A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Budapest. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Budapest. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. március 14., csütörtök

Újratervezés...

Újratervezés... szokta mondani kedvenc GPS-em, amikor autóban ülök, és elkóricálok az általa diktált útvonalról. Nem ritkán megesik... ezért vagy azért, de "Ő" ezt rögtön észre veszi, és rosszalló hangon figyelmeztet is! 😀
Ma is valami hasonló történt velem; csak nem épp a GPS figyelmeztetésére kellett útitervet módosítani, hanem nem körültekintő útiterv okán. Feleségem és én Budapestre utaztunk, hogy ott idősb leányomhoz csatlakozva meglátogassuk a Nemzeti Múzeumot. Elsődlegesen a Seuso-kincseket. Halkan megjegyzem, én Székesfehérváron láttam már a kollekciót, mégis szívesen vállaltam egy második "találkozást" is ezekkel a gyönyörűségekkel.
A múzeumnál ért bennünket aztán a meglepetés: az ünnepi előkészületek (március 15) miatt 14.-én a múzeum nem látogatható!
Hát akkor.... újratervezés.
A Seuso-kincsek után a Szépművészeti Múzeum szerepelt a terveinkben. Most ez a program lépett első helyre... irány tehát a metró, és a múzeum.
Nem volt szép időjárás... borult, felhős ég, itt-ott csepp eső... nem készítettem szabadtéri fotókat.
A múzeumban legelőször mit kerestünk meg: no mit?... természetesen a sokat reklámozott Román Csarnokot! 
Román (római) Csarnok
Azt mondtam, sokat reklámozott? Talán nem eleget! Ámultam-bámultam... három tagú kis családom pillanatok alatt elvesztette egymást; mindenki ment oda, ami a legjobban tetszett neki! (Ne aggódjatok, a végén aztán összetelefonáltuk egymást) 
Nem ragozom tovább: biztatok mindenkit, nézze meg, ha még nem látta!

Most már egyedül folytattam a sétát a termekben. Ahogy a különböző mesterek termeibe lép az ember, rögtön egy fura szédület keríti hatalmába. Mondhatni forogtam saját függőleges tengelyem körül, mert nem tudtam eldönteni, merre induljak. Bármerre néztem, mindig szemem elé került valami, ami talán még jobban megfogott, mint az, amit előbb láttam. Kis idő után aztán persze betelik az ember szeme a szépségekkel, és ki tud alakítani magának valami szisztémát a képek tanulmányozására.

Sokat foglalkoztat egy ideje a keresztény egyház, és a művészetek kapcsolata. Legelőször talán a milánói bazilika kapudíszeinek látványa gondolkodtatott el. Feltűnt, hogy mennyi fedetlen női kebel látható ott. Hogy is van ez? Nem tudtam megmagyarázni magamnak. A fedetlenül ábrázolt női keblek - bármilyen környezetben vannak is ábrázolva - elkerülhetetlenül erotikus gondolatokat ébresztenek a férfi-agyban. Mire is gondolhatott az a kovács, aki ezeket a formákat kikalapálta, vagy az a festő - pláne festő-kisinas - aki ezeket a kebleket vászonra festette?
A budapesti múzeumban is vannak szép számmal olyan ábrázolások, melyek valahogy sehogysem illenek az én vallási ismereteim alapján egyházi megrendelésre készült képekre.

Mire gondolok? Mutatok néhány fényképet. A magam mentegetésére azonnal elmondom, hogy fotóim alap-képességű SONY NEX-3 géppel készültek, standard objektívvel, vaku nélkül, kézből fotózva.
Budapesti Szépművészeti Múzeum
Kell komment? Azt hiszem, nem... Ne csak a fekvő alakot nézzétek, hanem kissé följebb, középem a jobb oldali hölgyet is.
Az a tény sem változtat sokat a helyzeten, hogy ez a kép talán nem épp egyházi megrendelésre készült.
Budapesti Szépművészeti Múzeum
Itt már viszont egyértelmű az egyházi kapcsolat. Tudjuk, hogy Jézust ember-anya szülte a világra, így nyilván Ő táplálta csecsemő korában... de épp ebbéli tevékenysége közben ábrázolni!... pláne hogy még a kukaca is látszik! 😏
Budapesti Szépművészeti Múzeum
Ezzel a képpel kicsit más a gondom. Ha jól emlékszem, a Biblia szerint a római katona Jézus szívébe szúrta a dárdáját, hogy meggyőződjenek arról, meghalt-e. A seb viszont következetesen a test jobb oldalán van ábrázolva, szinte az összes képen. Miért van ez?

