Halász Alexandra, egy sokak által kedvelt blogíró és természetjáró a győri amatőrök képei alapján "Kincses Gyirmót"-nak nevezte Győr egyik kerületének a Rába árterében elterülő rétjeit. Nagyon találó elnevezés, pedig tudtommal Alexandra még sohasem járt itt!
Nos, ezek a kincsek nem mások, mint vadvirágok, lepkék, szöcskék, pókok - azaz a természetjáró műkedvelő amatőr fotósok kedvenc fotótémái. Én is gyakran járok ide, szívesen kóborlok a fűben, töltésoldalakon, járt és nem járt utakon.
Mostanáig az egyik legkedveltebb fotós "modellem" az elbűvölően szép, csodásan kék kornistárnics volt. Nem véletlen a múlt idő.... a mai tapasztalatom szerint nagy valószínűséggel idén fotóztuk utoljára ezt a szépséget. A láprét ugyanis magánkézbe került... azóta kaszálógépek járják a területet, és kíméletlenül vágnak mindent, ami a gépek útjába kerül. Attól tartok, ez a kis természeti csoda az újszerű rétművelés áldozatává vált.
 |
| Kornistárnics |
A Wikipédia szerint: "20–60 centiméter magas, egyszerű vagy elágazó szárú
évelő növény. Átelenes
levelei közül az alsók rövidebbek, tompásak, a felső ezzel szemben szálas-hosszúkásak.
Tőlevelei hiányoznak. Feltünő, 3-5 centiméter nagy, sötét égszínkék
virágai magányosan vagy kisebb csoportokban, általában a hajtások csúcsi részén fejlődnek. Az 5 cimpájú pártát belül egy-egy világos (
fehéres-
rózsaszínes) pettyezett sáv díszíti.
Július végétől
szeptember közepéig virágzik."
Igen, július végétől szeptember közepéig virágzik - ha hagyják. De ha az élőhelyét rendszeresen kaszálják, akkor hamar el tud tűnni.
Gyirmót mellett egy kis területen néhány éve még gazdagon virágzott a kis kedvencem. Idén egyetlen szálat találtam/találtunk, augusztus végén. Egy jelölt karó közelében volt - úgy maradt életben, hogy a karót (oszlopot) kikerülte a fűkasza. Örültünk annak az egy szálnak is, és örömmel fényképeztük, abban a reményben, hogy legalább ez megmarad, a bimbói kinyílnak, új fotótémát adva. És talán megsegíti valami csoda, képes lesz tovább szaporodni.
 |
| Kornistárnics |
 |
| Kornistárnics |
Mindhárom kép ugyanazon tőről készült. Kissé sápadt volt a virág, talán a képeim sem igazán sikerültek. Sok oka lehet, miért ilyen, most ne ezt boncolgassuk, mert nem ez a fő téma.
Ja igen: és mi a felháborodásom oka? Hát az, hogy ma, szeptember 5.-én újra kimentem Gyirmótra, azzal a szándékkal, hogy új képeket készítek, és azzal a reménnyel, hogy kinyíltak a múlt alkalommal látott bimbók is.
Nagy volt a csalódásom, mert az egyetlen szál élő virág szőrén-szálán eltűnt! Nyoma veszett, mint ha soha ott se lett volna! Talán egy kóbor turista letépte, gomblyuka tűzte, és nagy boldogan elsétált vele.... (persze, ezt csak a fantáziám szülte). De végképp nem értem, hová tűnhetett, kinek volt útjába, ki mit csinált vele? Hová lett a remény, hogy a jövő évben még több szép virágot fogunk látni? Hát nem tudom...
Kicsit nosztalgiázva tekintsünk vissza a tavalyi évre. Íme, akkor ilyenek lettek a szeptember 16.-án készült képeim:
 |
| Kornistárnics, 2013 szeptember 16.-án |
 |
| Kornistárnics, 2013 szeptember 16.-án |
 |
| Kornistárnics, 2013 szeptember 16.-án |
 |
| Kornistárnics, 2013 szeptember 16.-án |
Talán feltűnt Nektek, hogy túl hasonlóak ezek a képek, csak épp más nézetből készültek. Igaz, így van! Már tavaly ősszel is egyetlen tő virágzott, de akkor még több szálon, több virágtölcsért nevelve. Éppen ezért érzem nagy veszteségnek az idei esetet, mert alig maradt remény a folytatásra.
Két éve még kéklett a mező a virágoktól. Ebből az időből is mutatok két felvételt:
 |
| Kornistárnics, 2012 szeptember 22.-én + egy karolópók |
 |
| Kornistárnics, 2012 szeptember 22.-én |
Hát, ez van. Jövőre újra keresni fogom.
Legyen szép napotok...
