2012. október 23., kedd

Bélapátfalva műemlék temploma


"Bélapátfalva az Eger-patak folyásának felső részén kialakult medence peremén helyezkedik el, az erdőhatár és a vízjárta patakvölgyek közötti sávban, 311 méter magasságban a tengerszint felett, a 816 m magas Bél-kő nyugati lábánál." 
"A település egykor a Bél nemzetség birtokai közé tartozott. Nevét az oklevelek a 13. századtól említették először Bel, Beel, Beyle formában. 1330-ban "falu a monostor előtt, melyet az Apát falujának neveznek" alakban volt említve, majd 1415-től Apátfalva néven említették.
A Béli apátságot II. Kilit püspök alapította 1232-ben a ciszterci szerzeteseknek." (Wikipedia)

Eger környéki kirándulásunk előtt átnéztem egy régi, Magyarország nevezetességeivel foglalkozó útikönyvet, és gyűjtöttem információkat az internetről is. Így találtam rá Bélapátfalvára, és találtam anyagot a falu határában épület apátságról. A falu számunkra kedvező helyen van abban a tekintetben is, hogy egyik körutunk során kényelmesen, kerülő nélkül útba ejthettük.

A helység főutcáján haladva tábla jelzi, hol kell letérni a Bél-kő (hegyvonulat) felé, arra az útra, amelyik a falun kívül elhelyezkedő apátsághoz vezet. A tábla nem túl feltűnő, ha valaki ennek segítségével szeretne tájékozódni, figyelnie kell!

Bélapátfalva - apátsági templom
A templom nagyon impozáns látványt nyújt. A megmaradt főépület jó állapotban van, de az látszik, hogy egykoron sokkal nagyobb épület-együttes létezett itt. 
Már nem létező épületrészek alapjai
A már lebontott épületrészek alapjai jól láthatóak.

Főoltár
A templom belül jól őrzi az egykori építési stílus nyomait. Kialakítása puritán, egyszerű, falai festés nélküliek. Díszes elemeket csak az építés óta eltelt századok során ide került képek, szobrok, oltárok és szószék jelentenek. 

Bélapátfalva - apátsági templom
Főhajó
Marika gyertyát gyújt
Szószék
Szószék
Bélapátfalva - apátsági templom
Bélapátfalva - apátsági templom
Főbejárat
A főbejárat fölött
Számomra a templomlátogatás nagy élményt jelentett. Ajánlom mindenkinek, akinek módjában jár meglátogatni ezt a csodát, feltétlenül ejtse útba.

Kálvária
A közelben egy Kálvária is található. A templomhoz hasonlóan egyszerű kialakítású, de talán annál inkább megható, lélekhez szóló imahely.

Bél-kő hegy
Végül egy kép a Bél-kő hegyről, amelyről a templom, és a falu is a nevét kapta.

Legyen szép napotok! Legyetek elnézők a képek minősége miatt is!

2012. október 14., vasárnap

Egerszalók sósvizü fürdője


Leírtam már néhány posztban, hogy a kedvező árú szálláshely mellett elsősorban a sósvízü fürdő híre, valamint a természeti különlegességnek számító sódomb miatt választottuk az egerszalóki szállást, és Eger környéki kirándulásokat. A sódombot fotókon láttuk, talán nem meglepő, hogy a maga valóságában is szerettük volna megnézni. Ki is teszek a blogomba egy linket, ahonnan egy képet kölcsönvettem. (Nem tudtam kideríteni, ki a kép készítője, ezért csak itt kérhetek elnézést az engedély nélküli felhasználásért. Egyúttal meg is köszönöm).


