2014. február 11., kedd

Porcelánboltban

Néhány napja írtam arról, hogy egy "nekifutásra" három olyan helyet is meglátogattam, ahol szívesen elidőztem annyi ideig, ameddig illik... Első helyszín a Patika-múzeum, második a Babakiállítás a Zichy-palotában, a harmadik pedig a mesésen szép herendi porcelánok boltja. Ez utóbbi nem kiállító hely, hanem kereskedelmi egység, mégis szívesen fogadják azt a látogatót is, aki nem feltétlenül vásárlási szándékkal érkezik.
Jártam már ebben az üzletben, akkor fényképező gép nélkül. Ezúttal azzal a kéréssel léptem be az üzletbe, hogy szeretnék újra nézelődni, és ha szabad, fényképezni.
Az én konyhám - akarom mondani a feleségem konyhája - nem herendi étkészlettel van felszerelve - sajnos. Nem marad más hátra, mint hogy kirakat mögött, vagy vitrinben nézegessem ezeket a finom tárgyakat, csodáljam a ügyes női kezek által festett virágokat, egyéb motívumokat. Emlékszem, általános iskolás voltam, amikor tanulmányi kirándulás alkalmával járt az osztályunk Herenden, az akkori porcelán gyárban. Háááát, nem tegnap volt... Három vagy négy éve Hollóházán kirándultam, és ott is megnéztem a porcelán gyár kiállító termét. Sokat fotóztam ott is, Google+ (Picasa) képtáramban látható most is néhány fotó.

A herendi üzlet barátságos tulajdonosától kaptam egy prospektust, és biztatást, hogy ha módom lesz rá, látogassam meg újra a herendi gyárat. Könnyű szívvel megígértem, és meg is teszem.... :-)

Fotóim vakufényben készültek, a szűkös hely miatt pedig nagy a perspektíva hiba. Úgy döntöttem, hagyom úgy, ahogy a fényképező gép látta a témát. Biztosan tudom, ha próbálom a párhuzamosok összetartását, vagy görbületi eltéréseket kiigazítani, csak még zavaróbbak lennének ezek a hibák.

Íme a herendi szépség néhány turista-fotón:
Herendi-porcelán bolt Győrben
Herendi-porcelán bolt Győrben
Herendi-porcelán bolt Győrben
Herendi-porcelán bolt Győrben
Herendi-porcelán bolt Győrben
Herendi-porcelán bolt Győrben
Herendi-porcelán bolt Győrben
Herendi-porcelán bolt Győrben
Herendi-porcelán bolt Győrben
Herendi-porcelán bolt Győrben
Ha tetszett, amit eddig bemutattam, akkor nézzétek meg a Győr blog albumomat a képtárban. Még egy csomó képet láthattok ott is a Széchenyi-téri üzlet árukészletéből! Milliós értékű darabokat is!
Szép napot kívánok kedves látogatóimnak.

2014. február 7., péntek

Berzsenyi-babák Győrben

Ahogy előző posztomban említettem, a napi sétám során meglátogattam a Berzsenyi-babák kiállítását a Zichy-palotában. Kedvelem ezeket a kis figurákat. Színesek, kedvesek, megmosolyogtatnak. És nem utolsó sorban csodálatot ébresztenek bennem az alkotó jó ízlése, kézügyessége, és hihetetlen türelme iránt, melyekkel megalkotta ezeket a kis csodákat.
Wiedra-Berzsenyi Monika

A bemutatott babák egy külföldön élő magyar hölgy, Wiedra-Berzsenyi Monika művei. A teljes kollekciót Győr városnak ajándékozta, amiért a Győri Önkormányzat Ezüst Emlékérme és Díszoklevél kitüntetésben, erkölcsi elismerésben részesült.
Az egész kollekció ki van állítva a Zichy-palotában, szabadon látogatható.

Babakiállítás
Babakiállítás
Babakiállítás


A babák üvegvitrin mögött vannak kiállítva. Fotózni csak sok kompromisszum mellett lehet őket... legalábbis amatőr eszközökkel, amatőr körülmények között. Fotóállványt nem használtam, a világításról vakufénnyel kellett gondoskodni. Van még egy csomó körülmény, ami miatt a képeim olyan minőségűek, mint amilyenek... de szolgáljon mentségemre, hogy nem művészi igényű képeket, csak műkedvelő emlékfotókat szándékoztam készíteni.





