A következő címkéjű bejegyzések mutatása: erőd. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: erőd. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. május 2., péntek

Újra szól a Klapka-induló Komarno-ban!

Komárom-Komarno erődtúra második részlete... a Komáromba, közelebbről a Monostor erődbe tervezett kirándulásunk rendben megtörtént. Talán nem tévedek, ha azt gondolom, mindannyiunk elégedettségére.
A CSAPAT - még a Monostori erődben (Sebők Rozália fotója)  
Csak pillanatokig tartott egy röpke "kupaktanács", hogy gyalog sétáljunk-e át a hídon, vagy menjünk az autókkal? Végül közmegegyezéssel az autós megoldást választottuk. Vasárnap lévén könnyen és közel találtunk parkoló helyet, indulhatott a városnéző séta!
Klapka oroszlánja... Sebők Tibi társaságában
Az hamar kiderült, hogy legfőbb tervünk, az egykori Főerőd meglátogatására nem lesz lehetőségünk. Bár a szükséges létszám meg lett volna egy csoporthoz, arra nem számítottunk, hogy az erőd még csoportban is csak hétköznapokon (munkaidőben!!!) látogatható! Szombaton és vasárnap nem! Nem tudni miért és ki gondolta, hogy ide turista csak munkanapon jön, azok is csapatostól!
"Dottó" - városnéző kisbusz
Ez kissé fölborította a terveinket, de nem sokáig bosszankodtunk ezen. Találékony nép a magyar: hamar megegyeztünk abban, hogy a téren utasokra váró "Dottó"-val körbeutazzuk a várost!
Úgy is lett! A Főerődöt belül nem láthattuk, de ez a városnéző kisbusz végigment az erőd mellett előbb a Duna-parton, majd a Vág melletti oldalon. Fordult egyet-kettőt a belvárosban, majd nagy meglepetésünkre átment a Duna-hídon. Mivel azt gondoltuk, csak Öreg-Komárom szerepel a Dottó útvonalán, grátiszként éltük meg, hogy terven felül láthattuk néhány pillanatra az Igmándi erődöt, és a Csillag erődöt is Komáromban!
Az Európa-udvarban
Egy mosolygós katona az "ellenfél" táborából
Azt hiszem, az öltöztető kissé keverte a divatot. Osztrák kabátba, és magyar huszár nadrágba öltöztette ezt a jóembert. Vagy úgy gondolta, a kiegyezés után már teljesen mindegy? :-)))
Az Európa-udvarban
Az Európa-udvarban
Az Európa-udvarban
Ezt követően kissé lazább lett a program. Szétszéledtünk az Európa-udvarvan, a Klapka téren... majd - mivel addigra jócskán megéhezett mindenki, ebédelni indultunk. Ekkor elköszöntünk somorjai barátainktól, úgy terveztük, étkezés után befejezzük a kirándulást. Többen nagy távolságról jöttek, kell idő a hazautazáshoz is.
Szent Borbála körtemplom
Klapka-tér. Háttérben a Városháza.
Győri fotóstársam, Zsóka és én kicsit tovább maradtunk... Győr közel van, nem kell sietni. Még egyszer körbejártuk a belvárost, néhány olyan fotó kedvéért, melyeket a közös túrán nem volt alkalmunk elkészíteni.
Ekkor ért engem egy igen kellemes meglepetés! Nagy élmény volt egykor, hogy a városháza tornyából hallottam a Klapka-indulót játszani! Aztán később látogatásom idején már nem szólt a "Fel, fel vitézek a csatára"... nagyon hiányoltam!
Íme, a trombitás huszár!
 És lőn csoda: dél után 16:00 órakor a téren kicsit halk, kicsit recsegő trombitaszót hallottam! Éppen úgy meglepődtem, mint akkor, amikor először hallottam! És a torony ablakában kinn állt a trombitás huszár!!!
Igaz, nem harsogott az egész tér, mint néhány éve. Rögtön a Tanú című film Virág elvtársa jutott eszembe, annak is a szállóigévé lett mondása: (az új magyar narancs) "Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a miénk". Hát ez az induló is "Kicsit halkabb, kicsit recsegősebb, de a miénk!".... fő az hogy szólt! És hogy szólhatott!
Jókai Mór szobra, és a Jókai-múzeum

A nagy vihart kavart Szent István király szobor
Köszönöm a látogatást, legyen szép napotok!

