A következő címkéjű bejegyzések mutatása: makró. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: makró. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. március 26., csütörtök

Raynox M-250

Kisebb-nagyobb intenzitással már ifjonc korom óta fényképezek. Időm azonban csak nyugdíjas korom óta van annyi, hogy kedvem szerint hódolhassak a "hóbortomnak". Fölszereltem magam digitális masinákkal, néhány objektívvel, és utazgatni kezdtem. Főleg Magyarországon látogattam meg városokat, természeti tájakat, és mindenhol képre vettem azokat a látnivalókat, melyek felkeltették a figyelmemet.
Mivel képeim egy részét internetes közösségekben is megosztottam, lassan hasonló érdeklődésű barátokra is leletem. Ezek közül néhányat személyesen is megismertem, többekkel pedig csak internetes kapcsolatom van.
Kirándulásaim során jellemzően városfotókat és tájképeket készítettem. Tudom, hogy nem ezek a legizgalmasabb fotótémák, de ezek a legkönnyebben elérhetőek. Felszerelésem is leginkább az ilyen képek készítésére alkalmasak.
Fotós barátok hatására egy idő után a természetben élő vadvirágok fotózása is egyre inkább érdekelni kezdett. Olyannyira, hogy hamarosan makrófelvételi lehetőségek után néztem. Tudtam, hogy speciális makró-objektív drága dolog, és abban sem voltam biztos, hogy a makró-fotózás iránti érdeklődésem tartós marad. Ezért úgy döntöttem, hogy bevezetésként egy Raynox M-250 típusú előtétlencsét vásárolok. Ez kicsi befektetés, akkor sem ér nagy kár, ha a makró-fotózást nem kedvelem meg tartósan.
A lényeg: megérkezett a megrendelt eszköz. Elsőre kicsit esetlen dolognak tűnt, nehezen állt rá a használatára a kezem. Ez egy olyan kütyü, amit a fényképező gép lencséje elejére kell csíptetni, és jelentősen közelre hozza a témát.
Mit ne mondjak: nem bűvölt el az eredmény. Lehet, a hiba bennem van, nincs elég türelmem ahhoz, hogy az új eszköz használatát kitanuljam. Hordtam magammal rendületlenül, de szinte soha nem vettem ki a táskámból fotózásaim során.
Az elmúlt napok egyikén azonban tettem egy újabb próbát arra, hogy használjam-e a lencsét, vagy végképp lemondjak róla. Ezúttal nem az alapobjektív elejére helyeztem fel, hanem egy Olympus Zuiko 40-150 mm gyújtótávolságú középzoomra helyeztem. 
Nézzétek meg az eredményt:
Pettyegetett tüdőfű
Pettyegetett tüdőfű kisebb részlete
Erdei csillagvirág
Erdei csillagvirág egyetlen kis virága - bele sem fért a képmezőbe!
Hóvirág
Odvas keltike
Odvas keltike közelebbről
Odvas keltike egyetlen kis részlete - vágatlan kép!
Odvas keltike másik példánya
Mézgyűjtő a keltikén. Sajnos, hamar elrepült, nem várta meg, hogy élesebb képet készítsek róla
Másik kép az előző keltikéről
Befejezésképpen a csillagvirág teteje
Az összes bemutatott kép vágatlan felvétel, a teljes képet mutatja, amit a fényképező gépem készített. Lehet, hogy érdemes lesz megbarátkozni az eszköz rigolyáival? 

Szép napot Nektek!