Babakiállítás
Babakiállítás
Babakiállítás
A helyszíni tárlatlátogatás természetesen sokkal nagyobb élményt nyújt, mint amit a képeim képesek visszaadni az élményből. Aki teheti, térjen be az egyébként is szép épületbe, és nézze meg saját szemével is a kiállítást.

A blogban látható fotók mellett az G+ albumom további képeket is tartalmaz a kiállításról. Tekintsétek meg ott is őket a Hungary - Győr blog cím alatt!

Szép napot minden látogatómnak!

 

2014. február 6., csütörtök

Győr - Széchenyi Patika múzeum

Február van... lassan ugyan, de egyre hosszabbak a nappalok. Nem sokkal, napi 1-2 perccel. Ahogy a népnyelv mondja, egy kakaslépéssel. De azért még szürke minden, borult az égbolt, jégfoltok vannak az aszfalton reggelente. Ha kinézek a lakás ablakán, semmi jó kedvem nem támad. Inkább egy pici depresszió...
Ma reggel mindezek ellenére úgy döntöttem, hogy színeket akarok látni! Elég volt a sok szürkéből! Magamba nem nézhettem, nem vagyok egy színes egyéniség, ezt tudom régóta. Nos, akkor hol láthatok színeket? Lélekvidámító dolgokat?
Jöttek hamar az ötletek. Ennek örültem, mert azt jelentette a számomra, hogy a rozsdás agykerekek kicsit megmozdultak. Úgy döntöttem, fotómasinámmal kimegyek a Széchenyi-térre, és ott eltekintek legalább három irányba. Egyik irányban felkeresem a Széchenyi-patikamúzeumot, a másik irányban kilépek a térről, és elmegyek a Zichy-palotáig. Ott pedig megnézem a baba-kiállítást. A harmadik irányban pedig meglátogatom a Herendi-porcelán boltot. Ez nem kiállítás, hanem kereskedelmi egység, de korábban már szívesen fogadtak vásárlási szándék nélkül is, csupán látogatónak. Reméltem, ma is így lesz, és fényképezésre is lesz lehetőségem. Alternatív programként a Xantus János múzeum meglátogatását is tervbe vettem, arra az esetre, ha az első három helyszínen nem járnék sikerrel.
Erről jutott eszembe: tudjátok, kiről mintázta Karl May az indián regényeiben Hosszú Puska személyét?

Most ezek után kukkantsatok be velem a Patika múzeumba!
Győri Patika Múzeum
Győri Patika Múzeum
Győri Patika Múzeum
Győri Patika Múzeum
Győri Patika Múzeum
Győri Patika Múzeum
Győri Patika Múzeum
Győri Patika Múzeum
Győri Patika Múzeum
Remélem, tetszenek a fotók! De a helyszín még szebb, aki teheti, aki nem látta mostanáig, jó szívvel ajánlom, térjen be ide, és nézelődjön. A Patika természetesen működik, de nem csak recepttel érkezőket látnak szívesen, hanem az érdeklődő turistákat is.
Szép napot minden kedves látogatómnak!

