A következő címkéjű bejegyzések mutatása: templom. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: templom. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 9., csütörtök

Zirci apátság - tartoztam egy úttal az ördögnek!

 Bármerre járok kirándulásaim során - ha csak tehetem - egy rövid időre bemegyek a helyi templomba, vagy templomokba, ha több is van. Azt nem mondom, hogy valami különös vallási áhitat miatt van ez, hanem egyszerűen szeretem a templomok atmoszféráját, hűvös csendjét, szeretek beülni egy padba, és onnan nézelődni. Ez a fajta érdeklődés elsősorban a régi, barokk, vagy akár még korábbi stílusú templomok iránt alakult ki bennem. Itt jegyzem meg gyorsan, hogy a modern-kori, új stílusú templomokban is megtalálom a szépet, de igaz az, hogy leginkább a régi nagy mesterek csodás festményei, szobrai, freskói ragadják meg leginkább a fantáziámat.


Ez a fajta rajongás felekezettől függetlenül minden templomra érvényes. Lehet az római katolikus, görög- vagy ortodox, lehet az zsidó zsinagóga... lényeg, hogy megérintsen, elgondolkodtasson, és megtaláljam a szépet benne. Ha éppen nincs szertartás, vagy nincs tele a templom imádkozó hívőkkel, akkor fényképezni is szoktam. Ma már elég sok képem van nagyobb magyar városok templomairól, és több más országbeli templomról is.
Tegnap este az a gondolatom támadt, hogy ma újra kirándulni viszem a nejemet, és együtt megnézzük a zirci apátsági bazilikát. Az elhatározást aztán ma reggel tett is követte.


Jókor korán - nekem korán 😀 - el is indultunk. Jóval fél 9 óra előtt már leparkoltam, és az apátság udvarán voltunk. Nem igaz örömmel vettük tudomásul, hogy itt az élet csak 9 órakor kezdődik! No, sebaj - addig séta. Bementünk a bazilika főbejárat ajtaján a kis előtérbe - templomhajóba vezető ajtót persze zárva találtuk. Mit lehet tenni - a belső ajtó vastag üvegablakán keresztül készítettem két képet a főhajóról.


Aztán besétáltunk az oldalszárny nyitott ajtaján. A lépcsőház nyitva volt, de az innen nyíló apátsági könyvtár is, a Bakony Múzeum is zárva - szintén csak 9 órakor nyitnak. Akkor fotó - amit lehet - mást nem lehet, csak a lépcsőházat.

  

Lépcsőház - előbb alulról felfelé, majd felülről lefelé

Még mindig nincs 9 óra - akkor séta a városban. Nem messze, csak kicsit jobbra, kicsit balra. Aztán lassan telt az idő, és kinyitott a pénztár. A második kellemetlen meglepetés itt ért bennünket. Nem az a baj, hogy kombinált jegyet kell venni, amivel látogatható az arborétum, a bazilika, a könyvtár, hanem az, hogy a templom csak vezetéssel látogatható, és az első vezetés 11 órakor indul! Ez nekünk semmiképp nem jó, gyakorlatilag teljesen hiábavaló volt az idejövetelünk. Na jó - teljesen azért nem, mert legalább az udvarról szabadon fényképezhettem.


A tervem azonban nem ez volt, hisz több korábbi itt-jártam során többször is fényképeztem, amit innen lehetett. Végül csalódottan visszasétáltunk a parkolóba, és elindultunk hazafelé. Jobb híján azzal vigasztaltam a nejemet, hogy így időnem hazaérkezünk, és lesz időm kényelmesen megfőzni a mára tervezet káposztás cvekedlit! (Nem tévedés, én vagyok a családi szakács egy ideje 😊 !!!)
A cseszneki szerpentinen megálltunk egy kis időre. Már korábban láttam, hogy a pihenő alatt nagyszabású építkezés folyik, de akkor még nem tudtam, mi készül ott. Mostanra elkészült a nagy mű! A pihenőből persze nem sok minden látszik belőle, de két hatalmas molinó is hirdeti, hogy itt valaki megint nagyot kaszált a közpénzből! (Nem irigylem, váljék egészségére).



