Két évvel korábban, éppen szüret idején részt vettem a Győri Fotóklub Egyesülettel közös fotótúrán Etyek nevű községben. Több emlékezetes momentum megmaradt bennem arról a fotózásról... jelen pillanatban ebből csak annyi a lényeges, hogy azóta is vártam egy különleges alkalomra, hogy újra ellátogathassak Etyekre. El is jött a megfelelő pillanat: értesítést kaptam arról, hogy a községben nagyszabású pikniket rendeznek, mégpedig a Gasztrosétányon. Központi szerepet a finom etyeki borok kóstolása kap... meg persze más finomságok kóstolására is lesz lehetőség.
Örömömre felségem, és itthon tartózkodó leányom is jól fogadta az ötletemet: menjünk Etyekre!
Természetesen a Gasztosétányon kezdtünk. Rengeteg ember járkált le-föl a keskeny, és nem éppen jól járható utcában. Megnéztünk mindent, ami érdekelt bennünket, a nők ajándékokat is vásároltak, én meg csak nézegettem a látogatók kezében a kóstolós boros poharakat. Ha szomjas lettem, ittam a "jó kis" ásványvizemet... bort nem kóstolhattam, mivel a kocsit én vezettem.
De legalább az ebéd jó volt, egy pohár musttal leöblítve.
Más programjaim is voltak a Gasztrosétány után. Látni akartam, van-e élet ilyenkor a Körpincéknél, és a temetőben is terveztem egy fotózást.
A Körpincéknél mindössze egyetlen ajtón láttunk "Nyitva" feliratú táblát, de az ajtó zárva volt, és a kopogásunkra sem jelentkezett senki. Némi reményt az adott, hogy egyik asztal mellett a padon két már üres borospohár árválkodott. Női családtagjaimnak meg az adott türelmet a várakozáshoz, hogy az ajtón szereplő árlista szerint olyan borfajtákat kóstolhatnak, amikről korábban még csak nem is hallottunk.
 |
| Etyek - Körpincék részlete |
 |
| Borpince bejárata |
Hát ha kell, várunk... kicsit fáradtak is voltunk már, időnk volt, miért nem várjunk? Én hamar meguntam a tétlenséget, és fotótémák után néztem.
 |
| A szellőző kürtő őrzője is borreklám... |
Kíváncsi természetem arra ösztökélt, hogy a borpincéken túli helyekre is elsétáljak. Nem találjátok ki, mit találtam ott: hát borpincéket. Mondjuk, ezek többsége már nem volt használatban láthatóan jó ideje, másokon pedig kint volt az "Eladó" tábla.
Kicsivel odébb a temető hátsó bejáratánál találtam magam. Mivel ide ide mindenképpen el akartam jönni, telefonon megnyugtattam a feleségemet, hogy nem vesztem el, csak a temetőben fotózom, ők meg várjanak nyugodtan.
Temetői képeket ide nem teszek, az egy más téma...
Visszafelé haladva az elhagyott pincéknél láttam egy urat, aki jól láthatóan ismerős lehetett ezen a helyen. Váltottunk néhány szót, majd kérés nélkül felhívta a pince tulajdonosát telefonon, hogy jöjjön már vissza a pincéjéhez, mert várják. Tíz perc múlva ott lesz... hangzott az ígéret.
Mire visszaértem, már mások is várakoztak. Örömmel hallották, hogy hamarosan kinyitják az amúgy is hivatalosan nyitva lévő borivót.
 |
| A már nyitott pince |
Nekem mániám a borospincék látogatása, és fotózása. Sárospatakon, az ottani Rákóczi-pince meglátogatásakor, és borainak kóstolásakor kedveltem meg az ilyen helyeket. Azóta jártam pincében Tokajon, Hercegkúton, Villányban, és más helyeken is... most egy etyeki pincéhez is volt szerencsém. Sajnos, mint újabban szinte mindenhol, a hordók helyét acéltartályok foglalják el. Modern, és munkatakarékos eszközök a fahordókhoz képest, viszont elveszik a borospince igazi hangulata.
 | |
| Hangulatos, de "túlmodernizált" csillár |
 |
| Egy kis romantika |
A pince leghangulatosabb szeglete a legtávolabbi ponton. Egy kis emlék a régi időkből, amikor még a hagyományos borászkodás folyt itt. Mint egy kis házikápolna egy főúri kastélyban...
Egy borospince természetesen funkcionális tér, nem a mindenlében-kanál amatőr fotósok kedve szerint van berendezve. Ha tehettem volna, sok dolgot megváltoztattam volna... de csak addig terjedt a bátorságom, hogy a képek kedvéért két darab műanyag rekesz eltávolítására kérjem a tulajdonost. Barátságos volt, megtette a kedvemért.
 |
| Díjnyertes borok |
 |
| Még több díjnyertes bor |
 |
| Hordó és palackok |
Az utolsó fa-hordó a pincében, régen palackozott borokkal a kis házi múzeumban.
Végezetül - miután a velem lévő családtagjaim elfogyasztották a kóstolásnak szánt adagjaikat, mustot és kétfajta bort vásároltunk elvitelre, itthoni fogyasztásra.
Ezúton is köszönöm a borosgazdának, hogy fogadott bennünket!
