Remélem, nem bántó a cím...csak egy parányi nyelvi humor...
Pannonhalma egy csodálatos hely. Úgy, ahogy van. Nagyon kedvelem, évente többször megyek oda fotózni, kirándulni, kikapcsolódni az év különböző szakaszaiban. Sokszor bejártam már az arborétumot, és az apátságot, megcsodáltam különleges értékeit.
Idén - még a tavasszal - úgy döntöttem, hogy nem a már ismert helyeken fogok sétát tenni, hanem olyan látnivalókat próbálok felfedezni, melyeket már vagy csak nagyon régen láttam, vagy egyáltalán nem láttam. Izgatta a fantáziámat, hová költözött az apátsági épületegyüttesből a képtár, és nagyon szerettem volna a boros pincékkel is ismerkedni. A boros pincék iránt azóta van különleges érdeklődésem, mióta volt szerencsém bejárni a sárospataki Rákóczi-pince egy részét. Azóta keresem azt a hangulatot, amely erőt vett rajtam azon a kiránduláson.
A képtár hollétét már a tavalyi utolsó templom-látogatásom alkalmával megérdeklődtem. Idén tavasszal tehát azzal az elhatározással indultam útnak, hogy a képtárba megyek... nagyon szerettem volna újra megnézni az un.- "Forgó Krisztus" becenevet viselő festményt. Jól meg akartam figyelni, mennyire igaz a róla szóló legenda (elárulom, kis jóakarattal nézve a dolgot, igaz!)
A helyszínen meglepve hallottam, hogy a megváltott jegyemmel nem csak a képtárat nézhetem meg, hanem a kőtárat, kincstárt, egy fotókiállítást, és a régi pincerendszer borászati bemutatónak berendezett egy nagy szakaszát. Viszont felhívták a figyelmemet, hogy nem fotózhatok... sem vakuval, sem anélkül, egyáltalán nem.
Borzasztóan sajnáltam, de törvénytisztelő állampolgár létemre megígértem, hogy elő sem veszem a fotómasinámat. Ha nem, hát nem... azzal vigasztaltam magam, hogy az újságírók szerint a fotóriporter nem látja a meccset... nem ér rá nézni, mert fényképezni kell neki. Nos, ennek szellemében akkor én most jól megnézhetek mindent, mert nem kell fényképeznem...😁
Most, néhány napja újra visszatértem a helyszínre. Csak egy pici Sony MILC-et vittem magammal... gondoltam, minek nagyobb gép, ha úgysem használhatom! Aztán meg is bántam, mert ezúttal sem szóban, sem piktogramokkal nem tiltották meg a fotózást. Most tehát fényképezhettem, csak épp nem olyan gép volt nálam, ami erre a feladatra volt kitalálva...
Azért nézzük, mi jött össze...
 |
| Pannonhalmai apátság a hegy aljából nézve |
Kezdjük ezzel a fotóval. Tudom, nem a legszerencsésebb kép. Szolgáljon mentségemre, hogy otthoni használatra szánva készült, FullHD megjelenítésre, ezért hagytam meg az aljában az egyébként nem oda való tárgyakat. Emlékkép, nincs más célom vele.
Ami az ezen látogatás programját illeti: pince, egy másik fotókiállítás, kőtár (lapidárium), képtár és a kincstár. Mint a tavasszal.
Lépjünk be a pincébe...
 |
| Boroshordók sora |
Pici gépem pici vakuja itt semmit nem ért, állvány meg persze sosincs, amikor kellene... nincs más megoldás, mint ISO-t jól feltenni, blendét maximálisra... és próbálgatni, melyik fehéregyensúly beállítás ad elfogadható eredményt.
 |
| Borospince |
 |
| Borospince |
A borkészítés kellékei... mondhatnám, műszerei. A gyertyát a hangulat kedvéért gyújtottam meg. Talán egy fokkal élőbb a kép vele.
 |
| A borkészítés műszerei |
 |
| Illatanyag palackja |
A bemutatónak volt egy kis interaktív jellege is. Erre még a recepción felhívták a figyelmemet, hogy a kitett illatminták megszagolhatók, megtapasztalhatók, azért vannak ott. Ráadásul minden mintához tartozott egy kis tájékoztató szöveg is, hogy tudjuk, amit tudni kell 😅
 |
| Üvegpalackok |
Méretes méretű üvegpalackok - mondhatnám, meztelen demizsonok... meg a dugó eltávolítására alkalmas készségek.
 |
| Pince |
Az illatminták két nagy, kör alakú asztalon voltak elhelyezve. Tanúsíthatom, hogy csodálatos gyümölcsös, gyógynövényes illatok voltak, szinte kábult bele az ember feje. Kifelé a recepción azt is megtudtam, hogy a borokba is tesznek hasonló illathordozó anyagokat, melyek a kezelt boroknak különleges aromát adnak.
 |
| Pince |
 |
| Palackok |
A pannonhalmai pincében nem csak hordóban, hanem palackokban is tárolják a bort. Valami hasonló módon is... mit ne mondjak, ennek a mennyiségnek szűk kis panellakásomban is szorítottam volna helyet, bárhol...
 |
| Borcímkék |
Bármerre járunk, a pince falain bőséges tájékoztató anyagot láthatunk, olvashatunk. Természetesen, a múlt történéseiről, az akkori szőlőtermesztés és borkészítés történetéről.
 |
| Gyógynövényes likőr képe egy plakáton |
 |
| Palackok |
A bortárolás egy másik módja. Megsúgom Nektek, a palackok üresek, csak kiállítási tárgyak. Ebben a pincerendszerben már sehol sem tárolnak bort.
 |
| Aszú |
És most a nagy durranás: aszúbor! Eddig sohasem hallottam róla, hogy a borgazdaságban aszúbor is készül. Nyilván nem kereskedelmi mennyiségben, csak belső használatra. Rendkívül nagy volt a csábítás, hogy megkóstoljam, hisz két pohár is ki volt készítve az asztalra. De a belépés előtti tájékoztatás csak illatmintákról szólt, ízmintákról szó nem esett, uralkodtam magamon... az illata mindenesetre rendkívül csábító, bódító volt, valódi mennyei italra engedett következtetni.
 |
| A borozgatás helye |
Most képzeljétek el: ülünk az asztal körül, a pince 12-13 °C fok hőmérsékletű, ég egy szál gyertya, a poharunkban pedig ott az aszúbor...
 |
| Pince |
Ne ábrándozzunk tovább, induljunk a kijárat felé! Vár még ránk a fotóművészek kiállítása, és az apátság más látványosságai:
Szép napot kívánok minden kedves olvasómnak