2014. augusztus 17., vasárnap

Makrózni tanulok

Igen, így van! Az igazsághoz tartozik, hogy közelképeket, kvázi makrókat eddig is készítettem. Csak éppen kifejezetten makrózáshoz konstruált objektívvel nem rendelkeztem. Eddig erre a célra egy Olympus Zuiko 70-300 ED típusú objektívet használtam. Ennek az obinak 2-es gyújtótáv-szorzója, tehát az analógra átszámolt gyújtótávolsága 600 mm - teljes kihuzat esetén. Ebben az állásban már nagyon jó a leképezési arány, jó a háttér-elmosás, majdnem kifogástalan a makrózási képessége. Nem is törekedtem speciális makró-obi beszerzésére. Ennek oka volt az is, hogy viszonylag kevés makrót készítettem, de az is, hogy a jó minőségű objektív ára - számomra - nagyon magas.
Katáng
Történt aztán, hogy az Olympus gépvázamban - egy esés következtében - meghibásodott a képstabilizátor. Ezzel a makrózási lehetőségeim nagyon korlátozottak lettek. 
Ezzel párhuzamosan fotós ismerőseim által készítve - egyre több nagyon szép makrót láttam. Fokozatosan kialakult bennem is az igény, hogy a fotózás ezen területét is gyakoroljam.
Sok gondolkodás után úgy döntöttem, hogy a kis Nikon gépemhez vásárolok egy olyan objektívet, amivel az ilyen irányú igényeimet kielégíthetem. Csak a legkisebb Nikkor makróobit vettem meg, hiszen műkedvelő fotósként nincs szükségem magas minőségű (azaz nagyon drága) objektívekre.
Katáng
 A mai napig két fotósétát tettem ezzel az objektívvel szerelt gépemmel. Az egyiket a városon belül, a másikat pedig a gyirmóti lápréten, fotós ismerősök társaságában. Ezen a második sétán készített fotóimból mutatok be néhányat a mostani posztomban.
Makró (macro) tesztkép
Makró (macro) tesztkép
Növénytani ismeretekkel rendelkező  fotóstársak sok jó tanítása veszett kárba nálam, amidőn azon igyekeztek, hogy legalább a leggyakoribb virágok neveit megtanítsák nekem! Pedig milyen jó lenne, ha a képemen szereplő növények neveit be tudnám írni a kép alá!
Makró (macro) tesztkép
Makró (macro) tesztkép. A rovar egy méhecske, ha nem tévedek...
Makró (macro) tesztkép
Ezt a növényt gyerekkoromban úgy hívtuk: "papsajt"
Nos, ezt ismerem! Ő a mácsonya!
Most néhány fotó következik, amelyeken ugyancsak mácsonya látható. Szeretem fotózni ezt a növényt. Olyan "fotogén", nem? Mindenesetre könnyű bánni vele, mert nem túl kicsi, és csodásan elmosott hátteret lehet komponálni mögéjük. 
Makró (macro) tesztkép
A háttér a kék ég felhőkkel, és néhány folyó menti nyaralóház. 
Makró (macro) tesztkép
A mácsonya többek között azért is hálás "modell", mert nem csak szólóban, hanem csapatban (több fejez egyszerre) is lehet fotózni. Tökéletesen modellezhető velük a többszintű háttér, és jól demonstrálható egy objektív háttérelmosó-képessége.
Makró (macro) tesztkép
Külön szerencse, ha egy rovar is a téma része lesz.
Makró (macro) tesztkép
Ma ennyire telt tőlem. 

Szép napot kívánok minden olvasómnak! szép fényeket a fotózáshoz!


2014. június 22., vasárnap

A Nyirkai-Hany közelről

A hangulatom olyan, mint az időjárás - hol süt a nap nálam is, hol meg beborul.... Ilyenkor (amikor "beborul") nem igazán van kedvem bármit tenni. Jellemző, hogy a három éve felhagyott kertművelést újra elkezdtem. Egyenlőre tart a lelkesedés, de óvakodom attól, hogy komolyabb pénzköltésbe kezdjek (eszközbeszerzés) - nem csak az én hangulatom ingadozó ugyanis, hanem a családi hozzáállás is kiszámíthatatlan. Hát majd meglátjuk....
De ez nem kertész, hanem fotós blog, maradjunk a témánál. Hát, ezen a téren sem vagyok igazán határozott. Amit a fotózásban legszívesebben gyakorolnék, arra rajtam kívül álló okok miatt nem igazán van lehetőségem. Második helyen a természetfotózás a nyerő - ez már a gyakorlatban is művelhető tevékenység. De hogy semmi ne legyen egyszerű, a fotómasinám vázba épített képstabilizátora nem működik. Enélkül a hosszú gyújtótávú objektívem csak igen körülményesen, állványról használható. Ha ehhez hozzáveszem, hogy makrófelvételeket is csak ezzel tudok készíteni :-( /Alkalmas rá, nagyon szépen mossa a hátteret!/ Szóval, volt okom rá, hogy vacilláljak, mit tegyek, hová induljak, ha mégis fotótúrára szeretnék menni.
Szombaton aztán megkaptam azt az "inspirációt", ami döntésre ösztönzött! Irány a Hanság, a Nyirkai-Hany! Jó alkalom nyílt ezzel arra is, hogy kipróbáljam a kisebb teleobimat, mire jutok ezzel a madárfotózásban, és alkalmasint a makrófotózás területén is.

