A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kolostor. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kolostor. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. május 17., csütörtök

Sopronbánfalva - Pálos-Karmelita templom és kolostor

Nemrég - néhány hónapja - azon tanakodám magamban, hova menjek kirándulni; olyan helyre, ami viszonylag közel van, még nem jártam ott, és kellően érdekel is. Kutakodtam az interneten, és egyszer csak elém került néhány kép Sopronbánfalváról. Magas dombon álló templomot láttam, nagyon szép, a dombra vezető lépcsőt - teljesen hatása alá kerültem a képnek. Bennem olyan igazi mediterrán hangulatot keltett - lehet, kissé el is ragadtattam magam a kép láttán, és nem vettem észre néhány zavaró tényezőt. Talán nem is volt - a képet valószínűleg magasszintű művészi látásmóddal rendelkező fotós készítette, aki egyúttal PS-guru is volt egy személyben? 😆
További látnivalók után is kutattam - találtam is. Itt és most ezekről nem beszélek... talán majd később.
Az idő múlt, én meg nem ültem vonatra valamiért. Talán hasonló érdeklődésű fotóstársra vártam, hogy ne egyedül menjek. Aztán a múlt napokban fel is hívtam egy barátomat, van-e kedve Sopronba jönni - kérdeztem. Kedvem van, de időm nincs - hangzott a válasz. Hát így történt, hogy egyedül ültem vonatra, és utaztam Sopronba.
Sopronban a GySEV pályaudvar mellett rögtön ott van a helyijáratú buszok megállója. Jött a 10Y - én meg felszálltam, és le se szálltam Sopronbánfalva közepéig, a Hajnal-térig. Ott pedig szinte egy-rakáson ott van minden, amiket meg akartam nézni.
Természetesen legelőbb a dombon álló templom és a lépcső. Hát.... ami a mediterrán hangulatot illeti, itt már nem ragadott annyira magával. Szorosan mellette félig-kész ház, nem kicsi rendetlenség, illúzió romboló környezet. Próbáltam ezektől elvonatkoztatni, és csak arra koncentrálni, amiért ide jöttem. 
Pálos-Karmelita templom
A lépcső
Önmagában szép volt, ez nem is tagadható. Szentek szobrai végig, mindkét oldalon.
Egyik szép szobor részlete
A templom szintje
A lépcső a templom mellett ér fel a domb tetejére. A szememet azonnal magára vonta ez a romos épület. Gondoltam, a kolostorhoz tartozott valaha. Azonnal ide jöttem, találok-e vajon valami középkori részletet az épületen, ami fotón is jól mutatna. Nem találtam. Bekukkantottam a nyitott ajtón, és csak törmeléket, és építési anyagok hulladékát láttam. Mit mondjak - nem dobta fel a hangulatomat!
Cipők
Az egyetlen poénos dolog ez a két pár lestrapált tornacipő volt, melyeket valaki a villanydrótra akasztani talált viccesnek.
Pálos-Karmelita templom
A templom felé fordultam. Eszméletlen mennyiségű kesze-kusza villanydrót keresztezte a templom látványát. Meg az a parkolót jelző tábla... A villanydrótokat valahogy kiszedtem a képből, de a táblával nem kísérleteztem. 
Templom főbejárata
Amint elkészítettem a képet, azonnal a kilincs nyitásával próbálkoztam. Valamiért meg sem lepődtem azon, hogy nem nyílik... 😑 Mióta megnyíltak a határok nyugat felé, nagyon megszaporodott a műkincslopás. A templomok azóta zárt ajtókkal, vagy az ajtók mögötti vas ráccsal védik értékeiket.
Fekete Madonna
A bezárt kapu után egy másik, ugyancsak csukott kapu megnyitásával próbálkoztam. Ezúttal nyílt a zár, és a recepción találtam magam. Az egykori kolostor ma ugyanis szállodaként működik. A szállodát jórészt eredeti formájában alakították ki; ahol lehetett, meghagyták az eredeti formákat, a kolostor-jelleget. Az egykori szerzetesi cellák ma vendégszobaként működnek. A Fekete Madonna kép a folyosón (egykor kerengő) található.
Ebédlő
Az egykori refektórium, ma a szálloda ebédlője.
Kolostor udvara
Szent Pál
A refektórium bejárata fölötti kép Szent Pált, a Pálos-rend alapítóját ábrázolja.
Könyvtár
Ahogy illik egy kolostor tudós szerzeteseihez, bő választékú könyvtár is tartozik a kolostorhoz. Ma már persze világi könyvekkel megtöltve, a mai emberek igénye szerint.
Könyvtár
Csodálatos ívű ablakkeret... 3 darab ilyen ablak található itt.
Társalgó
Társalgó és galéria
Díszoszlopok
Végigjártam a kolostort/szállodát, újra a szabadba jöttem. Próbáltam az épület együttest körbejárni, mert tapasztalatom szerint a templomok hátoldala is tartogat meglepetéseket - néha. 
Új látkép
Oldalajtó
Valaha itt oldalsó bejárat lehetett, de ma már egészen biztosan nem használják. Nincs rajta még kilincs sem. Fura, hogy az ajtónyílás és az ablak nem egy tengelyen helyezkedik el.
Lépcső
Újra a lépcső - ezúttal lefelé. Ebből a nézetből kissé rendezettebb képet mutat, mint alulnézetben.
Szobor részlete
Ha már lefelé sétálunk, tekintsünk rá a szobrokra is... képen legalább egyre.