És akkor nézzük, mi is az, ami ott lenn van a hegy lábánál? Nézzük a molinókat:



Ha jól számolom, itt 943,65 millió forint került beépítésre. Most már csak azt lenne érdekes tudni, kinek a zsebébe ... no, de nem folytatom, minek is, nekem biztosan nem lesz hasznom belőle!
Engem igazán csak az foglalkoztatott, hogy az a bizonyos káposztás cvekedli elkészül-e otthon időben! 
Elárulom: elkészült, jófajta Maggi csirkeleves is készült hozzá, és jóízűen megebédeltünk pontosan, délben, ahogy illik!

Utóirat: nemrég még el sem tudtam képzelni, hogy én zacskós levest fogok enni! Aztán itt van - ma meg én főzöm! 
Hát igen - az idő múlik, minden változik, és senki nem kérdezi, jó-e ez nekem! Soha se mondd, hogy soha! - bizonyosodik be nem ritkán a bölcs megállapítás.

Olvassátok korábbi posztjaimat is:


Nádasdi-blog: Zirc ,,, Nádasdi-blog: Zirc - a Bakony fővárosa

2016. augusztus 5., péntek

Székelyderzs temploma, a világörökség kincse

Mostanáig húztam az időt, gondolkodtam, megírjam-e a következő posztomat. Azért gondolkodtam rajta már hetek óta, mivel újra egy templomról szeretnék írni; ugyanakkor tudom, sokan unják már a templom-mániámat. Ez a templom azonban egészen különleges templom, a Romániai (Erdélyi) Székelyföld egyik legismertebbike, a Világörökség része. 
A székelyderzsi unitárius templomról van szó. Mivel nagyon ismert, és rendkívül értékes műemlék, sok szót nem szentelek a témának. Nagyon sok magyar nyelvű anyag van a Wikipédián, elég csak beírni a Székelyderzs, vagy hasonló keresőszót a Google-ba, és sorakoznak a templommal kapcsolatos cikkek.
A legrészletesebb leírást talán mégis egy kis könyvecskében találjuk: ez pedig a Magyarságtudományi Füzetek "Győztes csatáink: Pozsonyi diadal, Cserhalmi ütközet" című kisenciklopédiája. (Szerző: Tóth Sándor.) A székelyderzsi templomról a Cserhalmi ütközet leírásában esik szó, ahol Szent László királyunk esete a kun vitézzel legenda van feldolgozva, valamint tudományos magyarázatokkal kiegészítve, elemezve.
Szent László király, és a leányrabló kun harcos (feltételezés szerint előkelő vezér) legendája gyönyörű freskón van megörökítve a templom falán. 
A megmaradt freskó-részleteket fotóztam, és szeretném megmutatni Nektek. Kommentárt nem fűzök hozzá, ez nem az én tisztem. Megtették sokan mások. A fotókat viszont azért készítettem, hogy személyes emlékem is legyen erről a csodáról.

Székelyderzs. Unitárius erődtemplom, a Világörökség része.
Székelyderzs. Unitárius erődtemplom, a Világörökség része.
Székelyderzs. Unitárius erődtemplom, a Világörökség része.
Székelyderzs. Unitárius erődtemplom, a Világörökség része.
Székelyderzs. Unitárius erődtemplom, a Világörökség része.
Székelyderzs. Unitárius erődtemplom, a Világörökség része.
A freskók Szent László király a kun leányrablóval birkózik, miközben az elrablott (de már megszabadított) székely leány egy harci bárddal elvágja az elrablójának a lábát.
Székelyderzs. Unitárius erődtemplom, a Világörökség része.
Székelyderzs. Unitárius erődtemplom, a Világörökség része.
Ez a kép a karzatról készült, felülnézetben mutatja a templomhajót.
Portré
Minden bizonnyal nehézsorsú asszony a templom udvarán... szívesen fogadott néhány lejt a templom látogatóitól, és megáldotta az adakozókat...

