Királyi lovászok ősi temploma

Hűvös és szeles napok után ma végre ragyogó napsütésre, tiszta égboltra ébredtem. Azonnal vágyam támadt egy kis mozgásra, szabad levegőre... Föl is csöngettem egyik fotós társamat, van-e kedve velem jönni - mondjuk Lovászpatonára. Viszonylag közel van, és van ott egy régi műemlék templom, egy nagy kastély, a község határában pedig halastavak, ahol tavaly a tó lehalászásakor egy csomó halat vettünk. Hogy fotózunk-e valamit, az kérdés, de ürügynek mindenképpen jó, elhagyjuk néhány órára a panellakást.
Fotós barátom gyakran elfoglalt, ezt tudtam. Sajnos, most sem vette föl a telefont. Ebből mindjárt kikövetkeztettem, hogy ma is dolga van, és nem lesz társam a kocsiban.

"A község Veszprém megye északi szélén a Sokorói-dombság déli nyúlványain, a Marcalba csordogáló Csángota-ér partjai mellett található. A település érintkezik Győr-Moson-Sopron megye határával. A Bakony hegység északi részével érintkezik. Az enyhe lankák, az alacsony dombok, és sekély völgyek változatos látványt nyújtanak."
"Lovászpatona nevét 1353-ban Pathona néven említette először oklevél, 1374-ben pedig már Louazapathana néven volt említve.

A neve a Patona személynévből ered, ennek származása ismeretlen. Sok kutató szerint török eredetű lehet. Az előneve a királyi lovászok ittlétére utal. 1437-ben Luxemburgi Zsigmond 2500 arany forintért elzálogosítja, Szerdahely, Udvarnok és Szerecsen prédiumokkal együtt Chupor Pál bán fiainak: Demeter püspöknek és Akáciusnak, udvari vitézének." - két idézet a Wikipédiából.

A községben található műemlékekre a Google-ban akadtam rá. Rögtön kíváncsi tettem... bakancslistára tettem, ma pedig sort is kerítettem rá, hogy kíváncsiságomat kielégítsem.

Lovászpatona

Lovászpatona evangélikus templomának rövid története

A templom azért is különleges, mert a mi vidékünkön nem gyakori a fallal körbevett, erődített templom. Kis számban előfordul ugyan, de számuk például az erdélyi erődtemplomok számához képest elhanyagolható. A templomkert kapui nyitva voltak, de a fal bejárata már nem. Így a templom épületéhez nem tudtam közel menni, kívülről fotózni pedig csak a fal fölötti részt lehetett.
Szegény jó Anyám (Vas megyében) azt szokta mondani: "Ahol magyarok laknak, ott nem kell eltévedni". Nagy igazság, és kicsit tágabban is lehet értelmezni. Én ma ezt úgy értelmeztem, hogy ahol magyarok laknak, ott lehet kérdezősködni. Jött arra egy szimpatikus - kb korombeli - hölgy. Kérdezem tőle, van-e mód arra, hogy a templom belsejét megnézhessem.
Készségesen megmutatta, hol lakik a lelkész. Ő be szokta engedni a kíváncsi turistákat. Biztatott, csöngessek be bátran. Hozzátette, hogy ha a lelkész úr nem lenne itthon, akkor várjam meg őt, amíg végez a bevásárlással, aztán keres valami megoldást nekem.

Lovászpatona

Megköszöntem a kedvességét, és elsétáltam a lelkész háza felé. A templom és a paplak közötti területen helyezkedik el a kastély... gondoltam, előbb azt fotózom, és utána térek vissza a kastélyhoz.

Lovászpatona

Jelenleg iskola működi benne. Tanítás folyt éppen ottjártamkor, meg se próbáltam bemenni látnivalókat keresve. Amúgy sem akartam sokat időzni, mert ha a pap bácsit nem találom otthon, akkor könnyen lekéshetem a randevút a kedves hölggyel 😀
Hát igen... a lelkész úr nem volt otthon, felesége pedig sajnálattal közölte, hogy pici baba miatt nem tud segíteni. De magyarázta, merre menjek, kit keressek, hol lakik az a prezsbiter, aki rendelkezik kulccsal. Köszöntem, és mondtam, inkább megvárom a kedves kalauzomat.
A hölgy hamarosan jött is. Kettőt telefonált, és láss csodát! Öt perc múlva megjelent egy kocsi, benne a prezsbiter hatalmas kulcsokkal. Készségesen ajtót nyitott, és mesélt a templom történetéről.