Budapesti Szépművészeti Múzeum
Megint a korábbi téma. A kép mértani közepére helyezve, szinte vonzza a szemet, mint ha az egész kép csak erről szólna.
Budapesti Szépművészeti Múzeum
Férfialak intim testrész ritkán van fedetlenül ábrázolva. Itt viszont jól látszik, szinte a néző szeme elé tolva... ráadásul valami angyal-szerű lénynél (a felhőből osztja a büntetést). Ha nem angyal, akkor nem tudom, mi... ha angyal, akkor pedig mégis van neme az angyaloknak?
Budapesti Szépművészeti Múzeum
A Szent Család... az egyik férfialak József. Az még csak rendben is volna. De a másik? Idegen férfi jelenlétében még a mai szabados világban sem történik hasonló. A másik: József miért aggastyán? Hisz tudomásunk szerint Mária még csak jegyese volt a Megváltó megszületésekor! Vagy ennyire öreg korban nősültek akkoriban a férfiak?
Budapesti Szépművészeti Múzeum
Na, még egy... aztán nem zaklatlak Benneteket tovább hülye kérdésekkel.
Először is: Ádám miért ősz? Ha csak azért nem, mert Isten a maga hasonlatosságára teremtette... Khmmm ... de akkor miért van micsodája, és köldöke Évával együtt? És mit akar jelképezni a kígyó lazán lógó farka? Na és Éva!!! Én eddig azt hittem, az "Éva almája" fent van és kettő darab... de hogy ott lenn lenne, arról még csak nem is hallottam! Csoda, hogy Ádám egyből beleharapott, amikor Éva felkínálta neki?

Na jó... ennyi elég mára. Aludjatok jól... este van!

2014. november 16., vasárnap

Budapest, a Hősök tere

Gyakran utazgatok, mióta sok a szabad időm. Budapestre is látogatok néha, évente úgy kétszer-háromszor. Furcsa mód a Hősök tere, a Városliget, és a környezete valahogy kimarad ezekből a kirándulásokból. Még egészen fiatalon többször jártam a Szépművészeti Múzeumban, de a környezetéből semmire nem emlékeztem. Egy ideje aztán annál nagyobb igény merült föl bennem arra, hogy alaposan körbe járjam - és persze fotózzam - a teret, a Városligettel egyetemben.
Mivel a már említett Vár-beli, tavaly decemberi kis balesetem miatt megsérült fényképező gépemet csak egy budapesti szerviz képes javítani, a javíttatás mellett, és ezzel összefüggésben egy újabb budapesti kirándulás mellett döntöttem. Ez a döntésem részben annak is tudható be, hogy az említett tér és hatalmas park bejárását nem halogattam tovább.
Sokan ismerik szép fővárosunk ezen részét - ők nem csodálkoznak, hogy rengeteg fotót készítettem - nem mellesleg csodálatos, kellemes, napsütéses időben. Két hét múlva újra ide vitt az utam két másik fotós barátommal együtt. Hatalmas mennyiségű "turistás" minőségű fotóm gyűlt össze a két ott töltött napon... beleértve a Vár újabban készített fotóit is.
Ezúttal egy kevés kép bemutatását tervezem...  és más alkalommal meg majd másokat! :-)

A képek előtt még egy rövid idézet a Wikipédiából:

"A téren látható szobrok:

A hatalmas tér három fő eleme az 1896-ben épült Műcsarnok, Magyarországon az utolsó, eklektikus stílusban épült, 1906 decemberében átadott Szépművészeti Múzeum és a kettőt vizuálisan összekötő Millenniumi emlékmű – mindhármat Schickedanz Albert tervezte, a múzeumokat Herzog Fülöp Ferenccel közösen. (A Millenniumi emlékmű bronzszobrai Zala György munkái)."

