2014. július 30., szerda

Villámlátogatás Szlovéniában, Lendván

"Lendva (korábban Alsólendva, Alsólindva, szlovénül Lendava, korábban Donja Lendava, horvátul Lendva, korábban Lendva Dolnja, németül Lindau, korábban Unter-Limbach, vendül: Dolenja Lendava) város és község Szlovéniában, a Pomurska régióban. A szlovéniai magyarok központi települése." - mondja a Wkipédia.

Zalakaros - még mindig ide térek vissza. Mindössze egy hetet töltöttünk ott, eső is esett nem keveset, sok programunk épp az eső miatt elmaradt - mégis kirándultunk annyit, hogy bőven lenne mesélni valóm. Ha mindent el akarnék mesélni. Lehet, hogy érdemes lenne, lehet hogy nem. Hát - erről ennyit.

Lényeg, hogy feleségem szorgalmasan és fáradhatatlanul ismételgette Lendva nevét. Látszott, hogy nagyon szeretne oda elmenni legalább egy röpke kis látogatásra.  Még az sem tántorította el az elképzelésétől, hogy a GPS készülékes kontakthibás lett, a kocsiba nem kapott tápfeszültséget. (Hát persze, nem az Ő gondja a vezetés és a tájékozódás, azt oldjam meg én. No, de ez csak gonoszkodás a részemről).
Végül hagytam magam rábeszélni, hogy nézzük meg a szlovéniai határmenti városkát. Legalább a belvárost, és a várat. Térképem természetesen volt, tudtam, hogy jutok el oda, de azért a GPS biztonságát nagyon hiányoltam.

Lendva (Lendava) temploma.

Parkoló helyet könnyen találtam a templom közelében. Baj csak az volt, hogy a parkolóban automatában kellett fizetni, € fémpénz pedig nem volt nálam. Papírpénzt nem váltott az automata.
Nem messze innen - ahogy alaposabban körülnéztem - várhegy lábánál volt másik parkoló. Átmentem oda az autóval - ott már nyugodtan parkolhattam, szabálysértés nélkül.
Ha már a templom mellett járok, elsőnek templomlátogatást és fotózást végeztem. A templom nem túlzottan nagy, és tárva-nyitva! Nem mint nálunk, ahol - bár okkal teszik, sajnos - a szertartások kivételével szinte az egész nap zárva van minden templom.
Lendva - templom
Tiszta, rendes, túl-mértékben hagyományos berendezésű a templom, de sok modern berendezési tárgy is található benne. Elég csak a főoltár előtti berendezésekre, és a padokra pillantani. 
Sokat fényképeztem szokásom szerint, de nem untatlak templomfotókkal Benneteket....
A templom mellett az alapító magyar király, Szent István szobra áll. Mellette más, szentéletű helyi egyházi személyek emlékműve. A kép hátterében Lendva vára látható.
Ifjú nemes pár a kiállításon
A várban kellemes meglepetés várt bennünket. Mondhatom, összművészeti kiállítás volt éppen. Goya neve olvasatán nagy izgalomba jöttünk! El se akartuk hinni, hogy eredeti Goya műveket láthatunk kiállítva!
A várfolyosóra lépve máris megvehettük a belépőket. Az egész vár területére, minden kiállítás megtekintésére érvényes jegyet kaptunk, méltányos összegért. De nem csak a puszta jegyet, hanem bőséges, magyar nyelvű tájékoztatást arról, mit láthatunk, merre ajánlatos menni, mire kell vigyázni - pl. a padláson! Fotózni szabad külön díj nélkül - egyedül a Goya-termekben nem, és azt kérték, ha lehet, kíméljem a vakutól a lepkéket.
Nyomdatörténeti kiállítás. Itt készült - Trianon előtti - Magyarország térkép.