Lovászpatona

Az evangélikus hagyományokhoz híven a templom kevéssé volt díszes. Berendezése egyszerű, hagyományokat őrző. Legszebb ékessége az oltárkép volt.

Lovászpatona

Az oltár fölött egy régi freskó kis megmaradt darabkája látható.

Lovászpatona. Evangélikus templom oltárképe

Idegenvezetőm szerint ez a kép egy nagy drezdai templom oltárképének kisebb változata.

Lovászpatona. Evangélikus templom.

A templom első megépítése az Árpád-házi királyok idejére esik. Az eredeti templom részei ma is megvannak, de többször átépítésen és bővítésen esett át, amire a mai formáját elnyerte.

Rövid, de érdekes, tartalmas kirándulásban volt részem.

Ja igen. a halastavak körbe vannak kerítve, kapu bezárva, turista ott ne sétálgasson.

Újratervezés...

Újratervezés... szokta mondani kedvenc GPS-em, amikor autóban ülök, és elkóricálok az általa diktált útvonalról. Nem ritkán megesik... ezért vagy azért, de "Ő" ezt rögtön észre veszi, és rosszalló hangon figyelmeztet is! 😀

Ma is valami hasonló történt velem; csak nem épp a GPS figyelmeztetésére kellett útitervet módosítani, hanem nem körültekintő útiterv okán. Feleségem és én Budapestre utaztunk, hogy ott idősb leányomhoz csatlakozva meglátogassuk a Nemzeti Múzeumot. Elsődlegesen a Seuso-kincseket. Halkan megjegyzem, én Székesfehérváron láttam már a kollekciót, mégis szívesen vállaltam egy második "találkozást" is ezekkel a gyönyörűségekkel.

A múzeumnál ért bennünket aztán a meglepetés: az ünnepi előkészületek (március 15) miatt 14.-én a múzeum nem látogatható!

Hát akkor.... újratervezés.

A Seuso-kincsek után a Szépművészeti Múzeum szerepelt a terveinkben. Most ez a program lépett első helyre... irány tehát a metró, és a múzeum.

Nem volt szép időjárás... borult, felhős ég, itt-ott csepp eső... nem készítettem szabadtéri fotókat.

A múzeumban legelőször mit kerestünk meg: no mit?... természetesen a sokat reklámozott Román Csarnokot! 

Román (római) Csarnok

Azt mondtam, sokat reklámozott? Talán nem eleget! Ámultam-bámultam... három tagú kis családom pillanatok alatt elvesztette egymást; mindenki ment oda, ami a legjobban tetszett neki! (Ne aggódjatok, a végén aztán összetelefonáltuk egymást) 

Nem ragozom tovább: biztatok mindenkit, nézze meg, ha még nem látta!

Most már egyedül folytattam a sétát a termekben. Ahogy a különböző mesterek termeibe lép az ember, rögtön egy fura szédület keríti hatalmába. Mondhatni forogtam saját függőleges tengelyem körül, mert nem tudtam eldönteni, merre induljak. Bármerre néztem, mindig szemem elé került valami, ami talán még jobban megfogott, mint az, amit előbb láttam. Kis idő után aztán persze betelik az ember szeme a szépségekkel, és ki tud alakítani magának valami szisztémát a képek tanulmányozására.

Sokat foglalkoztat egy ideje a keresztény egyház, és a művészetek kapcsolata. Legelőször talán a milánói bazilika kapudíszeinek látványa gondolkodtatott el. Feltűnt, hogy mennyi fedetlen női kebel látható ott. Hogy is van ez? Nem tudtam megmagyarázni magamnak. A fedetlenül ábrázolt női keblek - bármilyen környezetben vannak is ábrázolva - elkerülhetetlenül erotikus gondolatokat ébresztenek a férfi-agyban. Mire is gondolhatott az a kovács, aki ezeket a formákat kikalapálta, vagy az a festő - pláne festő-kisinas - aki ezeket a kebleket vászonra festette?

A budapesti múzeumban is vannak szép számmal olyan ábrázolások, melyek valahogy sehogysem illenek az én vallási ismereteim alapján egyházi megrendelésre készült képekre.

