2015. július 20., hétfő

Bábolnai trilógia

Egy kedvelt blogger-társ - bár sohasem járt a Győr határában lévő gyirmóti lápréten, csak a győri fotósok képeiről ismeri a rét növényvilágát - "Kincses Gyirmót"-nak nevezte egykor ezt a területet. Az Ő szavaival élve "Kincses Bábolná-nak" nevezhetném én is a Győrhöz közeli városkát. Hatalmas területen fekszik ott a ménesgazdaság, szép arborétuma van, és a határában is talál fotóznivalót az erre kapható turista. Gyakori látogatója vagyok a környéknek, és mindig elégedetten jövök haza az ottani fotós túráimról.
Legutóbbi fotózáshoz egy fotóklub-tag adta az ötletet azzal, hogy a város határában található szélerőművekhez keresett társakat egy túrához. Az ötletet nagyon jónak találtam, de a megadott időpontban nem értem rá - ezért egy kora reggel egyedül indultam útnak Bábolnára.
Nézzétek velem együtt, mit láttam:
Bábolna - szélerőművek
Mint említettem, kora hajnalban indultam. A nap még alacsonyan járt az égbolton, de a téma már jól kivehetó volt, amint a közelbe értem.
Bábolna - szélerőművek
A kocsit egy "útzár" miatt le kellett tenni, de nem is bántam. Nagyon kellemes időben, laza sétával közelítettem a szélerőmű park felé. A nap első sugarai már derengtek az ég alján.
Napraforgó
Idén gyakorlatilag először fényképeztem napraforgót. Mivel a napraforgó hamarosan leérik, nem hagyhattam ki, hogy néhány fotót erről a tábláról is ne készítsek.
Máktermő tábla
Ez a látvány ma már ritkaságnak számít... fényképezőgépemre egy utazó-zomm volt csatlakoztatva. Ez az obi remek találmány, tud sok mindent, de speciel makrót azt nem.... nem tud jó háttérelmosást produkálni se... ilyen az, amit tud :-) Akkor még nem gondoltam, milyen gondolatokat ébreszt bennem ez a kép néhány nap múlva. (Ezt most csak magamnak mondom).
Bábolna - szélerőmű
Fölnéztem a magasba... ilyen közel még sohasem jártam ilyen energiaforráshoz.
Napraforgó
Mivel a szélerőművek éppen a napraforgó tábla szélén álltak, természetesen oda is figyeltem. Éppen előttem két szép "tányér" állt stabil száraikon, de fura módon egymástól elfordulva. Pedig egymás mellett töltöttek sok időt, látszólag talán jó barátságban (?). De a napraforgó már csak olyan, arra fordul, amerről a nap süt... Aztán ha az egyikre valahogy mégis szebb nap süt, mint a másikra, máris új irányba fordítja a fejét... mint a való életben.
Bábolna - szélerőművek
Szóval... ilyen képet tárt elém a kora reggel. Magamban hálás voltam a klubos fotóstársnak, akitől a fotózás ötlete származott.
Na, még egy napraforgó.... friss, vidám, de az utolsó ma
Bábolna - szélerőmű
Olyan képet szerettem volna készíteni, amelyiken jól látható a szárnyak mozgása. Ekkor azonban már olyan fények voltak, hogy az obim legkisebb, 25-ös blendéje mellett is nagyon rövid záridő adódott. Nem segített még a CP szűrő sem, ND szűrőm pedig nem volt még akkoriban. (Azóta beszereztem egy 1000ND-t).
Bábolna - szélerőmű
Egy szép szál erőmű egymagában....
Itt befejeztem a fotózást, és máris azon gondolkodtam, hol folytassam. Ölbőpuszta jött számításba. Gondoltam, kiérek nyolc órára, és fotózhatom a mének vágtáját, amint terelik őket a szabadtéri karámokba. Arra azonban nem számíthattam, hogy a lovászok túl frissek ma, és idő előtt szabadjára engedik a lovaikat. A ménesfuttatás szokott ideje előtt a helyszínre értem, de a lovászok már visszafelé baktattak, amit az istállókhoz értem. 
Bábolna-Ölbőpuszta, a ménistálló karámja
A karámokban már csak mélán ténfergő, kórót rágó, unatkozó lovacskákat találtam. Semmi akció, semmi, erőfitogtatás, semmi vetélkedés, nekem pedig majdnem semmi fotótéma :-(
Bábolna-Ölbőpuszta, a ménistálló karámja
Bábolna-Ölbőpuszta, a ménistálló karámja
Abban bíztam, talán hazafelé, a díjugrató pályán lesz edzés, vagy bármi mozgás. Indultam is hamarosan, be kellett látni, hogy itt érdemi fotózásra nem lesz lehetőség.
Versenypálya
Nagy nyüzsgés a pályán sem volt, de nem volt hasztalan, hogy megálltam. Egy hölgy dresszírozott épp egy szép fehér lovacskát.
Versenypálya
Persze, rögtön felfigyelt rám - kissé bizalmatlanul méregetett előbb, majd néhány kör megtétele után közelebb jött. 
Versenypálya
Még beszélgettünk is pár percig. Amikor elköszönt, megengedte, hogy a képeim az internetre kerüljenek. Ezúton is köszönöm neki!

