2016. október 27., csütörtök

Ravazdi színkavalkád

Közhely, hogy minden évszaknak meg van a maga szépsége. Igaz is, mint ahogy minden közhely igaz... éppen attól közhely :-)
Most ősz van... mi a szép az őszben? Talán mindenkinek más és más. Nekem, panellakó nyugdíjasnak az alma, a körte, a szőlő... és a dió, gyerekkori legkedveltebb csemegém! Különösen az a fajta, amelyik a szülői ház udvarán lévő óriási diófán termett. Anyám csak papírhéjúnak hívta... 
De most ez a nap nem a nosztalgia napja. A mai napon a napsütésé, és a színeké a főszerep!
Legkedveltebb nyugdíjas időtöltésem a kirándulás, turistáskodás, és a fotózás eközben. Emlékek, emlékképek gyűjtése. 
Ebben az évszakban nem tudok betelni az ősz színeivel... egyszerűen nem tudom megunni, nem tud elegem lenni belőle. Fotósétáimat is aszerint tervezem, hogy napsütést és színeket lássak. A napsütésre időnként sokat kell várni, de szerencsére a színek nem váratnak magukra. Ha csak rövid a jó idő, vagy váratlanul süt ki a nap, akkor a közeli helyekre - nem ritkán a városon belül - keresek fotózni valót. Van ilyen, nem is kevés. Tegnap például a Rába folyó két ága által közrezárt Radó-szigeten voltam a belvárosban. Hatalmas platánfák ezerszínű levélzete alkotja a lombkoronát, és terít csodásan színes szőnyeget a sétányokra.
Ha a jó idő tartósnak látszik, akkor tervezni is tudok. Bakancslistám állandó szereplője ilyenkor a Gaja völgye, Somló-, és Ság-hegy, vagy más... legújabban pedig a Sokoró dombvidék. Távolabbra a Kőszegi-hegység, Írottkő, az egyik legtávolabbi, de a legközelebbi időpontra tervezett kirándulásom. Az elől felsoroltakat ugyanis már jól ismerem, az Írottkő azonban ebben az évszakban még felfedezésre vár részemről.
Ma nagyon szép idővel kezdődött a nap. Előre nem terveztem mára, viszont sajnáltam volna, ha kihasználatlanul telik el az idő. Úgy döntöttem, egy rövid kirándulást teszek, mégpedig olyan helyre, ahol a szőlőültetvényeket találok. Tudom tapasztalatból, hogy a szüret utáni időszak hozza meg a legszebb színeket egy ilyen ültetvényen. A ravazdi (Ravazd község a Sokoró dombságban) szőlőhegy közel van, megér egy kiruccanást - gondoltam.

Leparkoltam a kocsit egy megfelelő helyen, és egy rövid séta után máris a helyszínen voltam.
Amit láttam, lenyűgözött, alig hittem a szememnek! Persze, készültek a képek... nem a klasszikus fotós szabályok szerint, nem az volt a célom, hogy jól komponált képeim legyenek... nem akartam mást, csak színeket! Millió színt, ami éltet engem, amit otthon majd kivetíthetek, visszanézhetek unalmasabb időkben, és ez majd szebbé teszi egy fokkal azokat a napjaimat is. 

Kedves Barátaim... ha megnézitek a képeimet, talán unalmasnak találjátok. Talán nem a Ti ízlésetek szerint valók... de ha lehet, próbáljátok beleélni magatokat az én lelkivilágomba. Akkor talán megértetek, miért ez kell nekem...