Mire gondolok? Mutatok néhány fényképet. A magam mentegetésére azonnal elmondom, hogy fotóim alap-képességű SONY NEX-3 géppel készültek, standard objektívvel, vaku nélkül, kézből fotózva.

Budapesti Szépművészeti Múzeum

Kell komment? Azt hiszem, nem... Ne csak a fekvő alakot nézzétek, hanem kissé följebb, középem a jobb oldali hölgyet is.

Az a tény sem változtat sokat a helyzeten, hogy ez a kép talán nem épp egyházi megrendelésre készült.

Budapesti Szépművészeti Múzeum

Itt már viszont egyértelmű az egyházi kapcsolat. Tudjuk, hogy Jézust ember-anya szülte a világra, így nyilván Ő táplálta csecsemő korában... de épp ebbéli tevékenysége közben ábrázolni!... pláne hogy még a kukaca is látszik! 😏

Budapesti Szépművészeti Múzeum

Ezzel a képpel kicsit más a gondom. Ha jól emlékszem, a Biblia szerint a római katona Jézus szívébe szúrta a dárdáját, hogy meggyőződjenek arról, meghalt-e. A seb viszont következetesen a test jobb oldalán van ábrázolva, szinte az összes képen. Miért van ez?

Budapesti Szépművészeti Múzeum

Megint a korábbi téma. A kép mértani közepére helyezve, szinte vonzza a szemet, mint ha az egész kép csak erről szólna.

Budapesti Szépművészeti Múzeum

Férfialak intim testrész ritkán van fedetlenül ábrázolva. Itt viszont jól látszik, szinte a néző szeme elé tolva... ráadásul valami angyal-szerű lénynél (a felhőből osztja a büntetést). Ha nem angyal, akkor nem tudom, mi... ha angyal, akkor pedig mégis van neme az angyaloknak?

Budapesti Szépművészeti Múzeum

A Szent Család... az egyik férfialak József. Az még csak rendben is volna. De a másik? Idegen férfi jelenlétében még a mai szabados világban sem történik hasonló. A másik: József miért aggastyán? Hisz tudomásunk szerint Mária még csak jegyese volt a Megváltó megszületésekor! Vagy ennyire öreg korban nősültek akkoriban a férfiak?

Budapesti Szépművészeti Múzeum

Na, még egy... aztán nem zaklatlak Benneteket tovább hülye kérdésekkel.
Először is: Ádám miért ősz? Ha csak azért nem, mert Isten a maga hasonlatosságára teremtette... Khmmm ... de akkor miért van micsodája, és köldöke Évával együtt? És mit akar jelképezni a kígyó lazán lógó farka? Na és Éva!!! Én eddig azt hittem, az "Éva almája" fent van és kettő darab... de hogy ott lenn lenne, arról még csak nem is hallottam! Csoda, hogy Ádám egyből beleharapott, amikor Éva felkínálta neki?

Na jó... ennyi elég mára. Aludjatok jól... este van!

Ha nincs a fejedben, legyen a...

...lábadban! - szokták mondani a feledékeny emberre. Mondjuk... az én mai esetemben ez csak felerészben igaz... nekem ugyanis nem gyalog kellett volna megtenni azt az utat kétszer, amit egyszer is elég lett volna megjárni, ha kicsit több eszem van.

Történt ugyanis, hogy már nagyon untam a telet, a hideget, mozgáshiányom volt. Na de hová "mozogjak", ha változatlanul tél és hideg van? Meg köd, meg hószitálás, ónos eső! Én meg - bár nyugtalan vagyok - de eléggé megfontolt is ahhoz, ne üljek ilyen időjárás mellett kocsiba. Meg hová is menjek, ahol jól érezhetem magam?
Jött az ötlet, hogy el kellene menni egy jót fürdeni valami termál-fürdőbe. Jelzem, nem vagyok a tipikus pancsoló típus, de azért egy-két órát szívesen áztatom a fürdőnadrágomat alkalmanként.

Jártam is sok helyen, az ország legkülönbözőbb fürdőiben. Még olyan is volt, ahová be se mentem, csak körülsétáltam. Nem mindig egyforma a hangulatom.