Tabló a vár történetéről
Hadtörténeti - fegyvertörténeti kiállítás
Több terem tele volt régi korok eredeti, vagy hiteles újraépített hadi eszközökkel, relikviákkal. Megnézni érdekes, talán fotózni is, de ezek az eszközök képen nem igazán látványosak. Részeben üveg mögött vannak elhelyezve, a fotó becsillan (na tudom, polárszűrő). Ezekkel a képekkel se untatlak Benneteket.
...még ezt. A zászlón Corvin-holló a gyűrűvel
Húsvéti tojások
Itt említem meg, hogy a Goya kiállítás nem az volt, amiben reménykedtem. Csak rézkarcok voltak, A4, A5 körüli méretben. Vállalom, hogy kulturálatlan vagyok, de nekem nem tetszettek. Nem szeretnék belebonyolódni magyarázatba, hogy miért nem tetszettek. Maradjunk abban, hogy nem tetszettek.
Helytörténeti kiállítás a vár folyosóin
Budapesti Hősök Tere kicsiben
A Hősök Tere szobrait a lendvai kötődésű Zala György készítette. A szoborkompozíció alakjai kisplasztika formában is elkészültek, és a várban ki vannak állítva.
Kisplasztikák
Hatalmas területen láthattunk művészeti alkotásokat, főleg kisplasztikákat. Kissé formabontó módon a vár padlásterét is kiállítási teremnek rendezték be. Szokatlannak, de annál újszerűbbnek, érdekesebbnek hatott. Csak arra kellett vigyázni, hová lépünk....
Padláskiállítás
Lassan körbeértünk, megnéztük, amit a várban lehetett. 
Mivel én nem igazán készültem Lendvára menni, a látnivalókat sem vettem számba alaposan. Ezért ért meglepetésként, hogy a vár környékének magaslatáról valami szokatlan dolog látszik. Persze, azt is meg akartuk nézni, végül is azért vagyunk itt. Közel is van, hegyre se kell mászni érte... !
Hát ez volt az!
  • "Kultúrotthon vagy Művelődési ház vagy Színház- és Hangversenyterem (Gledališka in koncertna dvorana) - 2004-ben készült el Makovecz Imre tervei alapján. Építését Lendva községe, a Szlovén Köztársaság és a Magyar Köztársaság finanszírozta. Területe 1400 m2, terme 444 vendég számára biztosít ülőhelyet. A földszintet és az előcsarnoki galériát Király Ferenc lendvai szobrászművész alkotásai gazdagítják. Évente kb. 100 különféle rendezvény zajlik az épület falai közt."
Zala György tér
A Makovecz-épület

Ennyit láttunk Lendvából. Érdemes volt elmenni, emlékezetes kirándulás volt. Köszönöm, hogy virtuálisan Ti is velünk tartottatok.
Legyen szép napotok!

2014. július 23., szerda

Hévíz - úgy általában

Bármilyen kevés időt tölt a turista Hévízen, nem maradhat ki a programból egy séta a kórház és a Tófürdő körüli parkban, a termál-tó körüli sétányon, és elengedhetetlen, hogy a Hévízi csatornán tavirózsát fotózzon.
"A Hévízi-csatornán a Hévízi-tó vízkészlete – a tápláló források jelentős vízhozama révén – igen gyorsan, néhány nap alatt teljesen kicserélődik. A víz egy 10-12 m szélességű csatornán keresztül folyik le a tóból és 13 km megtétele után a Zala-folyóba ömlik, miután az Ingó-berek nádasa megszűrte. A Hévízi-tóból kilépő meleg víz egyedi életkörülményeket teremt a csatornában, ami mind Magyarország, mind Európa-szerte egyedülálló. A trópusi folyókra emlékeztető növényflórát rendkívül gazdag halfauna egészíti ki, mely a környékbeli horgászok és természetbarátok kedvelt célpontjává teszi a csatornát." - írja a csatornáról az internet.

Én is ezt tettem. Sétáltam persze máshol is... a Kék templomról, és a nevezetes Nimpha szoborról írtam már korábban. Fotóztam nagyon szép házakat, panziókat is, de nem ezek a város túrista-vonzó elemei elsősorban. (Nem a szolgáltatásaikról beszélek).

A Tófürdő előtti park
A Tófürdő előtti park
A Tófürdő előtti park
Díszfa
Hévíz - Tófürdő
Hévíz - Tófürdő
Hévíz - Tófürdő
Hévíz - Tófürdő
Hévízi csatorna, tavirózsák tömegével
Tavirózsák
Tavirózsák
Tavirózsa szólóban
Tavirózsa szólóban
A csatorna egy szép, árnyas részlete
Ezúttal ennyit Hévízről. Amint módomban áll, megyek újra, és hozok új fotókat. Legközelebb azokról a helyekről, ahová eddig nem sikerült eljutnom.