(Elismerem, a freskókról készült képek kaptak egy kis szoftveres színerősítést)

Legyen szép napotok!


2014. november 17., hétfő

Zirc

Borzavár-Szépalmapusztai (Bakony) kirándulásomról hazafelé jövet érintettem Zirc városát. Kedvelem ezt a helyet - többször jártam a város turisztikai szempontból kiemelt helyein. Elsősorban az arborétum, és Ciszterci Templom és rendház, az itt elhelyezett Bakony Múzeum, és a város múzeuma keltette fel a figyelmemet. Van még egy "adósságom" magam felé: az apátság könyvtárát még nem láttam. De remélem, erre is sor kerülhet belátható időn belül.

Egy nem túl régi - bár már több év előtti - kirándulásom során is készítettem fotókat. Azokkal a képekkel is készítettem egy posztot... akinek tetszik, látogassa meg azt a lapot is:
http://nadasdiszabo.blogspot.hu/2012/03/zirc-bakony-fovarosa.html
Büszkén említem, hogy az akkori képeim egyike került Badál Ede Álmos O.Cist.: "Endrédy Vendel a ciszterci pedagógus mártírsorsú zirci apát" c. könyvének címlapjára.

Zircen előbb a temetőt látogattam meg, ezen belül pedig kiemelten az apátság temetőjét. Megható volt látni a rendezett sírkertet - hasonlót még sehol nem láttam. További különlegessége a helynek, hogy a magaslatról nagyon szép rálátás látszik a apátságra.

Blogom követői tudják, hogy nagyon szívesen fotózok templomokat. Bárhol járok kis hazánkban, vagy akár a szomszédos országokban, mindig igyekszem a helyi templomokat meglátogatni. Mint említettem, a zirci apátsági templomban jártam és fotóztam már, de nagyon kíváncsi voltam a felújítási munkák befejezése utáni templombelsőre is. Kérlek Benneteket, nézzétek meg a frissen készült képeimet:
Az apátság épület-együttese a temetőből nézve
Apátsági sírkert
Látkép a temetőből
Főbejárat
Templom udvaráról nézve
Közelkép
Itt engedjetek meg egy kis mentegetőzést. Mindig problémát jelentett számomra, hogyan kezeljem a képeimen a perspektíva-torzítást. Végül abban maradtam magammal, hogy nem használom a képkorrekciós programok lehetőségeit, mert a képeken ez akár aránytorzulásokat okozhat - másrészt nem vagyok sem hivatásos, sem művészfotós, maradnak a képeim úgy, ahogy a fényképező gépben elkészül (ez természetesen csak a perspektíva-torzításra vonatkozik). Ez a képem sincs korrigálva. Viszont éppen ma voltam egy mesterfotós előadásán, aki arról beszélt, hogy épületfotók esetén a korrigálás elkerülhetetlen... mondhatni kötelező. Hát - aki szintén ezen a véleményen van, azt kérem, nézze el nekem, ha én itt nem teszem.
Zirc - a felújított Ciszterci apátsági templombelső
Zirc - a felújított Ciszterci apátsági templombelső (mennyezet)
Zirc - a felújított Ciszterci apátsági templombelső
Zirc - a felújított Ciszterci apátsági templombelső
Zirc - a felújított Ciszterci apátsági templombelső
Zirc - a felújított Ciszterci apátsági templombelső
A templom gyönyörű - remélem, Nektek is tetszik. Szép napot kívánok minden látogatómnak!






2013. augusztus 28., szerda

Baja - Görögkeleti szerb temolom

Régi tervem vált valóra idén augusztusban. Egészen pontosan csak részben vált valóra, mert az év eseményei nem kedvezően alakultak. Sok természetfilmet láttam a Gemenci Tájvédelmi Körzet szépségeiről - szerettem volna ezeket saját szememmel is látni. Idén úgy alakult, hogy kedvelt fotóstársak közreműködésével - feleségemmel együtt - Bajára utaztunk egy rövidke időre. Innen aztán lehetséges volt a tájegység egy kis részét megtekinteni.