Néhány napja azonban befészkelte magát a gondolat a fejembe: meg kellene nézni a celldömölki Vulkán fürdőt! Több alkalommal autóztam már mellette, de valahogy sosem kívánkoztam igazán bemenni. Most meg vártam az alkalmat - egy napsütéses téli napot - hogy hozza meg a kedvem egy kis autózáshoz. Ma aztán el is jött ez a várt nap.

Celldömölk - Vulkán fürdő

Reggel még borús idő látszott... aztán lassan kivilágosodott, még a nap is megmutatta magát. Kedves feleségem már korábban úgy nyilatkozott, hogy nincs kedve velem jönni fürdőzni; de azért még ma is megkérdeztem, "mi a pillanatnyi álláspontja" - mint tudjuk, nőknél ez eléggé gyakran változik.

Azt válaszolta, hogy még ma sincs kedve.
OK... bepakoltam két törülközőt, fürdőnadrágot, papucsot, ásványvizet egy hátizsákba, fogtam egy fényképezőgépet és a kis mindenes-iratos táskámat, és elindultam.

A kocsiról levakartam a ráfagyott deret, aztán GO!

Kellemes utazás után meg is érkeztem Celldömölkre. Út közben persze gondolkodtam, mi is legyen a napi program. Csak fürdés? Lehet, hogy az egy kicsit unalmas lesz egyedül. Aztán meg ki látott olyat, hogy valaki Cellben jár, és nem akar felmenni a Ság-hegyre! Hát ez velem nem fordulhat elő!

Hát akkor mindenek előtt a Ság-hegy.
Kocsi le az ismerős parkolóban, én meg fel a meredek kaptatón. Hó is volt, jég is volt, csúszott is... de mi tarthat vissza engem, ha egyszer nekiindulok?

Út a kürtő felé

Út közben egy kis szójáték kavargott a gondolataimban. Valahogy így: "nyomok a homokban, homok a nyomokban"... lehet, nem szó szerint van így. Itt homok egy gramm se volt; próbáltam úgy forgatni a szavakat, hogy: "nyomokban hó, nyomok a hóban"... de valahogy sosem jött ki olyan frappánsan, mint a homokos változat.

Kirakott feliratok

Kedves szokás, hogy az ide látogató turisták kirakják kedvesük nevét bazalt kődarabokkal. Alig vettem be a kanyart a kürtő felé, máris megjelentek az első nevek a deres, fagyott talajon. "Nimród" "Luca" "Zorkó"...

A kapu, amin át vezet az út a kürtőbe

Még viszonylag korán volt, a nap nagyon alacsonyan állt. A látnivalók java részét sötét árnyék takarta.

A kürtő "feneke"

Ilyet még nem láttam, pedig tettem már ide a korábbi években jópár kirándulást. Egy óriási szív van kirakva kövekből a kürtő alján! Dolgozhattak vele, akik csinálták, ránézésre is hatalma munka! Mivel a nap már nagyon szépen sütött, olvadni kezdett a lefagyott talaj. Emiatt nem mentem fel a hegy magasabb részeire, pedig érdekes képet lehetett volna készíteni a látványról.

Lávakürtő

Sajnos, az erős árnyák miatt sok nem látszik belőle, de hát bármilyenek a körülmények, ez kötelező fotó mindenkinek, aki itt jár 👵👴.

Akkor most merre tovább? Időm, mint a pelyva... (Vasban és Zalában "pelva")... Hát akkor nézzük meg a Kemenes Vulkánparkot!               http://www.kemenesvulkanpark.hu/

Lefelé a hegyről megálltam az objektum mellett, és bementem nézelődni. Egy kis ismeretszerzés nem fog megártani!

Kemenes Vulkánpark

A termek tele vannak képes információkkal, interaktív táblákkal, monitorokkal... még moziterem is van, ahol a világban történt nagy vulkanikus eseményekről láthatunk filmet.

Kemenes Vulkánpark

Kemenes vulkánpark

Kemenes vulkánpark

Báró Eötvös Lóránt

Az Eötvös-inga makettje

A tájékoztató szerint a báró által megalkotott inga a nehézségi erő egy billiomodnyi különbségének kimutatására és mérésére alkalmas. (A kiállított makettet a celldömölki szakiskola tanulói készítették).

Vulkán fürdőkomplexum

Vulkán fürdő bejárata.