No, de nézzük a képeket...
Életkép a Hanságban
Életkép a Hanságban - virágra élesítve
Életkép a Hanságban
Életkép a Hanságban
Életkép a Hanságban
Életkép a Hanságban
Életkép a Hanságban
Életkép a Hanságban
Felirat hozzáadása
Nem lepett meg, amit tapasztaltam, nagyjából ezt vártam. Egy 4/3 oldalarányú (Olympus E-System) 40-150 mm (eqv. 80-300 mm) objektív sok mindenre alkalmas, de természetfotózásra csak igen korlátozottan. Illetve nem igazán arra alkalmas, amire nekem szükségem lenne. Madarakhoz is, makrózásra is kevés. Madaraknál jobbára csak közelről alkalmas, makrónál pedig - ha a kényszer ráviszi a hobbifotóst - csak erős utólagos képvágással használható. (Makrózáshoz legközelebb egy Raynox előtétobival fogom kipróbálni. Persze, ha találok lepkét, amelyik 5 cm-re hajlandó bevárni).

Készítettem tájképeket is, melyek "nyomokban madársziluetteket tartalmaznak". Majd legközelebb ezekkel a képekkel foglak zaklatni Benneteket!

Szép napot mindenkinek, szép fényeket a fotóstársaknak!

2013. október 27., vasárnap

Ság-hegy Vulkán tanösvény 2

Az idei év egyik nagyon emlékezetes kirándulása volt részemről a Ság-hegyi túrám. Jártam ugyan szebb helyeken is, nagyobb hegyek között, egészen extra utakon is.... de ez a rövid kis magányos utazás valahogy a szívemhez nőtt. Semmi köze nincs hozzá, de a Tanú című film magyar narancsa jut az eszembe róla. Persze, az a bizonyos emlékezetes mondat teljesen átértelmezve: pici, de a miénk. Meg olyan aranyos. Na meg egy kicsit sárga is, mert ősz volt amikor ott jártam, tobzódott a hegy a színekben, zöld, sárga, barna árnyalatokban. És hozzá a szép napsütés, ami délután még szebb fényekbe és árnyékokba öltöztette a krátert.
Jól kiépített lépcső vezet egy darabon
Ebéd után a hegy déli oldalára indultam, és egy szinttel magasabbra. Nehezen tudnám csak érzékeltetni a látványt, ami elém tárult.
Ság-hegy, kráter
Ság-hegy, kráter
Csodás találmány a fényképezőgép, de csak egy lélektelen szerkezet. Ha ügyes kezekben van, valamilyen formában képes visszaadni azt az élményt, ami a turistát éri egy szép helyen, de az akkor sem tökéletes. Különösen sok a hiányosság ezen a téren, ha azt a gépet csak egy műkedvelő turista fogja a kezében. Ámultam-bámultam, forgattam a fejem, és próbáltam a látvány minden szép elemét megörökíteni a gépemmel.
Közben sétálgattam, el meg vissza, és élveztem magamban, hogy ugyanaz a látványelem hogy néz ki ez egyik pontból, és hogy néz ki kicsit más szögből nézve. Ahogy múlt az idő, a nap is kissé lejjebb ereszkedett, el is fordult, változtak a fények és árnyékok. Azon kaptam magam, hogy a memóriakártyám tele van egymáshoz hasonló képekkel - épp csak kicsit más szögből, épp csak kicsit más az árnyék, de minden fotó szép és elragadó.
"Emléket hagyni magunk után" - egy hatalmas GYŐR felirat is jól olvasható. (Nem én voltam!)
Turisták kedvelt szokása, hogy ha lehet, emléket hagynak maguk után. Nem eldobált sörös dobozokra, vagy fába vésett nevekre gondolok. Olyan emlékekre gondolok, mint például egy szökőkútba dobott pénzdarab, vagy ehhez hasonló dolgok.