Legyen szép napotok! Köszönöm, hogy pár percre velem voltatok!

2014. július 18., péntek

Hévíz modern temploma

Nemrég említettem, hogy rövid hévízi kirándulásom alatt a város nevezetességei közül kettőt tudtam meglátogatni. A város nevezetességekben sokkal gazdagabb; ahhoz, hogy mindent képekre tudjak venni, sokkal több idő kellene...

Hévíz, Kék templom
A "Nimpha díszkút" bemutatása után a közelében található, színe után gyakran csak "Kék templom"-ként emlegetett római katolikus templomot látogattam meg - újra. Azért újra, mert korábban már jártam a templomban, fotóztam akkor is, de a templom annyira megfogott, úgy éreztem, újra el kell ide mennem.
A templom épülete nem a hagyományos építészeti stílusban készült, hanem kifejezettem modernnek mondható. Egyszerű, letisztult formák, mégis megragadó. Belső tere nem is hasonlít a párszáz évvel korábban készült templomok kialakításához, mégis azokhoz hasonlóan nyugalmat és békességet áraszt.
Hévíz, templom
Az internet egyik dokumentuma így ír róla:
"Szentlélek templom
A Szentlélek hét ajándékát jelképezi a hét torony az 1999 szeptemberében átadott modern katolikus templomon. A belső tér legyező alakú, az oltár körül félkörívben helyezkednek el a padok. A fából faragott főoltár galambot ábrázol, melynek szívében helyezkedik el az oltáriszentség. A mellékoltárok is galamb alakúak, mert a templom titulusa is Szentlélek. A bejárati kupola alatt a galamb-motívum kőmozaikból van kirakva.
A templom festett üvegablakai a város polgárainak adományaiból készültek (Simon Endre).
Az épületet Bocskay János építészmérnök tervezte. 32 regiszteres orgonája az Aquincumi Orgonagyárban készült."
Hévíz - templom belső tere
Főoltár feletti üvegablak
Hévíz - templom belső tere
Hévíz - templom belső tere
Főoltár
Hévíz - templom belső tere
Orgona
Hévíz - templom belső tere
Árpádházi Szent Margit szobra a templom mellett
A város közigazgatási területén belül más templomok - új és régi - is található. Van még mit meglátogatni, felfedezni a városban!


Szép napot Nektek! :)


2014. július 17., csütörtök

Hévízi Nimpha

Nemrég olvastam az interneten, hogy az idegenforgalmi statisztikák szerint - Budapest után - a legnépszerűbb magyar város Hévíz. Én magam ugyan nem sokat javítottam ezen a statisztikán, mert mindössze egy alkalommal töltöttem itt három napot.... a félnapos kirándulásokat pedig nem jegyzi a statisztika. (Ha csak a főutca egy négyzetméterére eső fők számából nem vonnak le következtetéseket).
Hévíz város neve hallatán szinte minden magyarnak a gyógyvíz, a hévízi tó jut eszébe. Jó okkal, persze! De van más érdekesség is a városban, ami emlékezetre méltó!
Közelmúltbeli zalakarosi üdülésünk részben egybeesett karcagi barátaink hévízi üdülésével. Jó alkalom ez egy rövid találkozásra, traccspartira, közös sétára a gyógytó előtti gyönyörű parkban. Délig tartott a közös program - akkor barátaink a fürdőbe, mi (feleségemmel) pedig ebédelni indultunk.
Az ebéd alatt esett egy nagy zápor. A levegő kicsit enyhébb lett, frissebb... kell az a kánikulában. Eső után feleségem kirakatnézegetésre indult, én pedig fotózni. Két érdekességre, azaz fotótémára emlékeztem, amiről úgy gondoltam, hogy a Hévízi tartózkodásunk idejébe belefér. Az egyik "Nymphae díszkút" (nevét sokféle képpen írják, ki tudja, melyik az igazi?).
A szobor (vagy díszkút?) nem csak önmagában figyelemre méltó, hanem az elhelyezése okán is. Egy útkereszteződéssel és az önkormányzati épülettel határolt téren áll. Az, ami meglepő ebben, hogy a nőalak "hátsó fele" a Városháza irányába "mutat", a "szebbik fele" pedig részben egy általános iskola (kisdiákok) felé, részben pedig egy katolikus templom felé. 
Nem tudom, ki találta ki, hogy ezt a műremeket pont itt, és pont így kell elhelyezni, de érdekelne az indoklása.
No, de hagyjuk ezt a témát, figyeljünk a nimfa alakjára.
Mi az, hogy nimfa? "A nimfák görög mitológiai nőalakok, a szépség, a termékenység, a természet alkotó és tápláló erőinek megtestesítői. A nimfák különösen szép helyekhez vagy tájakhoz kötődnek; otthonaik a hegyek, völgyek, hűs barlangok, ligetek, fák, patakok és folyók; dús réteken táncolnak, virágos mezőkön pajzánkodnak, mindig jókedvűek és gyakori célpontjai az életerős szatírok szerelmi vágyainak, az élet mozgalmasságát mutatják be. Istenek, istennők kísérői; ők Artemisz vadásznői, Apollón prófétái, Dionüszosz - a mulatozás és a fák istenének - partnerei, megjelennek a pásztoristenek, Pán és Hermész oldalán, de szívesen rajta felejtik szemüket a szép, délceg halandókon is." - olvashatjuk a http://www.gamechannel.hu/cikk/blog/mitologianimfa linken.