2014. február 4., kedd

Egészségügyi fotóséta

Az egyik népszerű közösség oldalt böngésztem tegnap. Felfigyeltem egy képre, és a hozzá tartozó posztra. A kép egy hirdetőtáblát, cégért ábrázolt, melyet az illetékes hivatal nevetséges indokok alapján nem engedélyezett egy apró kis kézműves tárgyakat árusító bolt bejárata mellé kitenni. Erről szólt a poszt. Halovány emlékképem szerint egyszer talán láttam a táblát, de nem voltam biztos benne, hogy jól emlékszem... Lehet, csak az érzékszerveim csalatkoznak? Mindenesetre ma, az aktuális egészségügyi sétámat a vélelmezett helyszín felé irányítottam, hogy személyesen is meggyőződjek róla, mit kifogásolt rajta a HIVATAL... Persze, ha még látható egyáltalán az üzlet bejárata mellett.
Gyönyörű napsütéses téli nap volt ma, a levegő is egészen kellemes volt, figyelembe véve persze, hogy azért mégiscsak tél van. Vittem magammal egy kompakt fényképező gépet is, hogy ha megtalálom a kifogásolt táblát, képet tudjak készíteni róla.
Sajnos, nem jártam sikerrel. Vagy nem jól emlékeztem a helyszínre, vagy nincs kint már a tábla. Az igaz, azon a helyen, ahol a kézműves boltot sejtettem, valóban van egy kézműves bolt. De mivel nem tudtam határozottan beazonosítani a keresett üzletet, ma sem tudom, a megfelelő helyen jártam-e.
Minden esetre ha már ott voltam, jól megfigyeltem a környék üzleteinek cégtábláit. Bár ez "nem a reklám helye", de kettőt le is fotóztam közülük. Nem kommentálom őket, nem én engedélyeztem, hogy kitegyék...

Gabriella Galéria
Halbolt cégér

Sétámat ennél a pár percnél hosszabbra terveztem. Úgy gondoltam, elmegyek a múzeum kőtárába. Megvallom férfiasan, nem a római kori kőemlékek érdekeltek elsősorban, hanem a helyszín! Úgy tudom, a régi győri vár kazamata-rendszerében van a kiállítás elhelyezve. Azt szerettem volna felderíteni, mekkora része járható be a kazamatáknak.
 
Múzeumház, teázó. Sajnos, a fotókon kávézónak neveztem, de remélhetően nem nagy bűn
A Kőtár bejárata mellett van egy szépen felújított régi épület. Az épület neve Múzeumház, a földszintjén pedig teázó, ajándékbolt, előadóterem működik. Jellemző " :-( " rám, hogy még nem jártam az épületben, csak az ott működő teázóról tudtam. Mielőtt a Kőtár bejáratához érkeztem volna, megálltam a Múzeumház előtt, néhány kifüggesztett hirdetmény tanulmányozása céljából. Gondoltam, nem válik hátrányomra, ha többet megtudok arról, mi található az épületben.
 
Amint ott olvasgatok, kilép a teázóból egy fiatalember, kezében néhány prospektus... és barátságosan invitál befelé. Mondja, milyen kiállítás látogatható éppen az intézményben, és sorolja a különböző időtöltési lehetőségeket. Az ajánlat érdekelt, de váratlanul ért - egyébként is kazamatákra voltam lelkileg ráhangolódva. Mondtam is az úrnak, hogy most nem ide készülök, de a tavasszal nagyon szívesen betérek ide is. Erre ő felvilágosított, hogy a Kőtár nem látogatható, mert a működtető múzeum most éppen zárva tartja. Ellenben náluk körülnézhetek... Ezek után beléptem a teázóba. Már az első pillanatban meglepődtem, mert egy szokásos presszó helyett egy valóságos kiállító teremben találtam magam. Mondani sem kell, egy cseppet se bántam, hogy engedtem az invitálásnak. Engedéllyel természetesen, készítettem néhány fényképet a belső térről.
 
A teázó belső tere
A teázó belső tere
A teázó belső tere
A teázó belső tere
A teázó belső tere
A teázó belső tere
A teázó belső tere
A teázó belső tere. Ha jól értettem, ez a kapu az egykori vár egyik kapuja volt
Most már egészen biztos, hogy máskor is visszalátogatok ide, és nem csak egy teára, vagy kávéra.
Úgy tervezem, kifejezetten fotózási szándékkal is megkeresem ezt a helyet, mert az interneten lévő anyag egészen izgalmas dolgokat mesél az épületről. Nem búvárkodtam sokat a témában, inkább egy megfelelő alkalommal saját magam szeretném felfedezni, mi is van a falak mögött....
A Kőtár (Lapidárium) zárt bejárata
Egy pillantás a Püspökvárra
Városkép
A fotózást itt abbahagytam, és elindultam hazafelé. 

Szép napot kívánok minden kedves látogatómnak!

