Néhány napja, amikor Döbröntén jártam a Szarvaskő várnál, a szokásosnál tovább tanulmányoztam a térképemet. Ennek köszönhetem, hogy két olyan műemlék templom jelzést fedeztem fel, ami meglepetést okozott; nem gondoltam, hogy ezen a vidéken is találhatóak az Árpád-házi királyok idejéből származó templomok.
Tudtam, hogy ide hamar el fogok menni - az ebből a korból származó műemlékek mindig nagyon érdekeltek. Különös hangsúlyt adott ennek a múltkori felfedezésnek, hogy a rábaszentandrási templom rotunda-jellegű építmény, az árpási pedig külső jegyeiben egyrészt hasonlít az eddig ismert román stílusú templomokhoz, másrészt pedig drasztikusan eltér ezektől.
Ma - bár nem számítottam napos időre - már kora reggel kocsiba ültem. Tudtam, hogy a helyszínre vezető út Tét városban is elhalad egy külsőre nagyon szép templom mellett. Volt olyan gondolatom, hogy megállok itt is néhány képet készíteni. Amikor a városon áthaladtam, mégis úgy gondoltam, ennek a templomnak a fotózását későbbre halasztom. Ha lehet, inkább vasárnapi napon jövök erre, amikor kis szerencsével belül is fényképezhetek.
Mentem tovább tehát - nem a legrövidebb úton, hanem egy kis kitérővel. Figyeltem közben a tájat, látok-e a mezőkön őzeket, vagy más állatokat, fotózáshoz megfelelő témát.
 |
| Néhányan a hattyúcsapatból.... |
Az egyik falu előtt nem sokkal az úttól jobbra a mező egy része még mindig víz alatt van.A kora tavaszi időszak óta itt álló víz szinte "elhódította" a területet: határozottan felismerhető vizes élőhely alakult ki. Két meglepetés is ért - megálltam természetesen az út szélére húzódva, és a kocsiból kiszállva figyeltem a vizen úszkáló madarakat. Egyrészt az lepett meg, hogy egy egész hattyúcsapat tanyázott a vízen. Már tavaly is kevés hattyút láttam a Győr környéki vizeken, idén pedig egyet sem. Itt pedig egy egész csapat! A hattyúkon kívül szárcsát, és egy barátréce párt is láttam. Ez az utóbbi meglehetősen ritka felénk, különösen örültem a látványuknak.
 |
| Rábaszentmiklós |
Rábaszentmiklósra érve könnyen megtaláltam a keresett templomot. Amint kiszálltam a kocsiból, egy arra járó lakos máris érdeklődött, Budapestről jöttem-e, vagy Győrből. Úgy tűnik, nem ritka errefelé a fényképező turista!
 |
| Különleges formájú, fazsindelyes templom |
 |
| A három karély |
"A község Győr-Moson-Sopron megye déli részén, Tét várostól nyugat-északnyugatra 9 km-re fekszik. A legközelebbi vasútállomás a Győr–Sopron-vasútvonalon 15 km-re Enesén van. A község a Sokorói-dombság határán található, a Rábaközbe benyúló Marcal-medencéhez tartozik."
"XI. századi Szent Miklós körkápolna: Árpád-kori templom, mely kb. 1060-1070-ben épült. A templom köralaprajzú belsejét három patkó alakú karéj egészíti ki. Mai formáját legalább két nagyobb átépítés folyamán nyerte el. Eredetileg nagyon szép rotunda volt. (Vagyis a mai kerek templomtér és a hozzá csatlakozó szentélyrész.) A templom padlásán jól látszik, hogy a belső központi kerek fő-rész régebben kb. két méterrel magasabb volt. Feltételezések szerint valamikor a XIII. század vége felé az eredeti templomhoz a szentély mintájára három újabb karéjt építettek. És így a templom alaprajza olyan lett, mint egy négylevelű lóhere. A XVIII. század második felében azonban, hogy a falu ne szégyenkezzék a környékbeli községek előtt, ahol mindenütt tornya volt a templomnak, az első karéjt lebontották, és helyére építették a ma látható tornyot és a karzati feljárót. Ezt a karzatot lebontották a 2000-es felújításkor. A templomot valamikor kőfal vette körül és a falon belüli részen a templom körül temető volt. A fent említett felújításkor a régészeti feltárások ezt bizonyították, több sírt is találtak a ma látható keresztelőkút alatt. A környékbeli házak építésekor pontosan megállapítható volt a kőfal vonala; és a munkák során sok csont került elő. Sőt bent a templomban talált sírban főpapi vagy szerzetesi cingulus maradványt is fellelték. A templom feltehetően mindenkor Szent Miklós tiszteletére volt szentelve, mivel a templom építésének idején Szent Miklós tisztelete elterjedt volt az egész országban. Szent Miklóst a hagyomány a víz miatt veszélybe kerültek különleges megsegítőjeként tartja számon. Rábaszentmiklós lakói pedig bizony sokszor kerültek veszélybe a Marcal, de néha még a Rába áradásai miatt is. Volt eset, hogy a két áradó folyó valóságos tengerré tette a falu környékét. A mai oltárkép is ilyen minőségben ábrázolja Szent Miklóst. Hogy ez a templom ősi titulusa, bizonyítja az is, hogy a falut régebben "Kerekszentmiklósnak" hívták, - valószínű az első kerek templom idején. Majd Kisszentmiklós néven szerepel, és csak ezután lett Rábaszentmiklós, noha nem a Rába, hanem a Marcal partján van."