Budapest - Szépművészeti Múzeum
Gábriel arkangyal szobra

Műcsarnok

Gábriel arkangyal

Milleniumi emlékmű központi részlete

A főalak Árpád, honfoglaló fejedelem

Az emlékmű bal karéja


Munka és Jólét
Üldözöttek emlékműve
Tudás és dicsőség
A jobb oldali karéj
A központi szoborcsoport részlete. Törzsfők.
Árpád alakja a törzsfők élén
Csak nagyon röviden ennyit. Kedvcsinálónak. Mint tudjuk, a személyes megtapasztalást semmi nem helyettesíti... ez a hely is egyike azoknak a szépségeknek, amelyeket látni kell.

Legyen szép napotok....


2014. január 1., szerda

Budapest Mátyás-templom

Wikipédia: "A Mátyás-templom vagy Budavári Koronázó Főtemplom (hivatalos nevén Budavári Nagyboldogasszony-templom) Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék templom."
Budapest - Mátyás-templom decemberi félhomályban
Régóta járok Budapestre kirándulni és fotózni. Többször voltam a Várkerületben is. Messziről és közelről csodáltam a az egykori Vár építészeti csodáinak egyikét, a Mátyás-templomot. Ennek ellenére kevés képet készítettem róla, mert évek óta külső és belső renoválás, karbantartás alatt állt. Az építési állványokkal körülvett műemlék pedig nem igazán szép látvány. Minden alkalommal azzal nyugtattam magam, hogy majd vége lesz a munkának, kivárom a megfelelő alkalmat, és akkor visszalátogatok ide.
2013 év decemberében jártam legutóbb a helyszínen. Bár az időjárás fotózásra nem volt nagyon előnyös, mégis örültem, mert a környéken minden munka befejeződött, egyetlen állványzatot sem láttam! A borús idő ellenére külső felvételeket is készítettem, és most végre megfelelőnek találtam az időpontot, hogy a templom belső kialakítását is megnézzem. Nagy örömömre a fotózás korlátozás nélkül engedélyezve volt.

A templom belső látványa
A templom belső látványa
A templom belső látványa
A templomba lépve ámulat vett erőt rajtam! Valahogy minden más volt, mint a szokott templombelső-kialakítások. Váratlanul ért, hogy meglepően sötét volt. Ennek oka lehetett a külső fényhiány, de oka lehetett az is, hogy a gyönyörű nagy ablakok mindegyike színes, művészi kialakítású ablak volt. Ezeken at ablakokon pedig akkor is kevés fény jön be, ha kint világos nappal van. Enyhítette a helyzetet, hogy rendkívül szépen kialakított belső világítás működött.
A templom belső látványa
Szárnyasoltár
Szárnyasoltár
Amint a szemem megszokta a belső fényeket, összeraktam a fotózó felszerelésemet. Állványról fényképeztem, hogy a fényviszonyoknak megfelelő legjobb körülményeket alkalmazhassam. 
Igyekeztem mindenre figyelni, mégis megfeledkeztem egy igen fontos paraméterről. A fehéregyensúly (white balans) a kültéri felhős ég beállításon maradt, ez pedig jelentős sárga elszíneződést eredményezett a képeim egy részén (amíg észre nem vettem a hibámat, és nem korrigáltam).
A templom belső látványa
Királyok és szentek a szószéken
"Az egyházi hagyomány szerint a templomot Szent István király alapította 1015-ben. A Szent István-féle templomról sem okleveles, sem tárgyi adat nem maradt fent. Írott forrás csak a török hódoltság után szól róla: Esterházy Pál nádor felirata az általa építtetett új főoltáron 1690-ben. E korban a templomot általánosan „Szent István egyházá”-nak nevezik. A tatárjárás előtti alapításra enged következtetni, hogy a templom az ősiség jogán már 1257-ben elsőbbséget élvezett a várbeli Mária Magdolna-templommal szemben."
A templom belső látványa
A templom belső látványa
A templom belső látványa
"IV. Béla a tatárjárás után, 1255 és 1269 között, valószínűleg a régebbi, kisebb templom helyére tornyos, háromhajós bazilikát építtetett. Az első építési ütemben (1255–1260) épült fel a főszentély és a mellékszentélyek, az álkereszthajó és a Menyasszony-kapu, valószínűleg Villard de Honnecourt irányításával. A budavári főtemplom első építési szakasza a lyoni katedrálissal mutatja a legközelebbi rokonságot. A mestercsoport valószínűleg a csehországi Tišnov ciszterci monostorának építőiből állott össze, akik a tatárjárás utáni mestervándorlás során IV. Béla király unokatestvére, Prágai Szent Ágnes közvetítésével kerülhettek Magyarországra. 1260 körüli felbomlásának okai ismeretlenek."