A mai posztomnak azonban nem ez a témája, hanem Baja város egy gyönyörű templomának a bemutatása. Számomra különleges templomról van szó, hisz görögkeleti szerb templomot alig láttam eddig. Romániában, Aradon vethettem egy pillantást az ottani templom nagyon szép belsejére, és Magyarországon, Szentendrén láttam hasonlót.
A templom külső képe
Görögkeleti szerb templom. Késő barokk, 1790 körül épült. Ikonosztáza és berendezése is késő barokk stílusban készült, a XVIII. század végén.
Ikonosztáz festményeit Arszenije Teodorovics festette, 1972-ben.
/Tábla a templom falán/
Baja - görögkeleti szerb templom
Baja - görögkeleti szerb templom
Baja - görögkeleti szerb templom
Baja - görögkeleti szerb templom
Baja - görögkeleti szerb templom
Baja - görögkeleti szerb templom
Baja - görögkeleti szerb templom
Baja - görögkeleti szerb templom
Baja - görögkeleti szerb templom
Baja - görögkeleti szerb templom
Baja - görögkeleti szerb templom
Az összes fotót vaku használat nélkül, kézből készítettem. Vakuval talán szebb képek készülhettek volna, de ez egyrészt tilos, másrészt tudjuk, hogy a vaku erős fénye kedvezőtlen hatással lehet az értékes, régi festményekre.
Remélem, így gyenge minőségben is tetszeni fog Nektek, mint ahogy nekem is kedves emlék minden fotó, és minden nap, amit Baján és környékén, baráti társaságban tölthettem.

Természetesen az utazás más eseményeiről is lesz beszámoló - olyan ütemben, ahogy a fotóim feldolgozásával haladok előre.

Legyen szép napotok!

