...lábadban! - szokták mondani a feledékeny emberre. Mondjuk... az én mai esetemben ez csak felerészben igaz... nekem ugyanis nem gyalog kellett volna megtenni azt az utat kétszer, amit egyszer is elég lett volna megjárni, ha kicsit több eszem van.
Történt ugyanis, hogy már nagyon untam a telet, a hideget, mozgáshiányom volt. Na de hová "mozogjak", ha változatlanul tél és hideg van? Meg köd, meg hószitálás, ónos eső! Én meg - bár nyugtalan vagyok - de eléggé megfontolt is ahhoz, ne üljek ilyen időjárás mellett kocsiba. Meg hová is menjek, ahol jól érezhetem magam?
Jött az ötlet, hogy el kellene menni egy jót fürdeni valami termál-fürdőbe. Jelzem, nem vagyok a tipikus pancsoló típus, de azért egy-két órát szívesen áztatom a fürdőnadrágomat alkalmanként.
Jött az ötlet, hogy el kellene menni egy jót fürdeni valami termál-fürdőbe. Jelzem, nem vagyok a tipikus pancsoló típus, de azért egy-két órát szívesen áztatom a fürdőnadrágomat alkalmanként.
Jártam is sok helyen, az ország legkülönbözőbb fürdőiben. Még olyan is volt, ahová be se mentem, csak körülsétáltam. Nem mindig egyforma a hangulatom.
Néhány napja azonban befészkelte magát a gondolat a fejembe: meg kellene nézni a celldömölki Vulkán fürdőt! Több alkalommal autóztam már mellette, de valahogy sosem kívánkoztam igazán bemenni. Most meg vártam az alkalmat - egy napsütéses téli napot - hogy hozza meg a kedvem egy kis autózáshoz. Ma aztán el is jött ez a várt nap.
 |
| Celldömölk - Vulkán fürdő |
Reggel még borús idő látszott... aztán lassan kivilágosodott, még a nap is megmutatta magát. Kedves feleségem már korábban úgy nyilatkozott, hogy nincs kedve velem jönni fürdőzni; de azért még ma is megkérdeztem, "mi a pillanatnyi álláspontja" - mint tudjuk, nőknél ez eléggé gyakran változik.
Azt válaszolta, hogy még ma sincs kedve.
OK... bepakoltam két törülközőt, fürdőnadrágot, papucsot, ásványvizet egy hátizsákba, fogtam egy fényképezőgépet és a kis mindenes-iratos táskámat, és elindultam.
OK... bepakoltam két törülközőt, fürdőnadrágot, papucsot, ásványvizet egy hátizsákba, fogtam egy fényképezőgépet és a kis mindenes-iratos táskámat, és elindultam.
A kocsiról levakartam a ráfagyott deret, aztán GO!
Kellemes utazás után meg is érkeztem Celldömölkre. Út közben persze gondolkodtam, mi is legyen a napi program. Csak fürdés? Lehet, hogy az egy kicsit unalmas lesz egyedül. Aztán meg ki látott olyat, hogy valaki Cellben jár, és nem akar felmenni a Ság-hegyre! Hát ez velem nem fordulhat elő!
Hát akkor mindenek előtt a Ság-hegy.
Kocsi le az ismerős parkolóban, én meg fel a meredek kaptatón. Hó is volt, jég is volt, csúszott is... de mi tarthat vissza engem, ha egyszer nekiindulok?
Kocsi le az ismerős parkolóban, én meg fel a meredek kaptatón. Hó is volt, jég is volt, csúszott is... de mi tarthat vissza engem, ha egyszer nekiindulok?
 |
| Út a kürtő felé |
Út közben egy kis szójáték kavargott a gondolataimban. Valahogy így: "nyomok a homokban, homok a nyomokban"... lehet, nem szó szerint van így. Itt homok egy gramm se volt; próbáltam úgy forgatni a szavakat, hogy: "nyomokban hó, nyomok a hóban"... de valahogy sosem jött ki olyan frappánsan, mint a homokos változat.