A templom belső látványa
A templom belső látványa
 

A templom belső látványa
A templom belső látványa
A templom belső látványa
Néhány fontos tudnivalót kimásoltam a templom Wikipédia-oldaláról. Természetesen sokkal több információ is rendelkezésre áll itt, a feltüntetett linken, és nagyon sok más helyen az interneten.

A templom belső látványa
A magyar királyi beavató (Szent) korona másolata a templomban
A templom belső látványa
 

Boldog 2014-es évet kívánok látogatóimnak!

2013. december 22., vasárnap

"Kékóra" a Várban, Budapesten

Szeretek este, vagy éjszaka fotózni... kedvelem a szépen kivilágított utcákat, történelmi nevezetességeket, műemlék épületeket. Nem azt mondom, hogy tudok éjszaka fotózni. Csak annyit hogy szeretek, hogy szívesen csinálom, mert örömömet lelem benne.
Budapesten több alkalommal is volt részem ebben a lehetőségben. Fotóztam a várost a Gellért-hegyről, fotóztam a Várat a Duna-partról, és fotóztam néhány más helyszínt is. De a Vár belső fotózása még nem adatott meg számomra.
Idén Decemberben úgy döntöttem, nem várok tovább. Ebben az időszakban korán sötétedik, hamar kigyúlnak a fények, nem kell késő éjszakáig elmaradni. Van persze sok hátránya is... hideg az idő, ködös a levegő, ebből adódóan magas a fényszennyezettség foka. De mivel nem Budapesten élek, ezeket a hátrányokat fel kellett vállalnom.
Amíg a sötétedés meg nem érkezett, készítettem a Várban - jellemzően a Mátyás-templom környékén - néhány ködöd képet. Aztán a Mátyás-templomban időztem sokáig. Gyönyörködtem a templom csodálatosan szép belsejében, megnéztem a karzaton a kis mini-múzeumot, és persze fotóztam a templom belsejét is.

Itt jegyzem meg, hogy a fotózás semmilyen korlátozás alá nem esik a templomban. Belépő díj viszont van, de méltányos összeg, ami a fotózás lehetőségét is magába foglalja.

A templom meglátogatása után az egykori királyi Várpalota épületei felé sétáltam. Közben lassan, de múlt az idő is, kezdett leereszkedni a sötétség.
Budapest, egykori Várpalota
Kissé meglepett, hogy a ködös, szürke idő ellenére mennyire szép "kékóra" alakult! Kezdtek gyúlni a fények.... éppen erre vártam! nagyon szeretem a "kékóra" idején készült fotókat. Más kérdés, hogy a "kékóra" helyesebben csak "kék percek", nem tart sokáig.
Budapest, egykori Várpalota
Budapest, egykori Várpalota
Igyekeztem kihasználni minden lehetőséget a fotózásra. Kicsit talán jobban is igyekeztem, mint amennyire ésszerű lett volna.
Budapest, egykori Várpalota
Budapest, egykori Várpalota
Budapest, egykori Várpalota
Budapest, egykori Várpalota
A nagy sietségnek az lett a vége, hogy baleset ért... megbotlottam elestem, a fotóállványra szerelt fényképező gépem kiesett a kezemből. Nem részletezem a továbbiakat, elég annyi, hogy a "kékórás" képek készítésének hamar vége lett. A fotózást azonban nem fejeztem be, hanem a tartalék gépemmel folytattam. Sajnos, akkor fotóállványom már nem volt, mivel az állvány is használhatatlanná vált az esésem következtében.

Hát akkor... ennyit egy budapesti "kékóráról"....

Legyen szép napotok...