 |
| A világháborúk hőseinek emlékműve |
 |
| Templom tér |
A templom körüli téren található még a Hősök emlékműve, amely az I. és a II. világháborúkban elesett hősöknek állít emléket.
 |
| Raaber Kreutz - Győri Kereszt |
 |
| Raaber Kreutz - Győri Kereszt a kettős kereszttel |
Nem messze ettől a helytől áll egy különleges emlékmű, amely magyar területen ritka, jellemzően Ausztria Magyarországgal határos területein fordul elő. Ez az úgynevezett "Raaber Kreutz", magyarul Győri Kereszt. Hasonló emlékművek jelzik a török haderő által elfoglalt győri vár felszabadítására (1598-ban) felvonuló csapatok útját. Ezt az emlékművet 1710-ben állították.
 |
| Harangláb a Kápolna-téren |
Amint befejeztem a fotózást, sétáltam egy keveset a környéken, majd Árpás meglátogatása következett. Nem tudtam pontosan, hol keressem a templomot, ezért a falu szélén megálltam tájékozódni. Amint körülnéztem, már láttam is, hogy jó helyen járok. Nem a templomot találtam meg ugyan, de alig néhány lépésre volt tőlem a Kápolna tér, a hely egyik nevezetessége. Ez a "Nepomuki Szent János-kápolna. A kis, nyolcszög alaprajzú kápolna 1780-ban épült. Ajtajában Szent Ferenc és Szent Klára szobra áll, a falfülkében pedig Nepomuki Szent János. A kápolna mellé a 19. század végén állították a fa haranglábat és a kőkeresztet, majd az 1920-as években az I. világháborúban elesett árpásiak emlékművét".
A kápolna hatalmas fák takarásában áll, a pillanatnyi igen rossz fényviszonyok miatt értékelhető képet nem tudtam készíteni. A háta mögött álló harangláb jelenleg így néz ki.
 |
| Árpás-Dombiföld temploma |
Találtam egy információs táblát, rajta a falu térképével, és a nevezetes helyek megjelölésével. Ennek segítségével nagyon hamar elértem a templomot, a falun kívül, a Rába másik oldalán.
A templom megtekintése és fotózása kirándulásaim egyik legszebb élménye volt. Szerencsémre a főbejáratot nyitva találtam, és a rácsos ajtón át a belsejéről is tudtam képet készíteni.
"Szent Jakab-templom, egykori premontrei prépostság A prépostságot Nagy Móric ispán alapította 1251-ben Szent Jakab tiszteletére. 1526-tól 1577-ig premontrei apácák laktak a monostorban. A török hódoltságot követően a 17. század végén a nagyszombati klarisszák költöztek be, akik 1750-ben a templomot a tornyok, a homlokzat és a szentély kivételével barokk stílusban átalakították. A rend feloszlása óta az épület a település plébániatemplomaként működik.
 |
| Árpás-Dombiföld temploma |
Az évszázadok alatt rárakott vakolattól az 1992-es helyreállítás során megszabadították, így ma eredeti szépségében tárul elénk a román stílusból a gótikába hajló téglaépítészet e ritka magyarországi példája.
A két torony között, a templom kapujában még a román kor félkörívét is látjuk, de a kapubéllet külső oszloppárja már gótikus csúcsívben találkozik, s a gótika jegyeit viselik a szentély keskeny, csúcsíves ablakai is.
 |
| A templom belső tere |
A köpenyes Madonnát ábrázoló oltárképet ismeretlen festő festette az 1660-as években. A kép, melynek alján együtt térdel a pápa, Lipót császár, Wesselényi Ferenc nádor, Nádasdy Ferenc országbíró, Zrínyi Péter horvát bán és a kép megrendelője, Széchényi György 1658 és 1668 között győri püspök (később, 1673-74-ben a protestáns lelkészeket elítélő pozsonyi vésztörvényszék tagja), a császár és Magyarország kiegyezésének szükségességét sugallhatta. (Mint ismeretes, e kiegyezés nem történt meg, Wesselényi 1667-ben meghalt, Zrínyit és Nádasdyt pedig letartóztatták és 1671-ben kivégezték.)
A 18. századi átépítés korából valók többek közt az oldalfalak támpillérei, a lenyúzott bőrét tartó Szent Bertalan, a hallal ábrázolt Szent Péter, a kardos Szent Pál és a kelyhes Szent János szobrával díszített oltár, a barokk szószék és keresztelő kút."
 |
| A templomot a Kálvária stációi veszik körül |
 |
| A XIV. stáció |
 |
| Homlokfal, főbejárat |
 |
| A templom ée környezete |
 |
| A templom és környezete |
Megvan már a következő kirándulásra is a tervem! Kell egy kis jó idő, kedvet adó napsütés, bárhonnan jövő inspiráció, és már megyek is!
Legyen szép napotok!