A sódomb régi formája. További képekért kattints a linkre!
Hogy miért volt szükségem kölcsönvett képre? Hát azért, mert az eredeti helyszínen tapasztalt látvány mélységes csalódást okozott nekünk. 
Az új létesítmény, és a megcsonkolt sódomb
A megcsonkolt sódomb
Nem is tudom, hogyan fogalmazzak. Nem értem meg, mi vezethetett oda, hogy egy igen ritka természeti képződményt meggondolatlanul pénzéhes befektetők szabad prédájának átengedjenek. Hol vannak ilyenkor a környezetvédők? Győrben foggal-körömmel harcol a Reflex környezetvéső társaság minden négyzetméterért, ahol az egyik legnagyobb német autógyár munkahelyeket akar létesíteni, családok tömegének megélhetést adni, értéket előállítani, rombadőlt egykori laktanyák felújítása ellen, mert ott egy parányi épület szerintük műemlék, most pedig egy szintén romos villaépület felújítását akadályozzák, mert van benne egy falfestmény. Ezzel szemben Eger szomszédságában egy párját ritkító természeti képződményt engednek úgy tönkretenni, hogy már nem is hasonlít egykori önmagára. Szeretném hangsúlyozni, hogy nem a szálloda és fürdő létesítése háborít fel, hanem a beruházás módja. Meg lehetett volna azt úgy is valósítani, hogy a természet csinálja a maga dolgát, a föld kincsét, a magas hőfokú és sótartamú vizet pedig emberek pihenésének és gyógyításának szolgálatába vonni. Ehelyett a sódombról a közembert kitiltották, a domb nagy részét leszedték, és kiismerhetetlen céljaik szerint átrendezték a terepet.
Készült egy luxusszálló luxusfürdővel, csak nem tudom kinek! Magyar vendég nem áll sorban a pénztárnál az ijesztő összegű belépőjegy miatt, jómódú külföldiek pedig nem jönnek olyan számban, hogy az egész befektetés rentábilis legyen. Ráadásnak két másik hatalmas szálló is létesült a közelben, melyek tulajdonosai ugyancsak a sós gyógyvízre vágyók pénzét szeretnék begyűjteni. A faluban korábban kialakult szállásadók pedig gondban vannak, mert az eddig sem tömegével érkező turisták egy része a józan ész ellenére a drága szállodákban tölt néhány napot.
Bár nem fürdőzési célzattal jöttünk ide, de mi is kipróbáltuk a sós gyógyvizet. Nem a luxusfürdőbe mentünk, hanem a jó időt kihasználva a szabadstrandot választottuk. Ide megfelelő áron be tudtunk menni, ráadásul parkolási díjat sem kértek a kocsi miatt. Mindössze egy fürdőzést csináltunk. A víz nagyon jó, kellemes, igazán élvezet volt a strandolás. Ajánlani tudom minden olvasómnak, ha szabadtéri medencékben is jól tudja érezni magát!

A "Betyárbújó" kaptárkő Egerszalókon (lógott az eső lába a fotózáskor)
Természetesen nem csak autózgattunk más napokon, hanem a faluban is szétnéztem kicsit. Egerszalókon is vannak kaptárkövek a domboldalakban, legalább két helyen. Egyiket meg is néztem - a másik jól kiesik a falu határán kívülre. Vannak kőbe vájt pincék, régi barlanglakások - az utóbbiakban skanzenszerű kiállítás. Nem tagadom, hogy szépek lehetnek, de nem túlzottan keltették fel az érdeklődésünket. Minden ott töltött napunk kirándulással telt, fáradtan érkeztünk haza, és éppen a helyi látnivalókra nem maradt elég energiánk.
A csodatévő kegykép
A templomi főhajó
A helyi katolikus templom meglátogatását mindezek ellenére nem hagytam ki. Egyik nap kora este oda is ellátogattam, miután kiderítettem, mikor lesz mise. A mise előtt aztán a személyzet engedélyével körbefotóztam a templomot, és még egy rövid idegenvezetést is kaptam. Ennek során tudtam meg, hogy ez a templom is kegytemplom, katolikus búcsújáró hely. A templomban van ugyanis egy - nagyon szép - kép, amelyhez csodás történet kapcsolódik. Egy vak kislány csodás gyógyulásáról szól a történet, akinek váratlanul visszatért a szeme világa, és ezt a - Máriát és a Jézust ábrázoló - képet látta meg először egy fa tetején.
A templom építészeti érdekessége, hogy a hozzá tartozó harangtorony nincs összeépítve vele, hanem attól jóval távolabb áll.