Ravazd, szőlőhegy
 Itt kicsit még távolról...
Ravazd, szőlőhegy
 Talán a legszebb dűlő...
Ravazd, szőlőhegy
 
Ravazd, szőlőhegy
Közelről nézve...
Ravazd, szőlőhegy
Színkavalkád...
Ravazd, szőlőhegy
Zöld, sárga, "majdnemfekete", barna és piros...
Ravazd, szőlőhegy
Ilyet máshol még nem is láttam...
Ravazd, szőlőhegy
Ravazd, szőlőhegy
Nincs az a festő, aki képes lenne ilyet kitalálni! Csak a természet...
Ravazd, szőlőhegy
Mint fent, több zölddel...
Ravazd, szőlőhegy
Ravazd, szőlőhegy
Ravazd, szőlőhegy
Ravazd, szőlőhegy
A sárgák legszebbike...
Ravazd, szőlőhegy
Szépen, sorban, váltakozva, mint a festő palettáján...
Ravazd, szőlőhegy
Ahogy közeledtem, hasonló kép elköszönéskor is...

A túrámnak azonban itt még nem volt vége. Folytattam egy más irányban, más témákat fényképezve. De azt gondolom, egy "nekifutásra" ennyi elég.

Köszönöm a türelmeteket, ha végig tudtátok nézni :-)
Legyen szép napotok!
 

