2014. december 18., csütörtök

Sopron a Tűztoronyból

A soknapos "nemszeretem" esős, ködös idő - a sok bosszankodás mellett - alapos hiányérzetet keltett bennem. Hiányzott a mozgás, utazgatás, fotózás - hiányzottak az új élmények. Terveket persze szőttem magamban, azt gondoltam el, hogy néhány közeli város adventi forgatagát meg fogom látogatni, és ha kedvezően alakulnak a dolgaim, akkor az esti kivilágításról és készítek képeket. Első körben Sopron, Veszprém és Székesfehérvár meglátogatása szerepelt a listámon. Sajnos - bár Veszprém van a legközelebb lakóhelyemhez, éppen oda bonyolult kissé eljutni. Nem részletezem, miért, nem gondolom, hogy bárkit is érdekelne.
A fotós szemmel is jó idő csak nem akart megérkezni, bár a meteorológia kedvező jelentéseket adott napokkal előre. Végül aztán fogtam magam, és a nagy köd ellenére vonatra ültem. Bíztam benne, hogy a vonat el sem téved, nem is ütközik semmivel... oda is érek Sopronba egy darabban, és haza is jutok ugyanígy.
Aggódva figyeltem az ablakon át, hogy alakul a ködhelyzet. Már Kapuváron is túl jártunk, és még semmi javulás. Aztán nem sokkal Sopron előtt olyan sűrű lett a köd, alig lehetett látni még a párhuzamos vágányokon szembe jövő szerelvényeket is! És láss csodát: Sopronban semmi köd, csak az ilyenkor elfogadható párásság, és szürke, színtelen égbolt. Hogy nincs köd, annak örültem, hogy ilyen az égbolt, annak nem... még elő se vettem a fényképezőgépemet, de már felsejlettek a lelki szemeim előtt a beégett-eges fényképeim... Hiába tudtam, hogy esti képekért jöttem, ismerem magam annyira, hogy úgysem tartom a hátizsákban a fotómasinámat órákon át.
Sopron
Még kora délután volt, amikor megkezdtem a fotósétát. A korábbi, nyári, napos fotózásaim (sok képem gyűlt össze eddig a városról) ellenére most is sok képet készítettem.
Sopron - Storno-ház
Jártam a Várkerület utcáit, újra megnéztem a már jól ismert épületeket, de új felfedezéseket is tettem! Sopron csodás város, tele van meglepetésekkel! Rengeteg az átjáróház a párhuzamos utcák között. Ha ilyen helyekre bemegy az ember, mindig talál valami újat, érdekeset, amit még nem látott! Talán még a helyiek sem ismernek mindent, nemhogy az évente kétszer ide látogató turista! :-)
Sopron főtere
Némi nagyképűséggel azt mondhatom, Sopronban nem az utcanevek alapján, térképpel közlekedek, hanem helyismeret alapján (természetesen ez csak a szoros belvárosra igaz). Így aztán azt sem tudom pontosan, hogy hívják ezt a teret, ahol a fenti fotó készült. De nem is ez a fontos, a lényeg az, ide fogok visszajönni sötétedés után.
Úgy döntöttem, addig fölmegyek a Tűztoronyba! Igen régen jártam ott utoljára, évekig volt felújítás alatt. Reméltem, lesz olyan szerencsém, hogy készíthetek néhány képet a városról a torony erkélyéról.
A Tűztoronyban
Már a felfelé út is kész kaland. Modern beléptető rendszer... a megvásárolt jegyet be kell mutatni egy vonalkód olvasó masinának, ami nem nagyon akarja a vonalkódot olvasni... aztán kitartó próbálkozás után csak sikerült neki, és megkaptam a zöld jelzést.
Tűztorony - csigalépcső
Előbb még viszonylag jól járható lépcsőn lehet haladni felfelé, a lépcsőfordulókban - kis szobácskákban - még pihenni is lehet. Aztán ahogy a torony karcsúsodik, úgy keskenyedik a lépcső is. Tériszonyos látogatóknak meggondolandó, vagy alapos kapaszkodás ajánlott!
Soproni háztetők
A körerkélyig mentem felfelé... lehetett volna tovább is, de az óraszerkezetre nem voltam kíváncsi. Eddig is annyira keskeny helyen kellett feltornászni magam, hogy alig fértem el a kis fotós hátizsákommal a hátamon.
Soproni háztetők
A látvány még december közepén is szép. Persze, majd a tavasszal, vagy a nyáron, szép fények mellett lesz az igazi. (Meg kell nézni akkor is!)
Soproni háztetők
Csak kézből fotóztam, nem raktam össze a fotóállványt. Míg lent a talajszinten szélcsendes idő volt, itt a toronyerkély magasságában elég erős, és hideg szél fújt. Úgy gondoltam, ebben a szélben nem venném sok hasznát az állványnak.
Soproni háztetők
Sopronban sok templom található. A legszebb látvány azokba az irányokba esett, ahol a templomok tornyai igazán szép látványt nyújtottak.
Soproni háztetők
Soproni háztetők
Soproni háztetők
Soproni háztetők
Sok felvételt készítettem, ezekből sokat ki is selejteztem különféle okoknál fogva. Emlékképek azonban maradtak... és ez a fontos elsősorban, azt gondolom.
Tűztorony lépcsője
A toronyból lejönni nagyobb kaland volt, mint oda feljutni. Felülről nézve ugyanis rosszabb a térlátás, nehezebb "képbe helyezni", hová is lépjen az ember. De jelentem, baj nélkül sikerült! :-)
Csigalépcső
Tűztorony lépcsője
Itt már egész kényelmes volt, szinte megkönnyebbültem! :-)
Tűztorony
A toronylátogatás után a Vársétányon folytattam az utam. Egy pillantás még a toronyra... az itt is látható körerkélyen fotóztam még pár perce.

