Nos, még mindig Vonyarcvashegy.... bár a mai posztom lényegében már Gyenesdiásról szól. No, szóval... megtörtént a bőséges toros-ebéd, a társaság elvonult sziesztázni. Én is, természetesen. Muszály volt kis időre fekvő testhelyzetbe helyezni magam (és úgy emlékszem, szundítottam is egy cseppet).
A lusti azonban nem vett hosszú időre erőt rajtam, mert nem feledtem, nekem még feladatom volt arra a napra! Mégpedig azt a feladatot adtam magamnak, hogy meg kell másznom a gyenesdiási havasokat. Ennek két oka volt: egyik az, hogy meglátogassam a dombtetőn található "Fénykeresztet", a másik az, hogy lássam onnan is a téli Balatont.
A Hotel recepciós hölgye nagyon készségesen elmondta, merre található a kérdéses hely, és megajándékozott egy térképpel, hogy könnyen oda találjak.
Elindultam tehát - csakhogy én kezdetben úgy tudtam, a Fénykereszt Vonyarcvashegyen található, a hölgy pedig a gyenesdiási dombon található kereszt helyét mutatta nekem. Ez igazából csak akkor zavart meg, amint a faluban a dombok felé tekintettem, és a vonyarci domb tetején láttam meg egy olyan keresztet, amit az internet mutatott nekem még itthon.
 |
| Gyenesdiási Fénykereszt. "Őt" kerestem |
Megálltam persze azonnal, hogy a térképemen beazonosítsam újra, merre is kell mennem. Közben jött felém egy "laza", középkorú úr. Kissé bohém öltözet, fülében fülhallgató, szája előtt pici mikrofon... nem tudom, milyen ketyeréhez csatlakoztatva. Megállt mellettem, kérdezi, segíthet-e valamiben. Mondom, keresem a Fénykeresztet, ami pont olyan, mint a domb tetején látható, de nekem azt mondták, nem itt van. Az úr elcsodálkozott; mi az, hogy Fénykereszt? Azt mondta, ő a mellett a kereszt mellett lakik a szomszéd utcában, de az az életben még soha nem világított. De ne őrá hallgassak, ő nem egy turista alkat... azt viszont halál-pontosan meg tudja mondani, melyik kocsma hol van, és melyikben hogy hívják a pincérlányt. Én meg mondtam, hogy nekem most pont nem arra az infóra van szükségem, de már azzal is segített, hogy azt mondta, az a kereszt sötétben sem világít. Ezzel elköszöntünk egymástól.
Mentem tovább az eredeti tervem szerint Gyenesdiás felé.
 |
| Hungary - Gyenesdiás. Háttérben a "havasok" |
Sütött a nap, hideg volt, hó és jég az utcán. Nem sokat fotóztam menet közben, de azért készült néhány turistás fotó.
 |
| Na, ott messze, az a Fénykereszt. Oda igyekeztem. |
Hamarosan - ez persze relatív, kellett gyalogolni nem keveset - szemembe tűnt a domb tetején a kereszt, amit kerestem.
 |
| Gyenesdiás - Fénykereszt. Obival ráközelítve |
 |
| Gyenesdiás. Út a Fénykereszthez. |
Ugye, mondtam, hogy a havasokba megyek. Hát persze, február eleje volt, ilyenkor van itt a hó ideje. Egy "cseppet" nyugtalanított, hogy elfogyott a talpam alól az aszfalt, én pedig egy vékony utcai bőrcipőben voltam csupán. De ha már elhatároztam, hogy megjárom az utam, akkor ez az apróság nem tántoríthat el a célomtól. Itt már okosnak gondoltam magam, hogy délelőtt csak módjával iszogattam, mert keskeny és csúszós palló vezetett át egy mély árok fölött, mögötte pedig (balra haladva) meredek emelkedő kezdődött.
 |
| Hungary - Gyenesdiás. Látvány a havas dombról a délutáni nap fénye mellet a Balatonra |
A lényeg: kis gyalogösvényen lassan haladva megérkeztem a Fénykereszthez, eredeti célpontomhoz (első kép). Akkor láttam, hogy a kereszt testébe kis fényforrások vannak beépítve, melyeket bizonyos alkalmak idején felkapcsolnak. Ekkor látható messziről, hogy fények rajzolják ki a kereszt formát. Innen a neve.
A látvány a domb tetejéről nagyon szép... gondolom, még szebb lehet tiszta, páramentes időben. A fotón szándékosan nem túloztam el a színeket, hogy az eredeti látványt mutassam Nektek.
 |
| Gyenesdiás a domb aljában |
 |
| A nap lemenőben - kitekintve a fenyőágak között |
 |
| A nap lemenőben - kitekintve a fenyőágak között |
Aztán vissza ugyanazon az úton, amelyiken idejöttem. Szép kirándulás volt, nagyon örültem, hogy még otthon beterveztem ezt az utat, és meg is cselekedtem.
 |
| Még egy búcsúfotó a szembeni domboldalról |
Köszönöm, hogy legalább virtuálisan velem sétáltatok! Legyen szép hétvégétek!