Hát akkor... most jön az ön-leleplezés... miért is az a cím? Miután áttanulmányoztam a Vulkán Park látnivalóit, tovább mentem, hogy megejtsem a nap fő attrakcióját: a fürdést!

A fürdő kedves és roppant csinos pénztárosa elmondta, hogy van 2 órás, van 4 órás, és egész napos jegy. Mondtam, hogy mivel első látogatásom itt, ismerkedésnek elég 2 óra. Nem a pénztáros hölggyel akartam 2 óra hosszat ismerkedni, hanem a fürdővel.
Kaptam egy karkötőt a csuklómra. Ezzel tudok bemenni a billenőkaros kapun, ezzel tudom megkeresni a szekrényemet, és ez méri a két órát, amit befizettem.

Rendben ment minden. Átöltöztem egy kabinban... illetve előbb csak levetkőztem, majd a fürdőnadrágom felvételével próbálkoztam. Ám alig vettem kézbe, próbáltam belebújni, a nadrág gumírozott része szabályosan szétporladt! Olyan bő lett hirtelen, akkor is belefértem volna, ha ketten vagyok! Gatyamadzag meg persze nem volt benne; nem olyan fazon.

Rendkívül csalódottan konstaláltam, hogy én itt ma nem fogok fürdeni. Visszaöltöztem az utcai ruhámba, és elindultam kifelé...

A pénztáros hölgy meglepetten fogadott, majd néni sajnálkozó mosollyal vette tudomásul, hogy jártam. Kifelé, már a bejáraton kívül a használhatatlanná vált gatyát egy szeméttartóba hajítottam...

Hááááát, így jártam!

Köszönöm, ha a posztomat elolvastátok! A képek SONY NEX-3 géppel készültek,

Mátyás király, és az Ő Corvinái

Messziről kezdem a mesémet; oka van annak! Régi gyakorlat nálam, hogy ha meglátogatok egy olyan eseményt vagy rendezvényt, amely fontos a számomra, akkor fotókat is készítek: ha tehetem. Úgy értem: ha szabad, ha nem tiltják. Ezt mások fölösleges dolognak tartják. Nem állítom, hogy nincs igazuk. Mert amíg fiatal az ember, rendelkezik megfelelő agyi kapacitással sok információ tartós befogadására, addig nincs is baj. De van az az idő (életkor) amikor már a szürkeállománynak kell mire támaszkodnia. Nálam ez a "támasz" a fénykép. 

Szívesen járok fotóstársak kiállításaira, múzeumokba, koncertekre. Legtöbbször viszek magammal egy fényképezőgépet is. Készítek képeket: nem művészi alkotásokra törekszem, csak emlék-képeket. Olyanokat, ha akár évek múlva megnézem magamnak, emlékeim feltárulnak... tudom merre jártam, mit láttam. Az én agyamnak ez a "támasz". Zeneműveket sem csak egyszer hallgatunk meg; ha tetszik, megvesszük hanglemezen, és kedvünk szerint bármikor meghallgathatjuk.

Nemrég több cikkben találkoztam azzal az információval, hogy Budapesten, az Országos Széchenyi Könyvtárban kiállítják Mátyás  király Corvináinak egy részét. Mint mindenki, én is az általános iskolában hallottam ezekről a kódexekről. Szerzetesek, lúdtoll, kézírás, iniciálék, sorminták, oldalminták, pergamen... szóval... nem sok, amit tudtam róluk. Jött hát az elhatározás, hogy meg kell nézni ezeket.

Január közepén - egy hideg hétköznapon - vonatra ültem, és Budapestre utaztam. Elsődleges célom a Corvinák megtekintése volt; alternatív program pedig a szomszédságban lévő Galéria. A Galériában a múlt évben már jártam, de hát az nem "félórás" program... befejezni nem, csak abbahagyni és később folytatni lehet ott a nézelődést. Gondoltam, most folytatom... (nem folytattam, mert betelt a fotómasinám memóriakártyája a Corvináknál). 😏