Legyen szép napotok!

2012. október 12., péntek

Nemzeti Emlékpark, Recsk


Recsk - még kisiskolás koromban nagyon megjegyeztem ezt a helységnevet. Nem amiatt, ami a posztom fő témája; akkor ezekről a dolgokról még semmit nem tudtunk. Azért volt érdekes ez számomra, mert az tanultuk az iskolában, hogy Magyarországon egyedül itt bányásznak aranyat, ezüstöt és rezet, valamint más színesfémeket. Később meg arról jöttek hírek, hogy kevés az érc, nem gazdaságos a bányászat, bezárták a bányákat. Semmi másról szó nem esett.
Telt-múlt az idő, elhangzott néhány suttogva kiejtett szó egy bizonyos munkatáborról, ahová kényszerrel hurcoltak el embereket. Itthon maradt egykori főnemeseket, kulákokat, egyházi személyeket - mindenkit, akik az akkori politikai rendszer ellenségei voltak, vagy akiket az akkori politikai rendszer ellenségnek kiáltott ki.
Családunk nem volt érintve a deportálásokban, ezért közvetlenül nem is tudtunk semmit a történésekről. Már felnőttként a munkahelyemen találkoztam egy emberrel, aki nagyon halkan, szinte csak egy fél szóval utalt arra, hogy részese volt a recski megpróbáltatásoknak. Szerettem volna részleteket tudni, de a "bácsi" azonnal magába zárkózott, amint a munkatábort hoztam szóba. Soha semmit el nem mondott arról, hogyan került oda, mit élt át ott. Aztán egyszer adott nekem ajándékba egy nagyon pici méretű, igen parányi betűkkel nyomtatott bibliát. Nem mondta miért adja, csak azt kérte, fogadjam el. Ebből sejtem, hogy vallási meggyőződése és ténykedése miatt került Recskre. 
Idén a Mátra körülautózásának egyik kiemelt célja részemről az volt, hogy eljussak Recskre is. Egyik oldalról szerettem volna megnézni az ércbányát. Nem tudtam egészen biztosan, folyik-e ott ércbányászat jelenleg. Arról hallottam ugyanis, hogy újra megnyitják a bányát. Ha történetesen turisztikai céllal be lehetne oda menni, nagyon szívesen körülnéznék ott. No és persze a munkatábor érdekelt nagyon.
Az ércbányához vezető út ki volt táblázva, de hiába hajtottam be oda, hamarosan "Üzemi terület" feliratú táblák kerültek az utamba. Nem kellett hozzá magyarázat, hogy megértsem: itt nem várnak turistákat. Akkor irány az egykori munkatábor helyszíne!
Alig értem ki a faluból az emlékhely irányába, olyan kátyús úton találtam magam, amilyenen régóta nem jártam már! Bevezetéskén rögtön az elején a kocsim bal első kereke majdnem eltűnt egy gödörben. Szinte hihetetlen, hogy semmi baja nem történt. Ezen okulva nagyon óvatosan vezettem tovább!
Az egykori munkatábor jó messze a falutól, a hegyoldalban helyezkedik el. A bejárat előtt kényelmes parkoló található. A területen az egykori parancsnoki épületben ma kiállítás látható, és idegenvezetés is van a digitális multimédiás tájékozódási lehetőségek mellett.
Mivel az egykori tábori élettel kapcsolatban személyes élményeim nincsenek, mesélni erről nem tudok. Az interneten sok anyag van, akinek az érdeklődését esetleg felkeltettem, kérem, nézzen utána - miután a képeimet is megnézte.