2014. február 17., hétfő

Komáromi erődtúra programja

Nagyon remélem, hogy a tervezett közös komáromi erődtúra szervezése sikerrel jár. Mindennek ellenére érdemi előrehaladás még nincs. A közeljövőben olyan eseményeken kell részt vennem, melyek időpontját nem én határozom meg, és ezek az időpontok még előttem sem ismertek. Ugyanakkor vannak fix elfoglaltságaim is, ezek időpontját is be kell kalkulálnom, ha újabb eseményt szervezek. Akit érdekel a komáromi program, arra kérem, legyen türelmes. Nem fog elmaradni, ezt biztosan tudom, csak az alkalmas időpontok kell jól kiválasztani.
Nézzük, mit is szeretnék megmutatni, és a résztvevőkkel magam is megnézni.
Az első helyszín a Duna magyar oldalán a Monostori-erőd lesz. Az erőd látogatása belépődíj köteles, a díjakról az erőd honlapján kaphattok tájékoztatást. (Google: "monostori erőd") Ez ne vegye el a kedveteket, az élmény és a látvány megéri.
Az erőd mellett van elegendő parkoló a kocsik számára. Amikor a szlovák oldal meglátogatására kerül a sor, akkor is fogunk találni a magyar oldalon parkolót, közel a Duna-hídhoz.
A magyar oldalon az Igmándi erőd és a Csillag erőd meglátogatása nem feltétlenül indokolt, de igény szerint megoldható.

A Duna szlovák oldalán elsősorban az egykori Főerődre helyezném a hangsúlyt. Az erőd csakis csoportosan és idegenvezetővel látogatható, mivel a terület egy részét a szlovák hadsereg ma is használja.

A belinkelt weblapon belépődíjról nincs említés. Az utolsó ottjártamkor a belépődíj 2€ fejenként, nyugdíjas belépő 1€. Az még nem tisztázott, a nyugdíjas kedvezmény külföldiekre is vonatkozik-e.

A város szorosan vett belvárosa nem túl nagy, de nagyon szép. Különleges látnivalója az Európa-udvar, igény esetén a múzeumok.
Garantálom, hogy hasznos időtöltésben lesz része mindenkinek, aki részt vesz a tervezett programban.

Mivel tapasztalatom szerint a várost körbevevő bástyák a jelenlegi állapotukban nem túl látványosak, körbejárásuk túl sok időt venne igénybe, ezért ezek meglátogatását nem ajánlom. Esetleg egy másik, ezekre koncentrált fotótúra alkalmával.

A következőkben néhány képet szeretnék mutatni, elsősorban a tervben nem szereplő kiserődök, bástyák bemutatása céljából.

Amint a Duna hídján haladunk Szlovákia felé, ez a látvány fogad bennünket:
Egy pillantás Komarnóra a hídról
A bástyák, más néven kiserődök számozása a Duna mellett kezdődik, halad körben a város mentén, a Duna és a Vág találkozásánál elhelyezkedő Főerőd irányába.
1.-es erőd
1.-es erőd
Az egykori erőd megmaradt épületei teljes mértékben szépen felújítva és hasznosítva vannak. Egy nagy építőanyag- és lakberendezés/lakásfelszerelés kereskedés működik benne. A második kép az egykori Bécsi kapu... a tulajdonos segítségével tudtam csak lefotózni, mivel az utca felől ez nem látható. Középen eredetileg felvonó híd volt, a bástya előtt pedig vizesárok. A tulajdonos szerint mindent az eredeti formájában igyekeztek visszaállítani... még a feliratok betűformáit is. A felvonóhíd természetesen már nincs meg...
2.-es erőd - az utca felől nézve
2.-es erőd - az hátsó oldal felől nézve
Itt is működnek vállalkozások, de a környezet sokkal elhanyagoltabb. Az épületekbe idegenek nem mehetnek be, látogatásra nem alkalmasak.
3.-as erőd.
3.-as erőd.
Itt is működnek vállalkozások. Az épületek és a környék elhanyagolt, turisták előtt nincs megnyitva.
4.-es erőd.
Ugyancsak építőanyag-telephely. Turisták számára nem látogatható. Kivétel az egyik szárnyban működő étterem.
5.-ös erőd
5.-ös erőd
Nem turista-látványosság, de a kapuját nyitva találtam. Az utca felől alig látszik valami, de beljebb menve óriási bástyarészletek válnak láthatóvá. Lenyűgöző, és lehangoló egyszerre. Itt kaphatunk leginkább képet arról, mekkora "csoda" volt valaha ez az erőd, és miért volt bevehetetlen a maga korában.