Ez volt a mai napra rendelt.....

2015. július 19., vasárnap

Krems (A) - és egy kis meglepetés

Utolsó ausztriai társasutazásom - program szerinti - harmadik, egyben utolsó állomása Krems város nevezetességeinek meglátogatása volt. Mint Melk esetében, itt is már másodszor jártam. Emiatt keveset fotóztam, hisz az előző, két évvel korábbi utam idején sokkal jobbak voltak a fények fényképezéshez. Egyébként sem akartam ugyanarról a változatlan témáról ok nélkül szaporítani képeim számát. Ettől függetlenül néhány friss képet azért mutatok...
Krems -Ausztria
Krems - Ausztria
Krems temploma
Csodaszép ólomkristály ablak a templomban
Gyertyák az üdvösségért
Mint említettem, viszonylag keveset fotóztam, ráadásul a képeimmel sem voltam igazán elégedett. Emiatt beteszem a két évvel ezelőtti kirándulásom posztjának linkjét - aki megnézi, a fentieknél szebb képeket fog látni... :-)

http://nadasdiszabo.blogspot.hu/2013/09/villamlatogatas-ausztriaban-krems.html

Erdélyiné Magdikánál lassan már hagyomány lesz,  hogy terven kívüli, meglepetés programokat iktat be a nap végére. Így volt ez ezen az úton is! Útban hazafelé bementünk Bécsbe, mégpedig egy kis bort kóstolni Gringzingbe, a város - egykor - nagyon híres mulató negyedébe. Jót derültem azon, hogy a városrész legforgalmasabb utcája ott is épp úgy fel volt túrva valami közműfektetés okán, mint amit itthon, Győrben is teljesen megszokunk már. A busznak emiatt nem kis gondot okozott, hol álljunk meg: végül is sikerült. Leszálltunk, és besétáltunk egy alkalmasnak látszó kocsma udvarára.
Bécs - Wien... Grinzing kiskocsma
Bécs - Wien... Grinzing kiskocsma
Bécs - Wien... Grinzing kiskocsma
A társaság nagy része helyet foglalt az asztaloknál. Én dilemmában voltam, mit tegyek! Egyedül voltam a csoporton belül, nem volt társaságom... van viszont a szép magyar szólás, hogy "Ökör iszik magában!" :-) Meg különben is nagyon hülyén éreztem volna magam egyedül egy asztalnál. Mások pedig nem volt kedvem bekérezkedni.
Bécs - Wien... Grinzing kiskocsma
Készítettem néhány képet, közben eldöntöttem, hogy az utcán sétálva fogom eltölteni azt a fél órát, amit a mulatozásra szánt a csoport.
Megkerestem azt a kocsmát, ahol két évvel ezelőtt már jártunk, megnéztem egy csodaszép kicsi templomot - feltaláltam magam, hasznosan töltöttem az időm.
Bécs - Wien... Grinzing kiskocsma
Itt jártunk két éve... :-)

Ezzel beszámolóm végére értem.... várnak új kalandok, Benneteket pedig talán új élménybeszámolók. Köszönöm a figyelmeteket!