Egy érdekes idézetet hadd szúrjak be ide:
"Recsken hozzávetőlegesen 350 ÁVH-s teljesített szolgálatot, tehát minden négy rabra jutott egy géppisztolyos. A tábor feloszlatása után az egyik őrtorony könyöklőjén fába vésett feliratot találtak: "Őrzöm a szabad népet!" "


A táborban készített képeim:
Őrtorony
A megemlékezések helyszíne
Rekonstruált barakk
Ilyen barakkokban éltek az egykori táborlakók. Nem akarok politizálni, de lenne mondanivalóm az akkori rendszer mai nagyszájú híveinek. El is szállásolnák ide egyeseket - no nem évekre, csak néhány téli éjszakára.
Rabok ruhái
Emlékfal a barakkban
A barakk belseje
A tábor helyszíne
Az épületeket a tábor bezárása után eldózerolták. maradtak fenn viszont fényképek és leírások, melyek alapján ki lehetett jelölni az összes barakk, és egyéb rendeltetésű épület helyét.
A barakk belseje - priccsek
Ez volt a berendezés
A tábor eldózerolt helyszíne
Bunker-fogda 
Kiszáradt vizesárok
Azt hiszem, nem egy vidám témát tártam elétek ma. Reméljük, lesz jobb is.

Szép napot Nektek!

2012. október 6., szombat

Feldebrő Árpád-kori temploma


Idézet a Wikipediából:

"A feldebrői római katolikus plébániatemplom – eredeti formájában – és a nyugati és keleti kereszténység kultúráját ötvöző, egyedülálló építészeti kialakítású altemploma, Magyarország legrégebbi, különleges – 54 alakzatból álló – freskóival, Magyarország 11. századi, korai építészeti emlékeinek egyik legkiemelkedőbb műemléke. A település központjában található templom a Mátra déli részén megtelepülő Aba nemzetség temetkezési helyéül szolgáló sírtemplomnak készült."

http://hu.wikipedia.org/wiki/Feldebr%C5%91i_r%C3%B3mai_katolikus_templom

Idén, észak-magyarországi kirándulásaim során sok csodás, több száz, vagy ritkábban közel ezer éves műemlék megtekintésére volt lehetőségem. Ezek egyike a Feldebrőn található műemlék templom, amely még a maga kategóriájában is különleges. Sajnos, elkerülhetetlen, hogy emberi kéz alkotása változatlan formában élje át a közel egy évezredet, de a régi alkotók keze nyoma ma is fellelhető a többször átalakított épületen.

"Az eredeti templom a keleti, bizánci kereszténység centrális templomainak alaprajzi elrendezését követte. Az altemplom Nyugat-európai mintára készült, ahol a halottkultusz a XI. századi megerősödésével gyakori volt az altemplomépítés." (Wikipedia)

Feldebrő műemlék temploma
Feldebrő műemlék temploma
Eredeti épület-részek
Az eredeti öthajós templom rekonstruált makettje
A templomban található egy makett, amely az eredeti templom rekonstruált kialakítását mutatja be. Részleteket, pontosab adatokat a fenti linken, és sok más internetes dokumentumban is olvashattok.

Főoltár
Mellékoltár
A templom alatt található altemplom csodás épségben megmaradt a mai napig. Az altemplom eredeti rendeltetése az Aba-nemzetség temetkezési helye volt. Aba Sámuel királyt ténylegesen is itt temették el - később azonban az abasári templomba szállították át a földi maradványokat.

A templom zárt főbejárata belülről
A templom nap közben zárva van, de a kapun kint van egy név és telefonszám. A telefonszám hívása után öt perc múlva megjelent egy úriember, aki készségesen kinyitotta a templomot, és bőséges, szakszerű idegenvezetést tartott nekünk. Fotózni szabadott, csak azt kérte, ne használjak vakut. Az altemplomban nem készítettem képeket, de a föld felszíne feletti világosabb templomtérben igen.