A Ság-hegyen is megfigyelhető egy szép szokás. Itt kisebb-nagyobb kövekből raknak ki turisták egy nekik kedves nevet, vagy más szót. Ezeket az "emlékműveket" azután minden más turistának illik tiszteletben tartani. Nem szabad a kirakott köveket szétrugdalni, fölszedni, és a saját művükhöz felhasználni. Amikor ezen a szinten jártam, sajnálkozva láttam, hogy ezt a szép szokást csak nagyon kevesen tisztelik. Sok szándékos, vagy akaratlan rongálás nyomát láttam. A magasból ennek ellenére még olvasható néhány felirat.
Távolban a Somló bazaltkúpja
Ha kimegyünk a kráterből, egy fennsíkra jutunk. Száraz, tiszta időben messzire el lehet látni innen. Most ősz volt, a levegő kissé párás, de a nem túl messze lévő Somló hegyet jól lehetett látni. A Somló is vulkanikus eredetű hegy, szintén híres bortermő vidék. Kőbányászat itt nem folyt, ezért a hegy sokkal másabb képet mutat, mint a Ság. Viszont van rajta egy várrom, középkori eredetű, bár hadászatilag nem túl jelentős végvár maradványai. Ez lesz a legközelebbi túrám célpontja.
Ság-hegy
Vannak csúcsok a hegyen, melyek megmászására nem vállalkoztam (bár szívesen tettem volna). Ezekre a csúcsokra csak kitaposott utak vezetnek, nagyon meredek, csúszós utak.... fiatal, bátor (és meggondolatlan) turistáknak való. De elgondoltam, milyen szép lehet oda egy piknikkosárral felmenni, megteríteni a füvön, napozni, élvezni a tájat, és finomakat falatozni közben.
Ság-hegy
Ság-hegy
Ság-hegy
Ság-hegy, virágok
Október közepe elmúlt, de a hegyen nagyon sok szép virág nyílt. Voltak helyek, ahol szinte friss virágszőnyeget láttam. Máshol csak mutatóban néhány szálat. Gondoltam virágkedvelő makrófotós barátaimra, biztosan tetszene nekik ez a látvány. Én makrót keveset fotózok, képtelen vagyok a rengeteg gyönyörű virág nevét megjegyezni. Azon túlmenően pedig ezt a témát hagyom azoknak, akik nálam sokkal jobban csinálják.... nekem döntően elég, ha az internetes fotóalbumaikban megnézhetem őket. Néha azonban "elcsábulok" én is :-) !
Ság-hegy
Ság-hegy
Ság-hegy
Ság-hegy
Ság-hegy
Ság-hegy
Ság-hegy
Ság-hegy
Ság-hegy
Ság-hegy
Ság-hegy
Ság-hegy
Engem pillanatnyilag a természet egy másik megnyilvánulása nyűgöz le. Sík vidéken élek, olyan helyen, ahol a népi humor szerint egy vakondtúrás már hegynek számít, a "nyúli dombok" pedig havasoknak. Talán ez vonz azokra a helyekre, ahol már "igazi" hegyet látok?
Virágmakró
Virágmakró
Csipkebogyó
Virágmakró
Eltelt néhány óra, fotóskártyámon más sok tájkép gyűlt össze. Addig-addig kacérkodtam a virágokkal, amíg próbaképpen készítettem néhány makrót. Mint említettem feljebb, kevés virágot fotózok, ezért speciális (és méregdrága) makróobjektvet nem is vásároltam magamnak. (Csak tájékoztatásul: Olympus Zuiko ED 50mm f/2.0 Macro objektív 184.990 HUF az egyik internetes áruházban. Ez nekem túl sok...).  Vettem viszont egy japán gyártmányú makró-előtét lencserendszert (három lencse két tagban) megfizethető áron. Két fotós ismerősöm is van, akik szép eredményt értek el hasonló eszközzel. Mos én is kísérletezésbe fogtam... :-)
Repülő szerkezet...
... ez meg egy másik
Közben megjelent a fejem felett két repülő szerkezet....
Ság-hegy
És búcsúzóul a mai napra.... szép napot Nektek!