2013. május 28., kedd

Műemlék templomok a Kisalföldön

Néhány napja, amikor Döbröntén jártam a Szarvaskő várnál, a szokásosnál tovább tanulmányoztam a térképemet. Ennek köszönhetem, hogy két olyan műemlék templom jelzést fedeztem fel, ami meglepetést okozott; nem gondoltam, hogy ezen a vidéken is találhatóak az Árpád-házi királyok idejéből származó templomok.
Tudtam, hogy ide hamar el fogok menni - az ebből a korból származó műemlékek mindig nagyon érdekeltek. Különös hangsúlyt adott ennek a múltkori felfedezésnek, hogy a rábaszentandrási templom rotunda-jellegű építmény, az árpási pedig külső jegyeiben egyrészt hasonlít az eddig ismert román stílusú templomokhoz, másrészt pedig drasztikusan eltér ezektől.
Ma - bár nem számítottam napos időre - már kora reggel kocsiba ültem. Tudtam, hogy a helyszínre vezető út Tét városban is elhalad egy külsőre nagyon szép templom mellett. Volt olyan gondolatom, hogy megállok itt is néhány képet készíteni. Amikor a városon áthaladtam, mégis úgy gondoltam, ennek a templomnak a fotózását későbbre halasztom. Ha lehet, inkább vasárnapi napon jövök erre, amikor kis szerencsével belül is fényképezhetek. 
Mentem tovább tehát - nem a legrövidebb úton, hanem egy kis kitérővel. Figyeltem közben a tájat, látok-e a mezőkön őzeket, vagy más állatokat, fotózáshoz megfelelő témát. 
Néhányan a hattyúcsapatból....
Az egyik falu előtt nem sokkal az úttól jobbra a mező egy része még mindig víz alatt van.A kora tavaszi időszak óta itt álló víz szinte "elhódította" a területet: határozottan felismerhető vizes élőhely alakult ki. Két meglepetés is ért - megálltam természetesen az út szélére húzódva, és a kocsiból kiszállva figyeltem a vizen úszkáló madarakat. Egyrészt az lepett meg, hogy egy egész hattyúcsapat tanyázott a vízen. Már tavaly is kevés hattyút láttam a Győr környéki vizeken, idén pedig egyet sem. Itt pedig egy egész csapat! A hattyúkon kívül szárcsát, és egy barátréce párt is láttam. Ez az utóbbi meglehetősen ritka felénk, különösen örültem a látványuknak.
Rábaszentmiklós
Rábaszentmiklósra érve könnyen megtaláltam a keresett templomot. Amint kiszálltam a kocsiból, egy arra járó lakos máris érdeklődött, Budapestről jöttem-e, vagy Győrből.  Úgy tűnik, nem ritka errefelé a fényképező turista! 
Különleges formájú, fazsindelyes templom
A három karély
"A község Győr-Moson-Sopron megye déli részén, Tét várostól nyugat-északnyugatra 9 km-re fekszik. A legközelebbi vasútállomás a Győr–Sopron-vasútvonalon 15 km-re Enesén van. A község a Sokorói-dombság határán található, a Rábaközbe benyúló Marcal-medencéhez tartozik."
"XI. századi Szent Miklós körkápolna: Árpád-kori templom, mely kb. 1060-1070-ben épült. A templom köralaprajzú belsejét három patkó alakú karéj egészíti ki. Mai formáját legalább két nagyobb átépítés folyamán nyerte el. Eredetileg nagyon szép rotunda volt. (Vagyis a mai kerek templomtér és a hozzá csatlakozó szentélyrész.) A templom padlásán jól látszik, hogy a belső központi kerek fő-rész régebben kb. két méterrel magasabb volt. Feltételezések szerint valamikor a XIII. század vége felé az eredeti templomhoz a szentély mintájára három újabb karéjt építettek. És így a templom alaprajza olyan lett, mint egy négylevelű lóhere. A XVIII. század második felében azonban, hogy a falu ne szégyenkezzék a környékbeli községek előtt, ahol mindenütt tornya volt a templomnak, az első karéjt lebontották, és helyére építették a ma látható tornyot és a karzati feljárót. Ezt a karzatot lebontották a 2000-es felújításkor. A templomot valamikor kőfal vette körül és a falon belüli részen a templom körül temető volt. A fent említett felújításkor a régészeti feltárások ezt bizonyították, több sírt is találtak a ma látható keresztelőkút alatt. A környékbeli házak építésekor pontosan megállapítható volt a kőfal vonala; és a munkák során sok csont került elő. Sőt bent a templomban talált sírban főpapi vagy szerzetesi cingulus maradványt is fellelték. A templom feltehetően mindenkor Szent Miklós tiszteletére volt szentelve, mivel a templom építésének idején Szent Miklós tisztelete elterjedt volt az egész országban. Szent Miklóst a hagyomány a víz miatt veszélybe kerültek különleges megsegítőjeként tartja számon. Rábaszentmiklós lakói pedig bizony sokszor kerültek veszélybe a Marcal, de néha még a Rába áradásai miatt is. Volt eset, hogy a két áradó folyó valóságos tengerré tette a falu környékét. A mai oltárkép is ilyen minőségben ábrázolja Szent Miklóst. Hogy ez a templom ősi titulusa, bizonyítja az is, hogy a falut régebben "Kerekszentmiklósnak" hívták, - valószínű az első kerek templom idején. Majd Kisszentmiklós néven szerepel, és csak ezután lett Rábaszentmiklós, noha nem a Rába, hanem a Marcal partján van."
A világháborúk hőseinek emlékműve
Templom tér
A templom körüli téren található még a Hősök emlékműve, amely az I. és a II. világháborúkban elesett hősöknek állít emléket.
Raaber Kreutz - Győri Kereszt
Raaber Kreutz - Győri Kereszt a kettős kereszttel
Nem messze ettől a helytől áll egy különleges emlékmű, amely magyar területen ritka, jellemzően Ausztria Magyarországgal határos területein fordul elő. Ez az úgynevezett "Raaber Kreutz", magyarul Győri Kereszt.  Hasonló emlékművek jelzik a török haderő által elfoglalt győri vár felszabadítására (1598-ban) felvonuló csapatok útját. Ezt az emlékművet 1710-ben állították.