Egyenlőre ennyi Sopronbánfalváról. Jártam máshol is; talán lesz újabb élménybeszámolóm rövidesen. Legyen szép napotok!



2013. június 13., csütörtök

Vértesszentkereszt - román-kori bencés kolostor

Nem túl rég, internetes képgalériák böngészése közben egy nagyon szép felvételeket tartalmazó fotógyűjteményre bukkantam, amely fotók a Vértesszentkereszt árpád-kori bencés apátságának romjairól készültek. Az igazat megvallva a fotók által bemutatott romok ismerősek voltak, láttam már máskor is képeket a műemlékről. Most azonban úgy megfogott egy érzés, hogy elhatároztam, amint lehetőségem lesz rá, elmegyek oda, és magam is megtekintem ezt a helyet. Úgy gondoltam, hogy ez az alkalom arra is megfelel, hogy a közelben lévő bokodi/oroszlányi tó környékén is tegyek egy sétát, és a szintén közel levő Majkpuszta műemlék együttesét is megnézzem.
Az elmúlt napok egyikén kellemes idő ígérkezett, hangulatom is megfelelő volt egy kiránduláshoz - jókor reggel magamhoz vettem a fotós cuccomat, és útnak indultam. 
A romokat  Pusztavám községen keresztül közelítettem meg. Nem is volt semmi gond, bár a falu végén biztonság okából megkérdeztem egy helybeli lakost, az útelágazás melyik fele a helyes irány Vértesszentkereszt felé. Készséges felvilágosítást kaptam, így minden keresgélés nélkül megtaláltam az erdőben az apátság romjait.

Illett volna kicsit jobban felkészülni a hely történetéből, mert amint később kiderült, talán jobban jártam volna. Azt tanácsolom Nektek, ha esetleg ide készültek, olvassatok el mindent az interneten, vagy máshol erről a helyről - nemsokára elmondom, miért! :)

Néhány mondat már itt is van (forrás: Wikipédia)
"A Vértesszentkereszti bencés apátság romjait a Vértes erdejének sűrűje rejti a Gerencsérvártól 2 km-re északra, Pusztavám község közelében, Oroszlány közigazgatási területén. A Vértes „vadonában”, egy emelkedésen, hatalmas fák között bukkan elénk, mint egy látomás, a kolostor romja, amelyet Oroszlány vagy Pusztavám felől közelíthetünk meg." (Wikipédia)
"Az Árpád-kor egyik legnagyobb hatalmú nemzetsége, a Csák nemzetség volt a sűrű erdőkkel borított, vadban gazdag Vértes térségének birtokosa. Csákvár lehetett a hatalmi központjuk. Először egy birtokadomány kapcsán fordul elő a kolostor neve (1146). A 12. század első felében épült legkorábbi bencés kolostort sánc és árok övezte. Az egyenes szentélyzáródású templomot, és a délről hozzá csatlakozó kolostor épületét az 1964-1971 között Kozák Éva vezetésével végzett régészeti ásatás során találták meg. A 13. század elején a Csák nemzetség legtekintélyesebb tagja, Ugrin, aki esztergomi érsek (1203). A család másik tagja, Miklós pedig több megye ispánjaként II. András király hűséges embere volt. Ők lehettek azok, akik fölépítették az új, pompás, a Szent Kereszt tiszteletére szentelt templomot és kolostort, amelynek romfalai ma is magasan állnak. A legalább két évtizeden keresztül elhúzódó építkezések során több kőfaragó és építő műhely is dolgozott itt. A templomtól északra épült föl a kolostor négyszöge. A fehér kváderköveket, a pompás faragványokat látva nem vitás, hogy a 13. század egyik legnagyszerűbb kolostora épült föl a Vértesben, amelyet bizonyára legalább egy tucatnyi szerzetes lakhatott." (Wikipédia)