2015. július 18., szombat

Dürnstein (A) az osztrák Duna-kanyarban

Dürnstein az osztrák Alsó-Ausztria szövetségi tartomány Krems járásnak 861 fős (2015) városa a Duna bal partján. A barokk temploma Wachau egyik jelképeként az UNESCO világörökségi védelmét élvezi. A történelemben többször játszott fontos szerepet, amikor itt raboskodott Oroszlánszívű Richárd, majd a napóleoni háborúk alatt. - forrás: Wikipédia

Ebben a tündéri kis városkában is megfordultam nemrég a Vándorbot egyesület egyik kirándulása résztvevőjeként. Ekkor már túl voltunk a Melki Apátság megtekintésén, kicsit már fáradt voltam, de nagy élvezettel nézelődtem és fényképeztem az ódon falak között.
Dürnstein - osztrák Duna-kanyar
Illetve előbb a Duna partján. A busz számára ugyanis parkolóhelyet kellett keresni előbb, amit közvetlenül a Duna partján találtunk, egy rövid sétányira a várostól. Az első képem is itt készült.
A város és a vár
Amint elhagytuk az autóbuszt, indultunk is a város felé. Kellemes séta, adott alkalmat bőven a fényképezésre.
1192. decemberétől 1193. márciusáig a várban volt bebörtönözve I. Richárd angol király, más néven az Oroszlánszívű Richárd. - Wikipédia
A nevezetes vár ma már csak romjaiban létezik, a kép jobb felső sarkában látható.
Hajó és komp a Dunán
Út közben egyik szemem folytonosan a Dunán tartottam, mert rendkívül szép látványt nyújtott. Nagy volt a hajóforgalom; kisebb-nagyobb hajók - sőt valóságos úszó szállodák járták a vizet.
Városi látkép
Utunk a hegy lábánál, szőlőültetvény mellett haladt. Érdekesnél érdekesebb látvány tárult a szemem elé, ahogy a város irányába nézegettem.
Kolostor udvar
Ágoston-rendi kolostorának (Augustiners-Choherrensteinstift) díszes épülete, gazdag stukkói és a vidéket uraló barokk tornya. A Dürnsteini Apátságot, 1410-től lakják. Ausztria egyik legszebb barokk apátsági épületegyüttese, kék-fehér plébániatemplomával. - Wikipédia
A kolostor gyönyörű temploma
Főoltár
Menekülő út
Ez a csigalépcső valóságos kuriózum volt a számomra, mert hasonlót még nem láttam kolostorban. Ha ellenség közeledett a városhoz, főleg, ha már a kolostort is fenyegették, ezen a lépcsőn juthattak ki a szerzetesek a Dunához, és volt esélyük a menekülésre.
Terasz
A templom torony alatti kapuja egy nagyon szép teraszra vezet. Innen csodásan belátható a Duna kanyarulata, a szemközti hegyek, települések. Igazi pihentető időtöltés a látványban való gyönyörködés.
Városháza
Az igazi városnézés az apátsági látogatás után kezdődött. Ezen  a képen a szépen díszített városháza látható. Nézzétek el nekem, hogy ennyire ferdére sikerült a fotó.... :-)
Szép barokk tér a városházával
Kis csoportunk egy része a túravezetővel :-)
A városlakók fő bevételi forrása az idegenforgalom mellett a bortermelés. Igyekeznek is minél nagyobb reklámot csinálni a - szerintük - kiváló boraiknak.
Borkimérés cégére
Innen már újra a Duna partjára tartottunk. Hallgattunk egy kis sramli-zenét, néhányan egy kis borral, vagy más innivalóval frissítették magukat a nagy melegben. Aztán hamarosan indultunk tovább utunk újabb állomása felé.
Folytatása következik!!! :-)

Legyen szép napotok!