2014. január 23., csütörtök

Randevú a Bécsi Kávézóban

Gyermekkoromtól kezve érdekelt a történelem. Szívesen tanultam akár hazánk történelmében, akár másik kedvelt témámban, magyar irodalomban, ha történelmi személyiségek életével ismerkedhettem. Jól emlékszem Berzsenyi Dániel nevére is, aki nemesi származása révén is, és jelentős irodalmi tevékenysége révén is részese történelmünknek. A költő Berzsenyi oldalági leszármazottai ma is köztünk élnek, tevékenykednek, és munkásságukkal maradandót alkotnak.
A Berzsenyi-Hölgyek
A ma élő utódok közül kettőt van szerencsém személyesen ismerni; mégpedig két nagyon barátságos hölgyet!
Kedves mosoly :-)
Nagynéni

Az ifjabbat, Berzsenyi Esztert közös hobbink, a fotózás révén ismertem meg, Monika nagynénjét pedig Eszter közvetítésével, Monika Győrben kiállított jelmezes babafigurái kapcsán. A kiállítást megnéztem, nagy kedvvel fotóztam, a képek ma is láthatóak Google+ (Picasa) fotógalériámban, illetve blogomban.
Tavaly a Hölgyek kicsit hosszabb időt töltöttek Győrben; ekkor közös kirándulást is tettünk!

A napokban Eszter újra jelentkezett, elmondta, hogy Győrben vannak, és meghívott egy kávéra a győri úgynevezett Bécsi kávézóba. Természetesen örömmel fogadtam a meghívást.

Ma meg is történt a "randevú". Kellemesen és vidáman beszélgettünk, jól telt az idő. Nyilván arról is szó esett, mi az apropója az újabb győri kirándulásuknak, hisz különösen Monika részéről nem kis fáradság Münchenből ide utazni. 
Erre Eszter elmondta, hogy Monika meghívást kapott a Magyar Kultúra Hete rendezvényei alkalmával a győri önkormányzat rendezvényére, ahol Győr Város Önkormányzata kitüntette őt a város ezüst plakettjével és díszoklevelével. Ez az oka a mostani Győrben tartózkodásnak.
Meghívó levél
Az ezüst emlékérem
(Elnézést a fotó gyenge minőségéért)

Részlet a győri polgármester leveléből:
"Örömmel értesítem, hogy Ön, Győr város javára végzett magas szintű áldozatos tevékenységének elimeréséért, a győri állandó babakiállítás gyűjtemény önzetlen és nagylelkű felajánlásáért Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának ezüst emlékérmében és díszoklevelében részesül, amelyhez szívből gratulálok."

Ezúton is gratulálok a megérdemelt elismeréshez!

A beszélgetés tovább folyt, előkerült Eszter fényképező gépe is, és innen kezdve már együtt fotóztunk... emlékképek készültek csupán, nem beállított fotók. Spontán "életképek"....
A fotózás szép hobbi
 
A kitüntett


Szobor a kávézóban
Legyen szép estétek.... köszönöm a látogatást!


2014. január 16., csütörtök

Fotóséta Csornán

A naptár szerint tél van, a természet azt hiszi, korai tavasz... enyhe a levegő hőmérséklete, jönnek és mennek, oszladoznak a felhők, nem ritkán vakítóan süt a nap. 
Rám is hatással van a megbolydult időjárás. Egyre inkább érzem azt, hogy menni, mozogni van kedvem, szeretek a napfényes utcákon bolyongani. Kezemben természetesen a fényképezőgép.
Egyenlőre nem megyek messze a lakhelyemtől. Az időjárás kiszámíthatatlan, ha hirtelen rosszra fordul, akkor kellemetlen meglepetést is okozhat. Csak abban gondolkodom, hogy a közeli városokban teszek rövid kirándulásokat.

Tegnap, január közepén Csorna városát választottam úti célul. Szombathelyre utazván gyakran, évente többször átutazom a városon, de kifejezetten csornai kirándulást nem tettem a mai (tegnapi) napig. Most úgy döntöttem, kicsit körülnézek a városban.

