Színek orgiája - ki a fotós?

 Ma már "mindenki fotós", mint ahogy angol tudósok megállapították. Mindenki zsebében ott az okostelefon, bárki készíthet fényképeket jártában-keltében.
Aki fotózik, művész is egy kicsit. Kicsit vagy nagyon - azt elsősorban a vele született adottságai döntik el; másodsorban pedig az, mennyire képezi magát a műfajban. Nem utolsó sorban pedig az, milyen technikai eszközöket használ "önmegvalósításához". (Ez utóbbit sokan tagadják, de én nem értek velük egyet).
Még a kezdő amatőr is "művész" egy kicsit. Témát keres, komponál, van némi fogalma arról, mit is szeretne megörökíteni. Tehát alkot. Persze, a képzetlen amatőr, és a platinafokozatú művészdiplomás fotós ténykedése között óriási a különbség. Közöttük pedig rengeteg fokozat létezik.
No de ki az, aki jogosan nevezheti magát fotósnak? Elég ahhoz, hogy valaki tegnap vett magának egy kompakt kisgépet, és ma már "photographer"-nek titulálja magát a Facebookon? "Nem hinném..." - idézem a mai Magyarországot vezető politikusunkat. Ha valaki vesz egy esztergagépet, akkor ő már esztergályos? Megint csak "Nem hinném...". Legfeljebb csak esztergagép-tulajdonos lehet. Esztergályos akkor lesz belőle, ha kitanulja a szakmát, és ismereteiből eredményes vizsgát tesz. Jogosan fotósnak is csak az nevezheti magát, aki megszerezte az ehhez szükséges képesítést, elméleti ismereteket és gyakorlatot. Addig csak "fényképezőgép tulajdonos". Legfeljebb "betanított fotós" lehet, ha önképzéssel, és igazi fotósok mellett szerzett gyakorlattal képessé válik érdemi fotós munkára.
Azért írom mindezt, mert magam is a "fényképezőgép-tulajdonos" kategóriába tartozom. Na jó - teszek magamnak annyi engedményt, hogy nem tiltakozom, ha valaki "betanított fotós"-nak nevez. Ismerem korlátaimat - nem törekszem semmire, ami képességeimet és képzettségemet meghaladja. 
Visszatérve a címre: szívesen fotózok olyan témákat, melyek mellett a "felső-kategóriás" fotósok észrevétlenül elmennek. Le tud nyűgözni a természetben olyan egyszerű dolog, mint az egészen egyszerű színek csodás harmóniája. Imádom a virágokat, ahol az egyszerű pasztell színek dominálnak, a tavaszi rügyek vidám színei, vagy a nyár harsánysága. Külön kategória nekem az ősz pompája, a platán leveleinek elképzelhetetlen színorgiája. Mind olyan "témák", amiben talán nincs is "téma", csak a lenyűgöző szépség.
És én ebben lelem örömömet.

 

Köszönöm, ha elolvastátok az "agymenésemet", megnéztétek a képeket. Szép napot kívánok minden látogatómnak, szép fényeket minden "fényképezőgép-tulajdonosnak", igazi fotósnak és "photographer"-nek! 😆😆😆

A kornistárnics végnapjai Gyirmóton

Halász Alexandra, egy sokak által kedvelt blogíró és természetjáró a győri amatőrök képei alapján "Kincses Gyirmót"-nak nevezte Győr egyik kerületének a Rába árterében elterülő rétjeit. Nagyon találó elnevezés, pedig tudtommal Alexandra még sohasem járt itt!

Nos, ezek a kincsek nem mások, mint vadvirágok, lepkék, szöcskék, pókok - azaz a természetjáró műkedvelő amatőr fotósok kedvenc fotótémái. Én is gyakran járok ide, szívesen kóborlok a fűben, töltésoldalakon, járt és nem járt utakon.

Mostanáig az egyik legkedveltebb fotós "modellem" az elbűvölően szép, csodásan kék kornistárnics volt. Nem véletlen a múlt idő.... a mai tapasztalatom szerint nagy valószínűséggel idén fotóztuk utoljára ezt a szépséget. A láprét ugyanis magánkézbe került... azóta kaszálógépek járják a területet, és kíméletlenül vágnak mindent, ami a gépek útjába kerül. Attól tartok, ez a kis természeti csoda az újszerű rétművelés áldozatává vált.

Kornistárnics

A Wikipédia szerint: "20–60 centiméter magas, egyszerű vagy elágazó szárú évelő növény. Átelenes levelei közül az alsók rövidebbek, tompásak, a felső ezzel szemben szálas-hosszúkásak. Tőlevelei hiányoznak. Feltünő, 3-5 centiméter nagy, sötét égszínkék virágai magányosan vagy kisebb csoportokban, általában a hajtások csúcsi részén fejlődnek. Az 5 cimpájú pártát belül egy-egy világos (fehéres-rózsaszínes) pettyezett sáv díszíti. Július végétől szeptember közepéig virágzik."

Igen, július végétől szeptember közepéig virágzik - ha hagyják. De ha az élőhelyét rendszeresen kaszálják, akkor hamar el tud tűnni.

Gyirmót mellett egy kis területen néhány éve még gazdagon virágzott a kis kedvencem. Idén egyetlen szálat találtam/találtunk, augusztus végén. Egy jelölt karó közelében volt - úgy maradt életben, hogy a karót (oszlopot) kikerülte a fűkasza. Örültünk annak az egy szálnak is, és örömmel fényképeztük, abban a reményben, hogy legalább ez megmarad, a bimbói kinyílnak, új fotótémát adva. És talán megsegíti valami csoda, képes lesz tovább szaporodni.