Sajnos, a fizikai teljesítő képességem nem végtelen, ezért innen vissza kellett fordulnom. Még megálltam a pályaudvarnál, aztán lassan a belváros felé sétáltam tovább. Még ott is tettem egy kört, sok fotót készítettem, majd visszajöttem a magyar oldalra.

A belvárosi fotókat nem teszem fel, csak a következőt:
Európa-udvar Komarnóban
Egy pici ízelítő abból, ami az Európa-udvarban látható.

Legyen szép napotok!!!

2014. február 14., péntek

Erődtúra Komáromban

Általános iskola, történelem óra... a tananyag az 1848-49 forradalom és szabadságharc. Azon belül a Komáromi erőd, még a fegyverletétel után is harcoló hős védők. És parancsnokuk, Klapka György tábornok.

Régi időkre emlékszem... gyakran nem pontosan, az emlékezetben összefolynak dolgok. De maga a tény, a bevehetetlen erőd kitörölhetetlenül benne maradt az emlékezetemben, mint ahogy gondolom, minden magyar férfiember emlékezetében. Hiszen ha csak lélekben is, de kicsit mi magunk is várvédők vagyunk, büszkék hős elődeink tetteire.

Erődmaradványok a szlovák és a magyar oldalon. A Duna a jelenlegi országhatár

Én magam, már obsitos bakaként nem tehetek mást, mint rájuk emlékezve igyekszem bejárni azt a területet, amely valaha az erődöt képezte. Legelőször - a fellelhető bástyamaradványok közül - a Duna magyar oldalán, a Monostori erődben jártam. 
Ezen a területen az egykori erőd jelentős része épen maradt; olyannyira, hogy a második nagy háború után az "ideiglenesen hazánkban állomásozó testvéri szovjet haderő" állomásozott benne. 
Igmándi erőd. Közlekedő folyasó

Igmándi erőd. Bejárat a bástya belsejébe
Ezt követően az Igmándi erődnél jártam... szintén szovjet kézben volt tudomásom szerint. Be tudtam járni a belső területet. 
Csillag erőd bástyája. (Feleségem fényképezi)

Csillag erőd bejárata. Csak időszakosan látogatható
Harmadjára a Csillag erődnél tettem látogatást. Itt csak néhány kutya őrizte a kaput, múzeumi személyzet nem volt. Gyakorlatilag a kapuig jutottam, sokat nem láttam belőle.
Főerőd képe egy szlovákiai plakáton

A Főerőd bejárata. Legkevesebb 10 fős csoport látogathatja

A Főerőd, és sok kisebb erőd a Duna bal partján, Trianon óta Szlovákiában található. Az egykori Főerőd részben ma a szlovák hadsereg kezelésében van, egyénileg nem, de csoportosan, belépő díj ellenében látogatható. Természetesen izgatja/izgatta a fantáziámat, mi lett a többi bástya sorsa?

Kíváncsiságomnak engedve néhány napja átmentem Komarnóba, Komárom szlovákiai városrészébe. A Duna-csatornától indulva gyalog jártam be az első 5 elérhető bástya-maradványt.
  
Mivel a szlovákiai bástyákról a következőkben szeretnék képeket közölni, elmesélem egy néhány évvel korábbi komarnói élményemet:

Sétálgattam a belvárosban, gondolataim száz felé jártak. Én meg szinte csak véletlenül a Klapka-tér felé, szemben a jelenlegi Városházával. Amint elgondolkodva lépegetek, jó nagy hangerővel megszólal a Klapka-induló! "Fel, fel vitézek, a csatára, A szent szabadság oltalmára!" Kapkodtam a fejem, mi lehet itt, rögtön arra gondoltam, valakinek baja lesz ebből! Mire aztán a fülem irányba állította a tekintetemet, megláttam a Városháza tornyának egyik ablakában, hogy egy huszár figura fújja a trombitáját, és a hang pedig a torony hangszóróiból jön! Nézem az órám, látom, pontosan dél van! Ezt jelezte a toronyzene! De még akkor sem tudtam igazán elhinni, hogy jól hallom, amit hallok!
Aztán Komarnóban (Öreg/Rév Komáromban) is fordult az idő kereke, más személy lett a polgármester. Az utóbbi években hiába hegyezem a füleimet, ha ott járok, nem szól már a Klapka-induló.... :-(

