Ravazdi színkavalkád

Közhely, hogy minden évszaknak meg van a maga szépsége. Igaz is, mint ahogy minden közhely igaz... éppen attól közhely :-)

Most ősz van... mi a szép az őszben? Talán mindenkinek más és más. Nekem, panellakó nyugdíjasnak az alma, a körte, a szőlő... és a dió, gyerekkori legkedveltebb csemegém! Különösen az a fajta, amelyik a szülői ház udvarán lévő óriási diófán termett. Anyám csak papírhéjúnak hívta... 

De most ez a nap nem a nosztalgia napja. A mai napon a napsütésé, és a színeké a főszerep!

Legkedveltebb nyugdíjas időtöltésem a kirándulás, turistáskodás, és a fotózás eközben. Emlékek, emlékképek gyűjtése. 

Ebben az évszakban nem tudok betelni az ősz színeivel... egyszerűen nem tudom megunni, nem tud elegem lenni belőle. Fotósétáimat is aszerint tervezem, hogy napsütést és színeket lássak. A napsütésre időnként sokat kell várni, de szerencsére a színek nem váratnak magukra. Ha csak rövid a jó idő, vagy váratlanul süt ki a nap, akkor a közeli helyekre - nem ritkán a városon belül - keresek fotózni valót. Van ilyen, nem is kevés. Tegnap például a Rába folyó két ága által közrezárt Radó-szigeten voltam a belvárosban. Hatalmas platánfák ezerszínű levélzete alkotja a lombkoronát, és terít csodásan színes szőnyeget a sétányokra.

Ha a jó idő tartósnak látszik, akkor tervezni is tudok. Bakancslistám állandó szereplője ilyenkor a Gaja völgye, Somló-, és Ság-hegy, vagy más... legújabban pedig a Sokoró dombvidék. Távolabbra a Kőszegi-hegység, Írottkő, az egyik legtávolabbi, de a legközelebbi időpontra tervezett kirándulásom. Az elől felsoroltakat ugyanis már jól ismerem, az Írottkő azonban ebben az évszakban még felfedezésre vár részemről.

Ma nagyon szép idővel kezdődött a nap. Előre nem terveztem mára, viszont sajnáltam volna, ha kihasználatlanul telik el az idő. Úgy döntöttem, egy rövid kirándulást teszek, mégpedig olyan helyre, ahol a szőlőültetvényeket találok. Tudom tapasztalatból, hogy a szüret utáni időszak hozza meg a legszebb színeket egy ilyen ültetvényen. A ravazdi (Ravazd község a Sokoró dombságban) szőlőhegy közel van, megér egy kiruccanást - gondoltam.

Leparkoltam a kocsit egy megfelelő helyen, és egy rövid séta után máris a helyszínen voltam.

Amit láttam, lenyűgözött, alig hittem a szememnek! Persze, készültek a képek... nem a klasszikus fotós szabályok szerint, nem az volt a célom, hogy jól komponált képeim legyenek... nem akartam mást, csak színeket! Millió színt, ami éltet engem, amit otthon majd kivetíthetek, visszanézhetek unalmasabb időkben, és ez majd szebbé teszi egy fokkal azokat a napjaimat is. 

Kedves Barátaim... ha megnézitek a képeimet, talán unalmasnak találjátok. Talán nem a Ti ízlésetek szerint valók... de ha lehet, próbáljátok beleélni magatokat az én lelkivilágomba. Akkor talán megértetek, miért ez kell nekem...

Ravazd, szőlőhegy

 Itt kicsit még távolról...

Ravazd, szőlőhegy

 Talán a legszebb dűlő...

Ravazd, szőlőhegy

 

Ravazd, szőlőhegy

Közelről nézve...

Ravazd, szőlőhegy

Színkavalkád...

Ravazd, szőlőhegy

Zöld, sárga, "majdnemfekete", barna és piros...

Ravazd, szőlőhegy

Ilyet máshol még nem is láttam...

Ravazd, szőlőhegy

Ravazd, szőlőhegy

Nincs az a festő, aki képes lenne ilyet kitalálni! Csak a természet...

Ravazd, szőlőhegy

Mint fent, több zölddel...

Ravazd, szőlőhegy

Ravazd, szőlőhegy

Ravazd, szőlőhegy

Ravazd, szőlőhegy

A sárgák legszebbike...

Ravazd, szőlőhegy

Szépen, sorban, váltakozva, mint a festő palettáján...

Ravazd, szőlőhegy

Ahogy közeledtem, hasonló kép elköszönéskor is...

A túrámnak azonban itt még nem volt vége. Folytattam egy más irányban, más témákat fényképezve. De azt gondolom, egy "nekifutásra" ennyi elég.

Köszönöm a türelmeteket, ha végig tudtátok nézni :-)

Legyen szép napotok!