Kornistárnics

Kornistárnics

Mindhárom kép ugyanazon tőről készült. Kissé sápadt volt a virág, talán a képeim sem igazán sikerültek. Sok oka lehet, miért ilyen, most ne ezt boncolgassuk, mert nem ez a fő téma.

Ja igen: és mi a felháborodásom oka? Hát az, hogy ma, szeptember 5.-én újra kimentem Gyirmótra, azzal a szándékkal, hogy új képeket készítek, és azzal a reménnyel, hogy kinyíltak a múlt alkalommal látott bimbók is.

Nagy volt a csalódásom, mert az egyetlen szál élő virág szőrén-szálán eltűnt! Nyoma  veszett, mint ha soha ott se lett volna! Talán egy kóbor turista letépte, gomblyuka tűzte, és nagy boldogan elsétált vele.... (persze, ezt csak a fantáziám szülte). De végképp nem értem, hová tűnhetett, kinek volt útjába, ki mit csinált vele? Hová lett a remény, hogy a jövő évben még több szép virágot fogunk látni? Hát nem tudom...

Kicsit nosztalgiázva tekintsünk vissza a tavalyi évre. Íme, akkor ilyenek lettek a szeptember 16.-án készült képeim:

Kornistárnics, 2013 szeptember 16.-án

Kornistárnics, 2013 szeptember 16.-án

Kornistárnics, 2013 szeptember 16.-án

Kornistárnics, 2013 szeptember 16.-án

Talán feltűnt Nektek, hogy túl hasonlóak ezek a képek, csak épp más nézetből készültek. Igaz, így van! Már tavaly ősszel is egyetlen tő virágzott, de akkor még több szálon, több virágtölcsért nevelve. Éppen ezért érzem nagy veszteségnek az idei esetet, mert alig maradt remény a folytatásra.

Két éve még kéklett a mező a virágoktól. Ebből az időből is mutatok két felvételt:

Kornistárnics, 2012 szeptember 22.-én + egy karolópók

Kornistárnics, 2012 szeptember 22.-én

Hát, ez van. Jövőre újra keresni fogom.

Legyen szép napotok...

Aszófői téltemető, Kövesdi romtemplom

Természetbarát ismerősök kezdeményezésére egy kisebb társaság összetalálkozott Aszófőn azzal a céllal, hogy az aszófői erdőben, egy kis patak folyását követő völgyben nyíló téltemető virágokat fotózzunk. kellemesen enyhe idő, és ragyogó napfény segítette a törekvésünket ezen a napon. Az erdei ösvény is elég jól felszáradt, jól járható volt, sáros út sem nehezítette a ténykedésünket.

Nem érkeztünk túl korán, de az erdei virágok szemszögéből nézve mégis csak az ébredezés időszaka volt. 

Aszófő - Téltemető 

Nagyon sok gyönyörű, sárga virágot találtunk a fák lombjai között átszűrődő fényben. A virágkehely még mindenhol zárva volt, de így is nagyon szép látványt nyújtott.  

Aszófő - Téltemető 

Igazi élmény volt válogatni a szebbnél szebb virágok között, és fotózni mindent, ami különösen tetszett. Szaporodtak is a felvételek mindegyikünk memória-kártyáján!

Aszófő - Téltemető 

Ahogy meg-megállva, fényképezve és beszélgetve haladtunk előre az erdei ösvényen, a nem is egyre magasabbra emelkedett. Növekedett a virágokat érintő fény mennyisége, és egy picit talán még a levegő hőfoka is emelkedett. 

Aszófő - Téltemető 

Aszófő - Téltemető 

Ennek hatására a szép sárga virágkelyhek egyre inkább kinyíltak, megmutatták teljes szépségüket. Ez bennünket is még jobb kedvre derített, és csak fokozta fotós jókedvünket, fotós tevékenységünket.

Aszófő - Téltemető és hóvirág

Ahogy még beljebb értünk az erdőben, megjelentek a hóvirágok is! nem nagy számban, de nagyon határozottan mutatták magukat; nekünk természetjáró fotósoknak pedig újabb inspirációt adott.

Patak sok kis mini vízeséssel

Patak sok kis mini vízeséssel

Növelte egyébként is jó közérzetünket, hogy egy nem is kicsi patak vízének csobogását is hallgathattuk fényképezés közben. A hihetetlen formákban kanyargó patak nagyon kellemes, üdítő látványt nyújtott. Néha szélesen elterült, máshol kis mini-vízesés törte meg a lassú csordogálást. Élmény volt nézni is, hallgatni is!

A tavasz zöld színei

Újabb téltemetők

Kinyílt virágkehely

Piros csészegomba

Más fotótémánk is akadt! Nagyon szép, élénkzöld mohával borított korhadó farönkök, csigaházak, érdekes (általam még soha nem látott) csészegombák látványa tette még érdekesebbé a fotózást! 

Eltöltöttünk néhány órát az erdőben. Új ötletként felmerült, hogy a napból még hátra lévő időt töltsük el Tihanyban. El is indultunk a kocsik felé, amikor szemünkbe ötlött a falu temploma. A kérdésemre, hogy vajon van-e a templomban fotózásra érdemes műemlék, a helyet jobban ismerő barátoktól azt a javaslatot kaptuk, nézzük meg a kövesdi romtemplomot! Ez a hely Aszódhoz tartozik közigazgatásilag, és Tihany felé menet éppen útba esik. 

Aszófő-Kövesd Romtemplom

Aszófő-Kövesd Romtemplom, forrás

Aszófő-Kövesd Romtemplom

Megálltunk a templomnál, körbejártuk a romokat, és a gyönyörű napsütésben sok fotót készítettünk.

Innen továbbhaladva Tihanyba mentünk - de az ott készült képeket majd a következő posztomban fogom bemutatni!

Legyen szép napotok!