Ez egy működő, zajos szállító szalag. Alatta még át kell haladni egyenesen, és mintegy 15 méterrel odébb jobbra kell tovább menni.
Jelzőkő - nyíl jobbra
Van elegendő hely a parkoláshoz néhány kocsi számára
A lényeg: megérkeztem az út menti irányjelző kőhöz. Itt helyet kerestem a kocsimnak, és gyalog mentem tovább a nyíl által jelzett irányba. Rövid, de meredek lejtőn felkapaszkodva bal kéz felé egy tisztáson találtam magam, a fák között pedig egy vörös kaput, amögött pedig a romokat láttam! Nem tagadom, ez jól megnyugtatott, mert a rövid kis emelkedő is oxigénhiányt okozott - kijöttem a formából! :(

A kapun olvasható feliratok kissé fölbosszantottak: folyton elfelejtem, hogy hogy hétfő napján nem tanácsos múzeum látogatást tervezni. Ez a hely pedig egy múzeum, amint ott helyben megtudtam. Meg azt is, hogy csak csoportos látogatás lehetséges, félóránkénti indulással, vezetéssel. Nomármost: hétfő van, tehát nincs nyitva a "múzeum". Egyedül vagyok, jóindulattal sem egy csoport, ráadásul be sem vagyok jelentve. De ha ez mind nem lenne baj, akkor is várjak még 20 percet, hogy a "félkor és egészkor" (mármint órában) teljesüljön?
Tudtam már korábbról, hogy egy "remete" életvitel szerűen itt él. Tudom azt is, hogy ha a moziban (meg a színházban) feltűnik egy pisztoly, akkor annak valamikor el is kell sülnie - ennek analógiájára ha egy kapura ki van függesztve egy kolomp, akkor azt meg kell rázni. Mi másért lenne ott? Nos itt volt egy rozsdás kolomp - fogtam, és jól megráztam. Gondoltam, erre előbújik a remete - aztán vagy beenged, vagy elkerget.
Jött is a remete rögtön - tudtam, hogy más nem lehet, csak a remete, padig jobban hasonlított egy szikár cowboy-hoz, mint egy remetéhez. Kölcsönösen köszöntöttük egymást, majd miután tisztázódott, hogy magyar vagyok, és messziről jöttem, kinyitotta előttem a kaput.

A felújítás folyamatos, a romokat tetőszerkezet védi
Eredeti, és újrafalazott falrészletek
Garantáltan eredeti falak
A műemlékegyüttes hatalmas, lenyűgöző. Hosszú ideje feltárás és felújítás is folyik egyidejűleg. Az idegenvezető - nevezzük így - tartott egy kis tájékoztatót a kolostor keletkezésétől napjainkig történt eseményekről, és többek között arra is felhívta a figyelmemet, hogyan lehet tudni, mennyi az eredeti falrészlet, és honnan kezdődik a felújított, újra-falazott részlet. A két eltérő korú falazat között egy vékony beton réteg húzódik - az alatt a fal eredeti, fölötte a felújítás során rakott fal található.