Köszönöm, hogy velem tartottatok. A következő posztomban néhány esti felvételt fogok bemutatni.


2014. december 10., szerda

Adventi este

Már hagyomány a műkedvelő fotózgatós gyakorlatomban, hogy advent idején, és valamikor a nyár folyamán egy estét a kivilágított utcák fotózásával töltöm. Bár volt év, amikor a nyári fotóséta kimaradt, de a tél rendszeres.
Az aktuális idei fotózást a közelmúltban ejtettem meg, egy fotós társammal együtt. Nem jártuk be az egész belvárost, csak egy kisebb területre korlátozódott a sétánk. Hideg volt, és ezen az állapoton csak kissé segített az elfogyasztott forralt bor :-)
A mai posztom sok szöveges leírást nem fog tartalmazni, csupán az elkészült képek egy részének a bemutatására korlátozódik. 
Szeretném, ha jó szívvel fogadnátok.
Győr, Városháza
Nagyon szép épület. Kivilágítása nagyon "szolid", sokkal többet érdemelne. Előtte egy nagy-forgalmú út halad, az elsuhanó járművek alkalmanként szép fénycsóvákat rajzolnak ki a képeken.
Győr - az adventi vásár egyik helyszíne
Sétáló utca
Az utca közepe táján találhat egy érdekes, és szép köztéri alkotás. Egy csónakjában ülő fiút ábrázol. A helyi lakosok kedvence, és a külföldi turisták nagyon kedvelt fotózkodási területe.
A csónakos fiú szemből
Győr - az adventi vásár egyik helyszíne
Győr - az adventi vásár egyik helyszíne
Hosszú utcák mentés, végestelen végig két sorban elárusító házikók.
Széchenyi tér
Széchenyi tér
Itt már a kicsik szórakoztatására kitalált játéksarok. Működő elektromos kisvonat, működő gőzhajtásos kisvonat .... olyan, mint az igazi, csak kicsiben. Még felnőtteket is szállíthat!
Győr talán legtöbbet fotózott cégére, az Aranyhajó.
Valóságos ipartörténeti emlék, a múlt század első feléből. A Wikipédia bőven foglalkozik vele!
Díszkivilágítás Győr legújabb hídján
Egy másik színkombináció a hídon
Pizzéria
A Missiszipin (?) közlekedő egykori hajók mintájára épített hajó a Mosoni-Dunán, Győrben. Étterem működik benne.
Híd a híd alatt
Egy közeli, és egy távoli híd a Mosoni-Duna fölött.

Ezúttal ennyi képet osztok meg Veletek legújabb fotóimból.
kellemes Adventet kívánok minden kedves látogatómnak!


2014. december 3., szerda

Őszi csatangolás Tapolca szívében

"Tapolca a Balaton-felvidék nyugati szélén, a Tapolcai-medence közepén helyezkedik el. A várost körülölelik a Tapolcai-medence bazalthegyei. Ahol az egykori Pannon-tenger vizéből lerakódott üledékekre szétfolyt a bazalt, megvédte azokat a szél és víz koptató munkájától. Így alakultak ki a térszín egykori magasságát „tanúsító”, kúp vagy koporsó alakú tanúhegyek." - Wikipédia