2016. október 16., vasárnap

Amikor egy székely lány mesét mond

Az utóbbi időben sokat szerepel a posztjaimban az Abdai Vándorbot Egyesület. Nem véletlenül van így. Egyik ok, hogy tettem velük néhány szép utat már sok éve, másrészt pedig - bár hivatalosan nem vagyok egyesületi tag - a nagyon figyelmes és barátságos Erdélyi Lászlóné egyesületi vezető több rendezvényre is meghívott a közelmúltban.
A bornapokon való részvételem után legfrissebb  élményem Illyés Szabó Anna erdélyi székely mesemondó estjén való megjelenésem volt. Készültem erre az alkalomra, mert szeretem a székely humort viccek formájában is, a Székely Góbék filmjei pedig nagy élményt nyújtottak nekem, mióta az elsőt láttam!
Bár jóval a műsor kezdete előtt a helyszínen voltam, mégis szinte nézőkkel csordulásig telt aulát láttam magam előtt az igen szép, és hatalmas községházában, az előadás helyszínén. Ismerősökkel találkoztam, beszélgettem a műsor kezdetéig. Közben a még előttem érkező Bögi Tamás barátom - egykori munkatársam, hozzám hasonlóan szenvedélyes fotóamatőr - még ülőhelyet is biztosított számomra az első sorban, ahonnan kiváló fotózási lehetőség adódott.
Nem kezdhetem jobb helyen az élménybeszámolómat, mint a végén: olyan hatással volt rám a mesemondó asszonyka produkciója, hogy egész idő alatt csak Őt fényképeztem... még arról is elfeledkeztem, hogy közönség-fotót készítsek. Tamás barátom azonban rutinosabb nálam, jobban figyelt a részletekre, Ő ezt megtette. Nem tehettem mást, mint tőle "kértem kölcsön" egyik fotóját. 
A Hallgatóság
(Bögi Tamás fényképe)
 /Nem kevés szerénységgel jegyzem meg, hogy az első sor jobb szélén én  vagyok látható, amint épp "küzdök" a fényképező gépemmel. Köszönöm, Tamás!/
Most jöjjön a főszereplő! Közben azért lesznek megjegyzéseim is, hiszen ez nem csak "kirándulós, élménybeszámolós", hanem "fotós" blog is egyszerre.... :-)
Illyés Szabó Anna székely mesemondó Abdán
Anna nagyon szép székely népviseletben jelent meg. Már az első pillanatban nagyon rutinosan viselkedett. Rögtön azt kérte, vigyék el a mikrofont, kapcsolják ki az erősítést, nincs rá szüksége. Ennek - fotósként - nagyon örültem, mert idegbajt tudok kapni attól, ha egy mikrofon, állvány, vagy éppen kottatartó eltakarja az előadó fél arcát... 
Illyés Szabó Anna székely mesemondó Abdán
Tudom gyakorlatból, hogy senki sem szereti, ha ügyetlen fotósok két-három méterről percenként az arcába villantanak a vakujukkal. Természetesen ennek ellenére vittem magammal vaku-készüléket, olyan esetre felkészülve, ha elkerülhetetlen lenne a használat. Mindenesetre vaku nélkül kezdtem fényképezni, egy olyan objektívvel, amelynek volt megfelelő zoom-tartománya a nagylátószögű, és közeli képek készítéséhez is.
Illyés Szabó Anna székely mesemondó Abdán
Volt is... csak éppen elegendő fényereje nem volt. Emiatt alig sikerült olyan képet készíteni, ahol az igen kifejezően gesztikuláló előadó egyes testrészei el ne mosódtak volna.
Illyés Szabó Anna székely mesemondó Abdán
Erre gondolok...
Illyés Szabó Anna székely mesemondó Abdán
Székely temperamentum, székely jókedv, székely tehetség... élmény volt nézni és hallgatni Őt!
Illyés Szabó Anna székely mesemondó Abdán
Látva a sok bemozdulásos képet, az utazó-zoomomat 50 mm fix 1,8-as fényerejű objektívre cseréltem, hogy nyerjek egy kis fényerőt. Így már jobb lett egy fokkal a helyzet, de még mindig elégedetlen voltam.
Illyés Szabó Anna székely mesemondó Abdán
Illyés Szabó Anna székely mesemondó Abdán
Végül arra vetemedtem, hogy kinyitottam a gépem kis-teljesítményű, beépített vakuját. Anna biztosan nem örült, de nem reklamált.
A vakuhasználattal két dolog változott. Egyik határozottan a javára vált a képeknek, a másik határozottan a hátrányára.
Előny az, hogy sokkal színhelyesebbek lettek a képek (fehéregyensúly). És sokkal részletgazdagabbak is.
A hátrány az, hogy éles, sötét árnyék vetült a háttérre a koncentrált, egy pontból jövő megvilágítás miatt. Persze, ezt a hátrányt lehet csökkenteni a plafonra irányított vakuval. Itt azonban nem lehetett, mert nem volt plafon :-)
Illyés Szabó Anna székely mesemondó Abdán
A "szakmázásnak" vége, most figyeljünk az előadásra. Anna itt éppen arról mesél, hogy a háromszarvú (!) Luci Feri (!) hogyan segít Istennek megteremteni Ádámot. 
Illyés Szabó Anna székely mesemondó Abdán
Abszolút és hihetetlen beleélés, kifejező gesztikuláció jellemezte és kísérte az előadást. A közönség hol néma csendben figyelt, hol hangos nevetéssel, tapssal fejezte ki a tetszését.
Illyés Szabó Anna székely mesemondó Abdán
Illyés Szabó Anna székely mesemondó Abdán
Illyés Szabó Anna székely mesemondó Abdán
Én meg csak hallgattam, hallgattam... és azt sajnáltam, nem tudok minden mozdulatot megörökíteni... pedig minden mozdulat megérdemelte volna, hogy képre kerüljön!
Illyés Szabó Anna székely mesemondó Abdán
Illyés Szabó Anna székely mesemondó Abdán
Illyés Szabó Anna székely mesemondó Abdán
Ha hallottátok volna, miből készült Éva, Ádám párja! És hogyan adta ezt elő Anna! 
Illyés Szabó Anna székely mesemondó Abdán
És hogy mit látott a fűben hanyatt fekve heverésző Ádám, amikor Isten a már élő Évát a szép hosszú hajánál fogva a földre eresztette Ádám mellé! Mit látott, amikor meglepetésében fölült, és ott látta Évát maga előtt!
De leginkább, hogy mi történt utána, és mi az, ami egy hétig tartott egyfolytában! Nem kellett oda se kígyó, se almafa, hiszen a kész, érett "alma" már ott volt kézközelben!
Illyés Szabó Anna székely mesemondó Abdán
Illyés Szabó Anna székely mesemondó Abdán
Illyés Szabó Anna székely mesemondó Abdán
Illyés Szabó Anna székely mesemondó Abdán
Rakhatnám még a képeket sorba, de egyszer abba kell hagyni...