Remélem, tetszeni fognak a bemutatott képek. Legyen szép napotok!

2012. október 3., szerda

A matyó főváros műemlék temploma


Eger környéki kirándulásunk egyik napján Noszvaj, Cserépfalu, Cserépváralja és Mezőkövesd települések nevezetességeinek meglátogatását tűztük célul magunk elé. Visszatérek majd azokra is, melyek a mostani posztomból kimaradnak, de ezúttal is, mint a közelmúltban, csak Mezőkövesddel szeretnék foglalkozni.
Nem kell magyaráznom, hogy nem törekedtünk teljességre a rendelkezésünkre álló kevés idő alatt. Feleségem, Marika amúgy is csak a népművészeti múzeumok és kiállítások iránt érdeklődött, ezért nekem - a családi béke kedvéért - alkalmazkodnom kellett az ő kívánságaihoz ":-))" - mi mást tehettem? Természetesen én is szívesen látogattam ezeket a helyeket, mint ahogy a múltkori posztom képei bizonyítják is ezt.

A templom-mániám azért itt is kijött rajtam. Olyannyira, hogy mivel a kocsi leparkolása után a belvárosba irányuló sétánk során legelőször a Szent László templommal találkoztunk, itt kezdtem a mezőkövesdi fotózást. Persze, Marika is bejött a templomba, és egy padban üldögélve gyönyörködött az ott látható szépségekben.

A mezőkövesdi Szt. László székesegyház főbejárata
A templom a főbejárattal szemből nézve egy szokásos, mindennapos templom benyomását kelti. 

Az középkori templom megmaradt szentélye az utca felől nézve
Ha körbejárjuk, akkor már feltűnik, hogy van egy olyan részlete az épületnek, ami teljesen egyértelműen nagyon régi eredet benyomását kelti. Kicsit szokatlan módon kialakított épület úgy néz ki, mint ha itt egy nagyon régi, és egy sokkal újabb kori épület egybeépítéséről lenne szó.
A templom főoltára
Oltárkép
Matyó hímzés a templomban
Lenyűgöző látvány...
A templom orgonája
Ha bemegyünk a templomba, ez a feltevés azonnal, szembetűnően be is igazolódik. A főbejárattól jobbra és balra nyúlik a főhajó, szemben pedig egy hihetetlenül szépen kialakított kápolna helyezkedik el - a tulajdonképpeni régi műemlék templom szentélye. Ez látszik kívülről teljesen más építési stílusú részletnek, mint a többi, hangsúlyosabb épülettömb.
A régi templom szentélyéből kialakított Mária-kápolna
A régi templom szentélyéből kialakított Mária-kápolna
A régi templom szentélyéből kialakított Mária-kápolna
A régi templom szentélyéből kialakított Mária-kápolna
A régi templom szentélyéből kialakított Mária-kápolna
A templom boltozata az orgonával
Boltozati freskó
Főhajó
Nem vagyok sem építészeti, sem egyháztörténeti szakember, ezért nem törekszem a látottak szakszerű ismertetésére. Ha érdekel valakit részletesebben a téma, azt kérem, olvassa el az alábbi linken található infókat:


Én csak annyit tehettem, hogy ámuldozva sétálgattam a templomban, és igyekeztem mindent jól megfigyelni. Készítettem fotókat is a nálam lévő géppel, és vakuval. Közben sajnálkoztam azon, hogy nincs lehetőségem fotóállvánnyal "fölvonulni" ide, és legalább egy vagy két órát azzal tölteni, hogy szépen komponált, és jól kiexponált képeket készíthessek a templom belső kialakításáról.

Akinek módja van rá, biztatom, nézze meg személyesen is a templomban látható szépségeket!

Legyen szép napotok!