Harangláb a Kápolna-téren
Amint befejeztem a fotózást, sétáltam egy keveset a környéken, majd Árpás meglátogatása következett. Nem tudtam pontosan, hol keressem a templomot, ezért a falu szélén megálltam tájékozódni. Amint körülnéztem, már láttam is, hogy jó helyen járok. Nem a templomot találtam meg ugyan, de alig néhány lépésre volt tőlem a Kápolna tér, a hely egyik nevezetessége. Ez a "Nepomuki Szent János-kápolna. A kis, nyolcszög alaprajzú kápolna 1780-ban épült. Ajtajában Szent Ferenc és Szent Klára szobra áll, a falfülkében pedig Nepomuki Szent János. A kápolna mellé a 19. század végén állították a fa haranglábat és a kőkeresztet, majd az 1920-as években az I. világháborúban elesett árpásiak emlékművét".
A kápolna hatalmas fák takarásában áll, a pillanatnyi igen rossz fényviszonyok miatt értékelhető képet nem tudtam készíteni.  A háta mögött álló harangláb jelenleg így néz ki.
Árpás-Dombiföld temploma
Találtam egy információs táblát, rajta a falu térképével, és a nevezetes helyek megjelölésével. Ennek segítségével nagyon hamar elértem a templomot, a falun kívül, a Rába másik oldalán.
A templom megtekintése és fotózása kirándulásaim egyik legszebb élménye volt.  Szerencsémre a főbejáratot nyitva találtam, és a rácsos ajtón át a belsejéről is tudtam képet készíteni.
"Szent Jakab-templom, egykori premontrei prépostság A prépostságot Nagy Móric ispán alapította 1251-ben Szent Jakab tiszteletére. 1526-tól 1577-ig premontrei apácák laktak a monostorban. A török hódoltságot követően a 17. század végén a nagyszombati klarisszák költöztek be, akik 1750-ben a templomot a tornyok, a homlokzat és a szentély kivételével barokk stílusban átalakították. A rend feloszlása óta az épület a település plébániatemplomaként működik.
Árpás-Dombiföld temploma
Az évszázadok alatt rárakott vakolattól az 1992-es helyreállítás során megszabadították, így ma eredeti szépségében tárul elénk a román stílusból a gótikába hajló téglaépítészet e ritka magyarországi példája.
A két torony között, a templom kapujában még a román kor félkörívét is látjuk, de a kapubéllet külső oszloppárja már gótikus csúcsívben találkozik, s a gótika jegyeit viselik a szentély keskeny, csúcsíves ablakai is.
A templom belső tere
A köpenyes Madonnát ábrázoló oltárképet ismeretlen festő festette az 1660-as években. A kép, melynek alján együtt térdel a pápa, Lipót császár, Wesselényi Ferenc nádor, Nádasdy Ferenc országbíró, Zrínyi Péter horvát bán és a kép megrendelője, Széchényi György 1658 és 1668 között győri püspök (később, 1673-74-ben a protestáns lelkészeket elítélő pozsonyi vésztörvényszék tagja), a császár és Magyarország kiegyezésének szükségességét sugallhatta. (Mint ismeretes, e kiegyezés nem történt meg, Wesselényi 1667-ben meghalt, Zrínyit és Nádasdyt pedig letartóztatták és 1671-ben kivégezték.)
A 18. századi átépítés korából valók többek közt az oldalfalak támpillérei, a lenyúzott bőrét tartó Szent Bertalan, a hallal ábrázolt Szent Péter, a kardos Szent Pál és a kelyhes Szent János szobrával díszített oltár, a barokk szószék és keresztelő kút."
A templomot a Kálvária stációi veszik körül
A XIV. stáció
Homlokfal, főbejárat
A templom ée környezete
A templom és környezete
Megvan már a következő kirándulásra is a tervem! Kell egy kis jó idő, kedvet adó napsütés, bárhonnan jövő inspiráció, és már megyek is! 

Legyen szép napotok!