Igazi élményben volt részem... és el ne feledjem, Anna nem csak meséket mondott, hanem két csodálatos dallal is megörvendeztetett bennünket.

Köszönöm, kedves Illyés Szabó Anna az élményt, köszönöm kedves Erdélyi Lászlóné és Erdélyi László, székely nevén "Mózsi Csuda Táncos" a meghívást, Bögi Tamás a fotót...

Legyen szép napotok...
 

2016. október 13., csütörtök

A múló idő

Úgy érzem, az idei évem valahogy más, mint az eddigiek... Fáradtabbnak, ugyanakkor nyugtalanabbnak érzem magam, mint eddig bármikor. Úgy indultam neki az évnek, hogy többet utazok, mint eddig, több élményt fogok begyűjteni, amíg megtehetem, amíg képes vagyok menni, autót vezetni, amíg az egészségem bírja. Aztán ahogy haladunk előre az időben, egyre inkább tapasztalom, hogy a mozgás iránti vágy megvan ugyan bennem, de egyre nehezebb elindulni. Lassan oda jutok, mint egy kedvelt barátom novellájának hölgy-szereplője: nekem is meg kell állnom kicsit, hogy el tudjak indulni.
Na jó, nem mindig van így, de vannak jó és vannak rossz időszakaszaim. Ha borult az ég, ha felhős, szomorú szürke és fénytelen a nap, akkor én is a padlón vagyok. Ha ragyog az ég, a kedvem is vidám. 
Most néhány napja szomorú, szürke idő van...
Tegnap ennek ellenére úgy döntöttem, összekapom magam, és "megcsinálom" (legyalogolom)  a szokásos napi egészségügyi körömet. Pluszban még összekötöm a hasznosat egy másik hasznos dologgal: megvásárolom a Pláza könyvesboltjában a prágai kiránduláshoz ajánlatos útikönyvet, és a későbbre tervezett őrségi utamhoz a térképet. Ezek még hiányoztak a gyűjteményemből. Továbbá viszek magammal egy fényképezőgépet is. Gondoltam, meglátogatom az adyvárosi tavon a kedvenc fekete hattyúkat, a körsétám másik szakaszán pedig készítek néhány fotót az őszi színekbe borult fákról.
Szerencsém volt... a könyvet és térképet megkaptam, a hattyúk pedig szinte vártak a tó legközelebbi pontján. Jó modellnek bizonyultak. Közel engedtek, pózoltak, állandó mozgásban voltak, szinte kínálták magukat a fotózásra.
Fekete hattyúk az adyvárosi tavon
Fekete hattyúk az adyvárosi tavon
Kedvtelésből készült, amolyan "szeretem" képek. Nem az örökkévalóságnak szánom őket, nem is arra, hogy csak egy legyen, de az tökéletes... a célom csak annyi, hogy örömömet leljem a fotózásban, és a gyönyörű madarak látványában.
Fekete hattyúk az adyvárosi tavon
Fekete hattyúk az adyvárosi tavon
Fekete hattyúk az adyvárosi tavon
Fekete hattyúk az adyvárosi tavon
Fekete hattyúk az adyvárosi tavon
Körbejártam a tavat, aztán indultam tovább. A szokásos sétaútvonalon van egy szakasz, ahol minden ősszel nagyon szép színekbe fordulnak a fák levelei. Ott terveztem még néhány fotó elkészítését.
Az ősz színei október közepe felé
Az ősz színei október közepe felé
Az ősz színei október közepe felé
Az ősz színei október közepe felé
A múló idő
Végül egy pillantás a marcalvárosi aluljáró órájára. Mementóként, amely nem engedi felejteni az idő múlását...

Legyen szép és vidám napotok!