Azt gondolom, ez a rövid idézet a Wikipédiából önmagában is elegendő lehet ahhoz, hogy a magamfajta turista érdeklődni kezdjen a város, és környezete iránt. Pedig ebben még szó sincs a méltán messze földön híres Tavasbarlagról, és a város legszebb részét jelentő Malom-tóról. Ragozhatnám a témát azzal, hogy ebben a városkában töltöttek katona-éveim nagyobb részét, majd később katonai továbbképzés címén újabb három hónapot. Ez utóbbi tény csak amiatt érdekes - elsősorban - számomra - hogy ez idő alatt született meg kisebb lányom... sohasem felejtem el azt a bumlizást a vonaton, amíg hazaértem Győrbe a távirat után! :-))))

Legutóbbi tapolcai kirándulásom a közeli közelmúltban volt - a több helyszínt érintő kirándulásom keretén belül. A szűkre szabott idő miatt csak a Malom-tó, és a főtér fotózását terveztem ezúttal. A helyszínt jól ismertem, könnyen találtam helyet az autómnak, és máris indultam a tó körüli sétámra.
Tapolca - Malom-tó
A tó környéke nagyon szépen rendben van tartva. Ez fontos is, hisz a város idegenforgalma elsősorban a tóra és a Tavasbarlangra korlátozódik. Az ősz természetesen teleszórja a sétányt és a vízfelületet színes levelekkel... ez viszont nem minősül szemétnek, csak "hangulat-fokozó" jelenségnek.
Tapolca - Malom-tó
Talán nem a legszerencsésebben fogalmaztam meg a címet. Jobb lett volna "Őszi andalgásról" írni.... Annyi emlék tolul az ember memóriájába ilyenkor, ha sok év előtti eseményekre emlékszik... a jelen mint ha ki is lenne zárva pillanatokra, csak az van észben, ami - hány évvel ezelőtt is? - történt? Sokkal. Ne számolgassuk.
Tapolca - Malom-tó
Tapolca - Malom-tó
A látvány lenyűgöző azok számára is, akik először látják. A színek kavalkádja vidítja az embert... ha mégse, akkor ott van néhány igen hangulatos kiskocsma, vendéglő! Egy adag finom étel, pohár sör vagy pálinka, és rögtön még szebb lesz minden! (Persze, nekem a két utóbbi szigorúan tilos volt ezúttal). Igaz, nem is kellett semminemű dopping, hogy jól érezzem magam!
Ja, hogy el ne felejtsem: meg a finom balatoni borok!!!
Tapolca - Malom-tó / Kút (most épp nem működött)
A tó körül több műalkotás is látható, a művészetkedvelők örömére.
Tapolca - Malom-tó
Tapolca - Malom-tó
A kép közepe táján látható rés egy meredek lépcső, az egyik fő közlekedési útvonalhoz vezet. Erről mindig eszembe jut, hogy vittem itt föl ölben a feleségemet, még jegyes korunkban! :-)
Tapolca - főtér
Ezúttal is fölsétáltam a lépcsőn (egyedül). Gondoltam, elsétálok addig a kocsmáig, ahová szórakozni jártam egykor katona-társaimmal. Szomorúan vettem tudomásul, hogy a régi épület helyén egy bank épített fura modern épületet.
Tapolca - cégér
Tapolca - Kiskirálylány
Marton László szobrászművész alkotása: Kiskirálylány. Kisebb változat, az eredeti méretű szobor Budapesten, a Korzón található.
Tapolca - Malom-tó
Az idő haladt - lejárt az a terminus, amit Tapolcán tölthettem. Vissza kellett sétálnom a kocsimhoz, menni tovább, mert még terveim voltak aznapra (innen mentem a Halápi hegyre, az elhagyott kőfejtőbe)
Tapolca - Malom-tó
Még néhány pillantás a tóra, a szökőkútra....
Tapolca - Malom-tó
Még egy fotó búcsúzóul.... és ezzel egy időre újra elköszöntem a várostól. Remélem, nem utoljára!

Szép napot mindenkinek...

Ui: A Tavasbarlangról is láthattok képeket a következő linken (ugyancsak saját blogposzt)
http://nadasdiszabo.blogspot.hu/2012/05/kifogtak-az-aranyhalat-tapolcan.html


