkezésének körülményei, létrehozásuk célja nem ismert.
Nem volt jó idő; sáros úton mentünk, felhős ég alatt, lógott az eső lába... de szerencsére nem esett. Amikor megérkeztünk a helyszínre, győri társaim csak a kocsiból, jó messziről szemlélték a látványt. Mindössze a két nagyváradi fotós, és én vállalkoztunk arra, hogy a derékig érő nedves fűben gázolva közelebb menjünk fotózni.

Azok a bizonyos piramisok
Kicsit közelebbről




Valóban érdekes képződmények - vagy alkotások? Megindul az ember fantáziája, de hát hiába, a halmok őrzik titkukat.

A nagyváradi fotóművészek egyike
Panoráma
Fohász az égiekhez - vagy a szellemekhez? 😯
Piramisok
Elnyújtott alakzat
Piramis
Búzamező
A szomszéd község... és a másik nagyváradi fotós
Piramisok
Piramisok
Minden fotózás után rendszerezem a képeimet; időpont és helyszín szerint. Ezt tettem itthon az erdélyi képeimmel is. Az volt a gondom, hogy a "piramisok" helyszínének a nevét nem ismertem. Ezért a képeket a kártyán hagytam, hogy később szerzek információt a helyszínről. Aztán elfeledkeztem erről... Történt, hogy a közelmúlti szegedi fotótúrám során üres kártyát kellett keresnem; és láss csodát! kezembe akadt az a kártya, amelyiken még mindig rajta voltak a piramisok képei. Természetesen azonnal kutakodni kezdtem az interneten; találtam anyagot.
Köszönet az európai piramisok lelkes kutatójának!

Köszönöm, ha végignéztétek a képeimet! Legyen szép napotok!

2018. szeptember 1., szombat

Fogarasi havasok

Erdély - szívem csücske - mondtam már?
A lényeg: idén is befizettem egy kis utazásra a Vándorbot Egyesülethez. Ezúttal Erdély déli tájain kalandoztunk.
Bejártunk sok szép helyet... az egyik leg-emlékezetesebb a Fogarasi-havasok csúcsán - na jó, a csúcs közelében - tett kirándulás volt.
Ma nem vagyok jó formában... csak ülök itt a gép előtt, és olyan érzésem van, mint ha fogalmazásgátlót vettem volna be - dupla adagot! Szöveg helyett akkor jöjjenek a képek:
Pihenőben - felhőben
Kanyargunk felfelé a szerpentinen... biztoskezű és jó idegzetű gépkocsivezetőink egyike - amelyik éppen "szolgálatban" volt - kérésünkre megállt egy pihenőben, hogy készíthessünk néhány képet a környezetről. Jól látszik, hogy éppen masszív felhőben tartózkodunk.
Hófoltok és csörgedező patakok
Panoráma
Hófoltok, hegyi tavacska és felhő... na meg egy elképesztően nagy juhnyáj, a meredek hegyoldalon. Csoda, hogy nem szédülnek le onnan!
Vendégfogadó
A felhőpaplan nem egyenletesen takar mindent. Vannak pillanatok, amikor egészen jól látszanak a dolgok...
Juhnyáj
Azok a kis világos foltok mind egy-egy megtermett birka - hiszitek-e vagy nem!
Transz-Fogarasi szerpentin egy része
Ez meg egy másik része
Szerpentin
Bércek

Kanyarban
Távlatok
😆
Utazunk, izzadunk... tehát sörözünk. Ha sörözünk, akkor gyakran "hív bennünket a természet". Ilyenkor irány a természet! Ki tehet róla, ha nincs angol WC a közelben?
Pihenő

Hegyi patak
Elbűvölő látvány
Elbűvölő látvány 
Panoráma
Képzeljétek el, mit érez a Kisalföldön nevelkedett turista, amikor ilyet lát!
A blogger...
Egy barátom úgy gondolta, szebb a panoráma, ha én is a képen vagyok! 
Turisták 
Juhok
Ha eddig nem hittétek el a birkákat, akkor íme... !
Felvonó
Csak kényelmes turistáknak!
Hegyi patak
Hát ennyi... Köszönöm, ha megnéztétek a képeimet. Legyen szép napotok!