 |
| Kirakott feliratok |
Kedves szokás, hogy az ide látogató turisták kirakják kedvesük nevét bazalt kődarabokkal. Alig vettem be a kanyart a kürtő felé, máris megjelentek az első nevek a deres, fagyott talajon. "Nimród" "Luca" "Zorkó"...
 |
| A kapu, amin át vezet az út a kürtőbe |
Még viszonylag korán volt, a nap nagyon alacsonyan állt. A látnivalók java részét sötét árnyék takarta.
 |
| A kürtő "feneke" |
Ilyet még nem láttam, pedig tettem már ide a korábbi években jópár kirándulást. Egy óriási szív van kirakva kövekből a kürtő alján! Dolgozhattak vele, akik csinálták, ránézésre is hatalma munka! Mivel a nap már nagyon szépen sütött, olvadni kezdett a lefagyott talaj. Emiatt nem mentem fel a hegy magasabb részeire, pedig érdekes képet lehetett volna készíteni a látványról.
 |
| Lávakürtő |
Sajnos, az erős árnyák miatt sok nem látszik belőle, de hát bármilyenek a körülmények, ez kötelező fotó mindenkinek, aki itt jár 👵👴.
Akkor most merre tovább? Időm, mint a pelyva... (Vasban és Zalában "pelva")... Hát akkor nézzük meg a Kemenes Vulkánparkot! http://www.kemenesvulkanpark.hu/
Lefelé a hegyről megálltam az objektum mellett, és bementem nézelődni. Egy kis ismeretszerzés nem fog megártani!
 |
| Kemenes Vulkánpark |
A termek tele vannak képes információkkal, interaktív táblákkal, monitorokkal... még moziterem is van, ahol a világban történt nagy vulkanikus eseményekről láthatunk filmet.
 |
| Kemenes Vulkánpark |
 |
| Kemenes vulkánpark |
 |
| Kemenes vulkánpark |
 |
| Báró Eötvös Lóránt |
 |
| Az Eötvös-inga makettje |
A tájékoztató szerint a báró által megalkotott inga a nehézségi erő egy billiomodnyi különbségének kimutatására és mérésére alkalmas. (A kiállított makettet a celldömölki szakiskola tanulói készítették).
 |
| Vulkán fürdőkomplexum |
 |
| Vulkán fürdő bejárata. |
Hát akkor... most jön az ön-leleplezés... miért is az a cím? Miután áttanulmányoztam a Vulkán Park látnivalóit, tovább mentem, hogy megejtsem a nap fő attrakcióját: a fürdést!
A fürdő kedves és roppant csinos pénztárosa elmondta, hogy van 2 órás, van 4 órás, és egész napos jegy. Mondtam, hogy mivel első látogatásom itt, ismerkedésnek elég 2 óra. Nem a pénztáros hölggyel akartam 2 óra hosszat ismerkedni, hanem a fürdővel.
Kaptam egy karkötőt a csuklómra. Ezzel tudok bemenni a billenőkaros kapun, ezzel tudom megkeresni a szekrényemet, és ez méri a két órát, amit befizettem.
Kaptam egy karkötőt a csuklómra. Ezzel tudok bemenni a billenőkaros kapun, ezzel tudom megkeresni a szekrényemet, és ez méri a két órát, amit befizettem.
Rendben ment minden. Átöltöztem egy kabinban... illetve előbb csak levetkőztem, majd a fürdőnadrágom felvételével próbálkoztam. Ám alig vettem kézbe, próbáltam belebújni, a nadrág gumírozott része szabályosan szétporladt! Olyan bő lett hirtelen, akkor is belefértem volna, ha ketten vagyok! Gatyamadzag meg persze nem volt benne; nem olyan fazon.
Rendkívül csalódottan konstaláltam, hogy én itt ma nem fogok fürdeni. Visszaöltöztem az utcai ruhámba, és elindultam kifelé...
A pénztáros hölgy meglepetten fogadott, majd néni sajnálkozó mosollyal vette tudomásul, hogy jártam. Kifelé, már a bejáraton kívül a használhatatlanná vált gatyát egy szeméttartóba hajítottam...
Hááááát, így jártam!
Köszönöm, ha a posztomat elolvastátok! A képek SONY NEX-3 géppel készültek,