"Nymphae díszkút" Hévízen
"Nymphae díszkút" Hévízen
"Nymphae díszkút" Hévízen
"Nymphae díszkút" Hévízen
"Nymphae díszkút" Hévízen
Háttérben a városháza. "Vélemény" a képviselő testület munkájáról? :)))
"Nymphae díszkút" Hévízen
Ez pedig befejezésképpen....
Szép napot kívánok mindenkinek! Látogassatok Hévízre, fotózzátok a hévízi nimfát, mutassátok meg Nekem is, mondjátok el, mit gondoltok róla!

2014. július 14., hétfő

Zalaszántó - útban Zalakarosra

Zalaszántó - nézzük, hol fekszik ez a község? A Wikipédia azt mondja erről:

"Zalaszántó a Keszthelyi-hegység közepén, a Keszthely–Sümeg út mellett fekszik. A településről további utak futnak Rezi, Várvölgy és Vindornyalakon át Vindornyaszőlős felé. A község Keszthelyről és Sümegről kiválóan megközelíthető autóbusszal, de Sopronnal, Győrrel, Kaposvárral és Péccsel is közvetlen összeköttetésben áll."
Jártam már itt a múlt évben. Akkor nem volt időm másra, mint a hindu vallási helyet - sztupát és imaházat - megnézni, körbefotózni. Akkor Zalakarosra utazásom közben álltam meg itt egy rövid időre.... idén színtúgy. Még az utazás megkezdése előtt tanulmányoztam, mit ír a helység nevezetességeiről az internet. Kiírtam magamnak a felkeresendő helyeket. Persze, mint mindig, ezek felét sikerült megtalálni, de még felét se meglátogatni.
Érdekes tapasztalatokat szereztem a faluban. Az első dolog, amit megtaláltam, a Kotsy-féle vízimalom. 
Kotsy-féle vízimalom
Első meglepetésem az volt, hogy zárva van. Persze, kitalálhattam volna, hiszen hétfő van, ezen a napon pedig - mint tudjuk (legtöbbször nem tudjuk) - semmiféle múzeum nincs nyitva. Kívül azért készítettem róla egy képet. A malom vízimalomként üzemelt egykor, de most a közelben sincs víz, csak egy száraz betonteknő látszik mellette. Valamikor itt folyhatott a víz. Vízikerék sincs, csak egy tengely csonkja látszik ki a falból - talán itt lehetett a kerék valaha. Mit mondjak - nem volt nagy élmény.
https://www.bfnp.hu/magyar/oldalak/keszthelyi_hegyseg_kotsy_vizimalom/1/1
Mézeskalács-múzeum
A "vízimalom" közelében található a Mézeskalács-múzeum. Persze, ez is múzeum, jókora lakat van a nem túl masszív bejárati kapuján. Fotó csak kívülről.