2014. november 30., vasárnap

Körkép a Zalahalápi hegy tetején

Sok blogposztomat kezdtem azzal, hogy "régóta tervezem, hogy elmegyek" - és itt jött, hogy hová is szeretnék elmenni. Hát egy ilyen hely a Halápi hegy teteje is. Megjegyzem, nem csak a hegy teteje érdekelt, hanem az a területe is a hegynek, ahová kiskatona koromban gyakran jártam különböző gyakorlatok alkalmával. 
Nemrég, egy alkalmas időpontban aztán útnak is indultam, hogy meglátogassak néhány helyet, melyek a bakancslistám előkelő helyein szerepeltek. Mondhatnám azt is, hogy "abroncslistám", mivel az út messze nagy részét gépkocsival terveztem megtenni. 
Aznap négy helyszín szerepelt a programomban... ezek közül az utolsó helyen Zalahaláp. Mivel már jócskán délután volt (a napok meg már rövidek az év ebben a szakaszában) a hegyen csak a régi bazaltbányát kerestem fel, a gyakorló tér meglátogatását a következő évre halasztottam.
Halápi hegy - út a csúcsra
Az idő rövidségére tekintettel a hegyre vezető utat is autóval tettem meg - már ameddig föl lehetett menni autóval. Akadt azért olyan szakasz is, amit gyalogos turista módjára tudtam csak megtenni, úgy hogy nincs mért szégyellni magam :-)
Panoráma a Halápi hegyről
Amint fölértem a bazaltbánya alsó szintjére, körülnéztem. Kicsit már hajlott lefelé a nap, jöttek-mentek a felhők, az idő nem minden pillanata kedvezett a fotózásnak. Szabad szemmel azonban gyönyörű volt a látvány, a völgyben elterülő településekre, és a kicsit távolabb lévő, a halápihoz hasonlóan vulkanikus eredetű hegyekre.
Halápi hegy
Az elhagyott bányaterület belsejében, a fejtési szint legalsó síkján körbenézve egy másfajta, de nem kevésbé lenyűgöző látvány tárul az ember szeme elé. A már alacsonyan álló nap a majdnem teljesen körben megmaradt szikla-alakzatokat egyik oldalról árnyékba borította, a nappal szembeni oldalon pedig gyönyörűen megvilágította - már amikor a napocska ki tudott kacsintani a felhők mögül.
Halápi hegy
Hihetetlenül szép, érdekes volt a látvány! Csak ámulva néztem, de nem értettem, hogyan alakulhattak ki ezek a formák a vulkáni láva kihűlésekor! Úgy nézett ki a hegy, mint ha hatalmas kőoszlopokból rakták volna össze, és ezt a kőrakást fedte volna be egy vékony talajréteg! Elmondani sem tudom érthetően, milyen gondolatok kavarogtak a fejemben, ahogy forogtam körbe saját tengelyem körül... azt se igen tudtam, merre nézzek, mit fotózzak!
Halápi hegy
Szinte tetézte a zavaromat, hogy a nap olyan különös színeket terített a tájra, melyhez hasonlókat talán még sohasem láttam. Ezeket képen visszaadni nem tudom, ahhoz talán folyamatos videófelvételt kellett volna készítenem, hogy kicsit is érzékeltessem a pillanatnyi élményeimet :-)
Halápi hegy
A sziklafal színe a sárgás árnyalatból most éppen az igazit közelítő szürke árnyalatra vált...
Halápi hegy
Monumentális, és lenyűgöző a látvány. A természet már foglalja vissza, ami az övé... fácskák, bokrok jelentek meg a bazalt törmelék között. "A természet él, és élni akar". Kár, hogy nem láthatom, mi lesz itt 100 év múlva... :-(
Halápi hegy
Nagy kár, hogy egyszerű amatőr eszközeimmel nem tudtam valósághű képeket készíteni a felhők vándorlásáról, és a valószínűtlennek tűnő színeiről. 
Halápi hegy
Ha azt mondom, ez a kép épp csak egy picit megközelíti azt a színhatást, amit a hegy tetején látni volt szerencsém... akkor elképzelhetitek, mi volt ott a valóságban. A lemenő nap szinte percről-percre más színekbe borította a felhőket.
Halápi hegy
A sok szürke mellett azért az ősz színeiből is kaptam odafenn egy kis ízelítőt...
Halápi hegy
Nem kell azt gondolni, hogy egy egykori kőbánya feneke csupa sivatag! Szépen alakul a gyeptakaró, és vízzel borított gödröket is lehet találni, szép számmal! Mondhatnám, "madáritatók"! :-)
Panoráma a szomszéd hegyre
Órákat el tudtam volna itt tölteni... gyakran jutott eszembe a Ság hegyen tett kirándulásom, ahol valamelyest hasonló körülményeket találtam.
Az egyre inkább alacsonyabbról letekintő nap sürgetett, hogy induljak hazafelé, Győr nem túl közel van ide. Szívesen maradtam volna akár órákat is, de nem tehettem mást... legyalogoltam az autómhoz, és búcsút intettem a bazaltbányának: Viszlát jövő nyáron!

Szép napot minden látogatómnak!