Gyönyörű, korabeli kapuboltozat
Román-kori kolostor
Román-kori kolostor
Román-kori kolostor - a "remete" és a kutyája
Román-kori kolostor
Román-kori kolostor
Román-kori kolostor
Román-kori kolostor
Román-kori kolostor
Román-kori kolostor
Gondolom azért, mert minden tekintetben szabálytalan volt a jelenlétem ezen a helyen, a vezető gyorsan haladt, nekem pedig követni kellett. A részletek alapos megfigyelésére nem volt lehetőségem, sajnos. Ráadásul a képeket is csak kapkodva tudtam elkészíteni, azt is csak a vezető engedékenységének köszönhetően. (A házirend szerint nem szabad fotózni).
Román-kori kolostor
Román-kori kolostor
Román-kori kolostor
Néhány rövid percig tartott csak a látogatás. A végén megköszöntem a vezetést, "hálámat leróttam" a remetelak ablakában elhelyezett perselybe, majd távoztam.

A terv az volt, hogy innen Majkpusztára megyek, az ottani kamalduli kolostort meglátogatni, a nap hátralévő részében pedig az oroszlányi hőerőmű melletti tavat nézem meg. A GPS-em azonban sehogy sem talált Majkpuszta nevű helységet, részletes térkép pedig nem volt nálam. Ezért arról le kellett mondanom, hogy a kamalduli szerzetesek kolostorát ezen az úton meg tudjam nézni. Elindultam tehát a tóhoz - de az majd egy másik történet lesz.

Legyen szép napotok!

2012. október 23., kedd

Bélapátfalva műemlék temploma


"Bélapátfalva az Eger-patak folyásának felső részén kialakult medence peremén helyezkedik el, az erdőhatár és a vízjárta patakvölgyek közötti sávban, 311 méter magasságban a tengerszint felett, a 816 m magas Bél-kő nyugati lábánál." 
"A település egykor a Bél nemzetség birtokai közé tartozott. Nevét az oklevelek a 13. századtól említették először Bel, Beel, Beyle formában. 1330-ban "falu a monostor előtt, melyet az Apát falujának neveznek" alakban volt említve, majd 1415-től Apátfalva néven említették.
A Béli apátságot II. Kilit püspök alapította 1232-ben a ciszterci szerzeteseknek." (Wikipedia)

Eger környéki kirándulásunk előtt átnéztem egy régi, Magyarország nevezetességeivel foglalkozó útikönyvet, és gyűjtöttem információkat az internetről is. Így találtam rá Bélapátfalvára, és találtam anyagot a falu határában épület apátságról. A falu számunkra kedvező helyen van abban a tekintetben is, hogy egyik körutunk során kényelmesen, kerülő nélkül útba ejthettük.

A helység főutcáján haladva tábla jelzi, hol kell letérni a Bél-kő (hegyvonulat) felé, arra az útra, amelyik a falun kívül elhelyezkedő apátsághoz vezet. A tábla nem túl feltűnő, ha valaki ennek segítségével szeretne tájékozódni, figyelnie kell!

Bélapátfalva - apátsági templom
A templom nagyon impozáns látványt nyújt. A megmaradt főépület jó állapotban van, de az látszik, hogy egykoron sokkal nagyobb épület-együttes létezett itt. 
Már nem létező épületrészek alapjai
A már lebontott épületrészek alapjai jól láthatóak.

Főoltár
A templom belül jól őrzi az egykori építési stílus nyomait. Kialakítása puritán, egyszerű, falai festés nélküliek. Díszes elemeket csak az építés óta eltelt századok során ide került képek, szobrok, oltárok és szószék jelentenek. 

Bélapátfalva - apátsági templom
Főhajó
Marika gyertyát gyújt
Szószék
Szószék
Bélapátfalva - apátsági templom
Bélapátfalva - apátsági templom
Főbejárat
A főbejárat fölött
Számomra a templomlátogatás nagy élményt jelentett. Ajánlom mindenkinek, akinek módjában jár meglátogatni ezt a csodát, feltétlenül ejtse útba.

Kálvária
A közelben egy Kálvária is található. A templomhoz hasonlóan egyszerű kialakítású, de talán annál inkább megható, lélekhez szóló imahely.

Bél-kő hegy
Végül egy kép a Bél-kő hegyről, amelyről a templom, és a falu is a nevét kapta.

Legyen szép napotok! Legyetek elnézők a képek minősége miatt is!