Kis idézet a Wikipédiából: "I. Mátyás, közkeletűen: Corvin Mátyás vagy Igazságos Mátyás, születési nevén: Hunyadi Mátyás, hivatalos latin uralkodói nevén: Mathias Rex; neve németül, latinul, angolul: Matthias Corvinus, olaszul: Mattia Corvino, románul: Matei Corvin, csehül: Matyáš Korvín, horvátul Matija Korvin (Kolozsvár, 1443. február 23. – Bécs, 1490. április 6.) Magyarország királya 1458 és 1490 között. Hivatalos uralkodói címe eredetileg Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galícia, Lodoméria, Kunország és Bulgária királya volt, ehhez csatlakozott 1469 után, cseh királlyá választásától a Csehország királya cím is. Nemzetközileg ismert Corvinus, azaz Hollós melléknevét a Hunyadi-család hollót ábrázoló címeréről kapta"

Hát akkor a kiállítás képei:

Kálmáncsehi Domonkos kisebb breviáriuma

Már az, amit az első teremben láttam, elcsodálkoztatott. Minden képzeletet felülmúló könyvek kápráztatták el a szememet. Nagyon sok ember, turista-csoport, idegenvezető... csendben nézelődő turisták, hangos idegenvezető, és mindenki kezében mobiltelefon vagy fényképezőgép. Szabadon lehetett fotózni, de vakut nem szabadott használni.

Hogy mit láttunk... magyar és angol nyelven kielégítő információ olvasható minden kiállított mű alatt. Eleinte próbáltam ezeket is fotózni, hogy később párosítsam a kódexeket és a magyarázatot. Ezt azonban hamar abbahagytam, mert a könyvekkel ellentétben a magyarázatok sötétben voltak, kézből fotózva nem lehetett jól olvasható eredményt elérni.

Corvina

Corvina

Annak ellenére, hogy kézből és vaku nélkül fotóztam, a képek megfelelően élesek lettek. Ha elég nagy a rálátás a szövegre, olvasható is... persze, ha tudunk latinul... vagy görögül, a szöveg nyelvezete szerint.

Corvina

Címeres levél

"Mathias Dei Gratia Rex Hungarie".... Mátyás Isten Kegyelméből Magyarország Királya"... ha nem tévedek...

Corvina

Fotózás oldaláról nézve nagyon sok volt a zavaró tényező. Nem csak az egymás lábát taposó látogatók miatt, hanem a világítás sem kifejezetten a fotózók kedvére lett alakítva. (Végül is nem az volt a cél). Szemmel nagyon jól lehetett látni mindent, de a gépbe sok szórt fény, tükröződés "keltette a zavart".

Angol nyelvű infó

Angol nyelvű infó

Corvina

Corvina

A bal oldal utólagos bejegyzése: "Ő Császári Királyi Apostoli Felsége Első Ferenc József ajándéka a Széchenyi Országos Könyvtár részére. Beküldetett a m. k. miniszterelnök (?) Andrásy Gyula gróf által. 1869. december 13.-án".

Corvina

1877-ben Abdul Hamid török szultán visszaadott 4 db. Corvinát, melyeket még a török megszállás idején vittek el Budáról. A kódexeket még Törökországban újrakötötték. A képen látható példány 1460 - 1470 között készült Firenzében. Ma az ELTE Egyetemi könyvtárban található.

Thúróczy János: A Magyarok Krónikája

A képen Szent László legendája látható; a király kiszabadítja a magyar leányt az őt elrabló kun vezér fogságából. A jelenet meg van festve Erdély sok templomában is; legszebben megmaradt freskó Székelyderzsben látható. Volt szerencsém arról is képeket készíteni.

Corvina

Balra valamelyik tulajdonos bejegyzése.

Corvina

Szatmári György pécsi püspök breviáriuma

Firenzében készült, az 1510-es években. Szatmári György (1457-1524). Bakócz Tamás érsek mellett az egyik legjelentősebb mecénása korának.

Corvina

Mátyás és Beatrix neve olvasható a szövegben.

A török szultánok története

Corvina

Az akkori könyvfestők csodálatos remekműve.

Corvina

Nem tudok mit hozzáfűzni... nincsenek szavaim!

Corvina

Corvina

Corvina

A tárlók

Hát kérem... itt "fogyott ki a film a gépemből"... akarom mondani, itt tellett be a memóriakártyám. Természetesen sokkal több a kép, mint amennyi ide fel van töltve. Több könyvről több nézetben is készítettem képet; itt viszont csak egy-egy szerepel...

Hát ennyi... köszönöm, ha volt türelmetek végiglapozni a posztomat.