2015. július 13., hétfő

Melk "újratöltve"

Mondhatom, "megátalkodott" templomlátogató vagyok. Ha csak látok egy templomot, szinte mindig igyekszem bejutni, belülről is megnézni. Szeretem a templomok csendjét, régi korok hangulatát, szeretem élvezni a régi korok embereinek keze munkáját. Megérintek egy padot vagy faragott követ, elképzelem, ahogy épp a szemem láttára készítik, alakítják...
Nem véletlen, hogy ha kedvelt utazás-szervezőm, az Abdai Vándorbot Egyesület olyan - de csak egynapos - utat szervez, ahol templomokat, kolostorokat is útba ejt, megyek velük - ha csak tehetem.
Az elmúlt napok egyikén egy olyan utazáson vehettem részt, ahol ugyancsak kiélhettem a templomlátogatási szenvedélyemet. Szépen sorjában írok is majd ezekről; ma épp az ausztriai Melk város apátságának meglátogatásáról. Jártam már itt két éve is, és az akkori élmények felidézése miatt mentem újra.

Amennyire szeretem látni egy-egy templom szépségeit, annyira ellentmondásos érzéseim vannak a fotózással kapcsolatban. Egyrészt maga a fotózás is szenvedélyem... azt azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ezek a sokszereplős utazások alkalmatlanok jó minőségű képek készítésére. Kevés az idő, sürget minket a mögöttünk jövő csoport idegenvezetője, de legfőképp idegesítenek - valljuk be - saját csoporttársaink. Persze, megértéssel vagyok másokkal szemben, hisz nem csak én, ők is szeretnének mennél több képet készíteni az útról. Így aztán "van kavarás", mindenki mozog, nincs pillanat, amikor akár több ember is "bele ne lépne" az eltervezett kompozícióba. Meg persze a fényviszonyok... Állvány használata szóba sem kerülhet, az ISO 800 pedig olyan szemcsézettséget eredményez, hogy csak na....! De további nyavalygás helyett nézzük a frissen készült idei képeimet:

Melk - Ausztria
Melk - Ausztria
Melk - Ausztria Belső udvar és díszkút
Melk - Ausztria
Egy különleges feszület a császári termek egyikében. Szeretem, ha nem a szokásos ábrázolásban látom a megfeszített Jézust.
Melk - Ausztria
A kincstár egészen különleges, szokatlan módon van megoldva. A falakat tükrök borítják; ezek egymással szemben elhelyezve többszörözik a képet.... a sarkokban egyetlen szobor eredetijét, és három tükörképét látjuk egyszerre, a falakon elhelyezett tükrök pedig szinte a végtelen hatását keltik. 
Melk - Ausztria
Pásztorbot feje drágakövekkel, üvegvitrinben...
Melk - Ausztria
Melk - Ausztria
A császári fogadóterem mennyezete. Fantasztikus, lenyűgöző....!
Melk - Ausztria
Császári fogadóterem. (Nagyon előnytelen fényviszonyok között készült, erősen manipulát, ennél fogva szemcsés kép... itt és most így sikerült)
Melk - Ausztria
Egy pillantás a városra a templom teraszáról
Melk - Ausztria
A templom főbejárata a teraszról nézve, erős ellenfényben.
Melk - Ausztria - apátsági könyvtár
Melk - Ausztria
A könyvtárból a templom felé haladva találkozunk ezzel a különös csigalépcsővel. Gyönyörűen, és igencsak trükkösen van elkészítve! A lépcső tetején és alján el van helyezve ugyanis egy-egy kör alakú tükör, pontosan akkora méretben, amekkora a csigalépcső belső köre. Itt is - hasonlóan a kincstárhoz - megsokszorozódott képhatás lép fel, azt az érzetet keltve, mint ha a lépcső a végtelen mélybe vezetne.
Melk - Ausztria
Itt már a templomban vagyunk. Azt a sok szépséget, ami a templom belsejében vár bennünket, szavakkal leírni nem lehet. Azt meg kell nézni! 
Melk - Ausztria Mennyezet
Melk - Ausztria Káprázatos szószék
Itt most be is fejezem, nem folytatom. Ha még szeretnétek látni a két évvel ezelőtt készített képeimet is, és az akkori blogposztomban leírt részletesebb ismertetőt, kattintsatok az alábbi linkre.

http://nadasdiszabo.blogspot.hu/2013/04/melk-apatsag-ausztria.html