Itt még szólt a "Fel, fel vitézek a csatára...."
Klapka György oroszlánja, nemzetiszín szalaggal a lándzsáján
Jókai Mór szobra

Tapasztalataimat a következő posztomban mutatom be Nektek - egyenlőre csak némi érdeklődést szeretnék kelteni Bennetek. Nem titok, hogy a későbbiekben pedig egy közös erődtúrát és fotózást szeretnék szervezni a részvételetekkel! Legalább 10 fő érdeklődőt szeretnék összegyűjteni, hogy ezzel a csapattal a Főerőd látogatása is megvalósítható legyen.

Viszünk újra szalagot arra a lándzsára? Nemsokára március 15!

Szép napot mindenkinek!

2013. március 13., szerda

Cseszneki vártúra


A Tihanyról szóló előző posztomban azt írtam, hogy lesz folytatás - mégpedig a templom bemutatása. Közben átgondoltam a sorrendet, és inkább Csesznek középkori erődítményét (Fort Csesznek) - pontosabban annak romjait mutatom be néhány képben.
Tihanyból már jöttünk hazafelé - út közben beszéltük meg, hogy kihasználjuk a gyönyörű napsütést egy cseszneki fotózáshoz. Könnyű volt azzal számolni, hogy ha nem mennek felhők a nap elé, akkor szép súroló fények esnek a várrom országút felőli oldalára. Lehet fényképezni az országúti pihenőből, és talán még jobban, ha fel is megyünk a romokhoz. Amúgy is terveztem fotózást ezen a helyen. Ha ezt sikerül megtenni, egy utat és egy napot megspórolhatok ezzel a lehetőséggel.

Csesznek vára (Fort Csesznek) az országúti pihenőből fotózva
Jól számítottunk. Még csak kanyarogtunk a szerpentinen, már látható volt, hogy a vár nagyon szépen mutat a délutáni napsütésben. A pihenőből készítettünk néhány képet, majd a falu felé indultunk, hogy a romokhoz is felmenjünk.
Kicsit tanakodtunk, kicsit tébláboltunk a parkolóban - merre is induljunk? - végül megtaláltuk a megfelelő irányt.

Fölfelé a várba - látvány a hegyoldalból
A Vár nyitva volt, nem volt akadálya a fotózásnak. Persze, nem is féltünk attól, hogy nem tudunk bemenni, hisz már az országúti pihenőből láttuk, hogy turisták sétálnak a falakon.

Fölénk magasodnak a romok
"Ez az erődítményünk az 1241 – 42-es tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülötte."

A vár történetéről mindössze egy mondatot idézek, és megadom a Wikipedia linkjét, ahol sok információ megtalálható. Hasznos írás, érdemes elolvasni.

Nemzeti zászló a várfalon
Lenyűgöző a látvány
Hősi időkre emlékezve
A belső vár
Wathay - költő és várvédő
Panoráma
"Rejtélyes" gerendák
Saját mesém igazán nincs is a várhoz, de annyit elmondhatok, hogy az ebből a toronyból kiálló gerendák rendeltetése mindig is nagyon érdekelt. Egyszerűen nem találtam értelmes magyarázatot arra, mi a csoda lehetett a szerepe ennek a sok gerendának! Zsóka és én szinte vérfagyasztó történeteket találtunk ki, miért kellettek oda a gerendák, ahol vannak.
Végül megkérdeztük a pénztárban ülő, szívesen beszélgető urat, vajon mi volt ezek eredeti szerepe? A válaszon aztán jól elcsodálkoztunk - mindenre gondoltunk, csak a legkézenfekvőbb dologra nem! A válasz szerint a toronynak egykor volt egy kúp alakú teteje - süvege. Ez a tetőszerkezet nyugodott ezeken a falakon kinyúló gerendákon! Ki hitte volna!?
Panoráma
Látogatók
Régi idők tanúi

Legyen szép napotok, köszönet a látogatásért! :-)