Kápolna
A kápolna "oltárképe". Nem volt nyitva, zárt rácsos ajtón át kellett fotózni
Kápolna oldalsó nézete
Megtaláltam viszont a kis kápolnát. "Dr. Bozóki Lajos a kutatása során írja: A kis kápolna kelet-nyugat tengelyű, szabadon álló épület. A hajó teljes szélességét átfogó félköríves apszisú szentélye nyugat felé néz. A szentélyt egy rézsűs támpillér támasztja. Vaskos keleti tornya, melyet falazott nyolcszögű gúlasisak fed, a hajó elé ugrik, földszintje kis előcsarnokot alkot, ahonnan a dongaboltozattal fedett hajóba lehet lépni. Az oltármenza falazott és a szentély teljes szélességét elfoglalja. Az apszis fél gömb kupolával fedett."
http://www.zalaszanto.hu/2010/?q=turizmus/kapolna

A falu római katolikus temploma több figyelmet érdemel. Érdemes elolvasni a templom szakszerű leírását az alábbi linken:
http://www.zalaszanto.hu/2010/?q=turizmus/templom
Azok számára, akik nem olvassák el a link alatti teljes leírást, kimásoltam egy érdekesnek tűnő bekezdést:
"A templom védőszentjei, Szent Kozma és Szent Damján. Bizánci eredetre utalnak. Tiszteletük először a keleti egyházakban, majd nyugaton egyaránt elterjedt. Kik voltak? Arab származású ikerpár, orvosok, akik Égé városában (Cilicia) ingyen gyógyították a testi-lelki betegeket. A Dioklecián-féle üldözés idején 303-ban kínhalált haltak. Népszerűségük gyorsan elterjedt, mint az önzetlenség földi helytartóit tisztelték bennük. Belekerültek a katolikus naptárakba (szeptember 26.), a szakrális művészetbe, valamint a magyar királyi korona bizánci abroncsán az ő zománcképük is látható. A templom továbbvitte a vértanúk patrociniumát és viseli a mai napig is."
Árpád-kori alapokon álló, középkori templom
Szentély felőli nézet, nagyon szép színes ablakkal
Eredeti építőanyagok felhasználásával átépített - nagyon szép - templom
Bejárat a templom előterébe (toronyba építve)
A templomhajó bejárata az előtérből. A rácsos ajtó zárva.... :(
Szerettem volna megkeresni Tátika várát. Turista térkép nem volt nálam, a faluban pedig nyomát sem leltem annak, hogy várrom van a közelben. Fogtam magam, bementem a helyi "információs központba", a kocsmába. Ittam egy kávét, és közben megkérdeztem az ott iszogató társaságot: tud-e valaki várromról a közelben. A társaság nyelve hamar megeredt, egymás szavába vágva magyarázták/mutogatták, merre kell menni, ha várromot akarok látni. "Van itt három is!" - bizonygatták. Sorolták: Tátika-vár, Rezy-vár, Sümeg-vár! Na, ha valahová, akkor Sümegre nem akarok visszamenni, azt már jól ismerem, ráadásul nem is Zalaszántón van. Mondtam nekik, Tátika-vár érdekel, igazítsanak el, hol találom. "Hát akkor vissza, jobbra be az erdőbe, de a hegy aljáról nem látszik". Ja, és kocsival majdnem az egész úton lehet menni.
Vissza is mentem, találtam egy pici táblát, az mutatta, hol kell bemenni az erdőbe. Ennek megörültem.... megyek, megyek, jobbra-balra utak tucatjai, de tábla több sehol. Már azon aggódtam, visszaérek lassan Győrbe, és még mindig semmi várrom! Még aszfaltozott út is ment az erdőben, kereszteződések.... végül jött szembe 4 turista, gyalogosan. Náluk volt Kék-túra térkép, és éppen a Tátika-várhoz igyekeztek. Meg is mutatták a térképen, hol van a keresett műemlék. Na, itt aztán vissza is fordultam, mert a térkép alapján odáig kocsival elmenni nem lehet. Nem részletezett okok miatt a gyaloglás pedig szóba se jöhetett.
http://www.zalaszanto.hu/2010/?q=turizmus/tatika

Ennyi a kaland Zalakaros felé, valamivel több, mint fele úton. Lesz még, folytatom!
Szép napot mindenkinek!