"Csorna (németül Gschirnau, horvátul Černja) kisváros Győr-Moson-Sopron megyében, a csornai járás székhelye. A Rábaközben található. Területe a Fertő–Hanság Nemzeti Park része." (Wikipédia)

Legfontosabb célomnak a premontrei apátsággal és templommal való ismerkedést jelöltem meg. Arra számítottam, hogy igazában csak külső fotózásra lesz lehetőségem, tudván, hogy hétköznapokon, szertartáson kívüli időben a templomok zárva szoktak lenni.
Csorna
Vonattal utaztam, a pályaudvarról azonnal a premontreiek épülettömbje felé vettem az irányt. Az útkereszteződésben, a sarkon készítettem az első fotót.
Zsidó áldozatok emlékműve
Előbb a Szent István téren sétáltam, és kerestem Csornára jellemző fotótémát. Találtam néhányat - ezek közül a zsidó áldozatok emlékművét mutatom be. Jellegzetes, szép és elgondolkodtató alkotás.
Premontrei prépostság park felőli homlokzata
Premontrei prépostság park felőli homlokzata
A premontrei épülettömb nagyon szép látványt nyújt a parkból nézve. Az igazi tavaszban, vagy nyáron minden bizonnyal még szebb, de hát január van, most ezzel kell megelégednünk.
Premontrei prépostság - templom előtere
Premontrei prépostság - templom előtere
Premontrei prépostság - templom előtere
A templomba nem, de az előtérbe be tudtam menni. Itt is készítettem fotókat... sajnáltam, hogy a templomtér zárva volt, az előtérből pedig értelmetlen lett volt használhatatlan képeket csinálni. Ez ezúttal elmaradt.

A premontrei épület-tömbben található a Hanság-múzeum. Időm bőven volt, bementem múzeum látogatásra is. A belépődíj meglepően kedvező, ehhez képest a fotójegyet drágának találtam. Nem igazán értettem az aránytalanságot, ezért fotójegyet nem vettem. 2 - 3 szobányi kicsi kiállításra számítottam.
Újabb meglepetés volt, hogy egy ifjú hölgy végigkísért a teljes bemutatón. Nagyon diszkréten a háttérben maradt, kedvem szerint nézegethettem bármit. Ha kérdésem volt, akkor viszont készségesen válaszolt. Még nagyobb volt a meglepetésem, hogy a múzeum sokkal nagyobb és gazdagabb volt, mint amire számítottam. Mire végigértem, más sajnáltam, hogy "megspóroltam" a fotójegy árát. De majd legközelebb, ha erre járok... :-)
Az idegenvezető hölgynek még arra is volt gondja, hogy figyelmembe ajánlja a csornaiak híres Kugler cukrászdáját! Elmondása szerint különösen a fagylaltjuk finom! 
Egy kis torkoskodás    :-)
Megfogadtam a tanácsát, de nem fagylaltot, hanem finom süteményt és kávét fogyasztottam a cukrászdában. No, meg egy nagy adag mézes puszedlit hoztam haza!
Csorna - 1919-es kommunista vörösterror áldozataira emlékezve
1848-49 szabadságharc kanonok hősei
Na, de még Csornán vagyunk. Egy újabb emlékművet fotóztam, az 1919-es vörösterror áldozatainak emlékművét, és az 1848-49-es szabadságharcban részt vett premontrei kanonokok emléktábláját.

Egy újabb különleges templom: a Jézus Szíve plébánia templom.
Jézus Szíve plébánia templom
Jézus Szíve plébánia templom
Jézus Szíve plébánia templom
"A templomot 1938-ban szentelték fel. Érdekessége, hogy szentélyéhez az 1941-ben megrendezett magyar egyházművészeti kiállításon Aba-Novák Vilmos festőművész bemutatta a templom szentélyébe készített freskótervének temperaváltozatát, Jézus szent szíve címmel, de a kivitelezésre nem kapott megbízást. Később Nagy Sándor gödöllői festőművész az Országos Egyházművészeti Tanácsnak 1942-ben benyújtott freskótervét mind a Tanács, mind a megyés püspök elfogadta, s a művésszel 1942 júniusában kötöttek szerződést." (Wikipédia)
Evangélikus templom.
Sajnos a Wikipédia nem ír a templom történetéről.

Csornai sétámat az evangélikus templomnál fejeztem be. Itt nagyon erős ellenfény fogadott, a nap alacsonyan állt, és erős volt a fény. Nem tudtam ennél jobb képet készíteni.

Legyen szép napotok!