2014. december 30., kedd

Háttér-elmosás (bokeh) kísérletek

Hosszú ideje már, hogy az internet (magyar szekció) tele van dicshimnuszokkal az egykori szovjet gyártmányú Zenit fényképező gépek Helios 2/50 objektívjeinek bokeh képességeiről. Jó ideig nem izgatott a téma, mivel a macro-fotózás nem igazán állt (már csak múlt időben) közel hozzám. Ráadásul nincs Helios objektívem, tehát nem is tudtam volna meggyőződni a hírek valóság-értékéről. Az persze tagadhatatlan, hogy az hálón látott képek eléggé meggyőzőek voltak.
Helios objektívem nincs ugyan, de van egy Pentacon 1,8/50 objektívem. Ez az objektív az egykori Német Demokratikus Köztársaság igencsak híres iparának a terméke, és műszaki adatait tekintve közel áll a szovjet Helios objektív adataihoz. Arról viszont nem találtam adatokat az interneten, kísérletezett-e valaki Pentakon objektívekkel, vizsgálta-e a bokeh-képességeit.
A Pentakon obiról tudni kell, hogy blende beugrató mechanikája van, tehát a fényrekesz csak kiválasztható a fotózás előtt, a rekeszt az expozíció pillanata előtt egy mechanika ugrasztja be az előre kiválasztott értékre. Digitális gépen használva az objektívet ez a mechanika automatikusan nem működik. Az obin kívülről azonban van egy kis pöcök, ennek segítségével a rekesz működtethető. Kézből fotózva digitális vázon is használható az objektív, de állványra téve már nem praktikus. Ha csak bele nem nyugszunk abba, hogy állandó 1,8 fényerővel dolgozunk. Természetesen ez a tevékenység full-manuális üzemmódot kíván.
Egyik vázam Olympus E-510.... ehhez van egy M42 menetről átalakító konverterem. Az obit tehát tudom használni, ha vállalom az ezzel járó macerát :-)
Tegnap este vállaltam.... amikor a lakás elcsendesedett, becuccoltam a karácsonyfa elé, és készítettem egy sor próbafelvételt. Jelzem, nem szoktam használni a váz élőkép-funkcióját. Ebben az esetben azonban elkerülhetetlen volt. Nézzük, mit ügyetlenkedtem:
Bokeh próba
Egy körülbelül 5-6 centiméter nagyságú babát akasztottam a fa egyik ágára, és úgy igyekeztem, hogy mögötte legyen valami olyan tárgy vagy fény, amin az elmosás-hatás láthatóvá válik. Ez lett az első fotó...
Bokeh próba
Ugyanaz a baba, más pozícióban. A világítás csupán a mennyezeti csillár, takarék üzemmódban.
Bokeh próba
Úgy láttam, a "baba a fán" projekt nem az igazi, ezért más fotótéma után néztem. Az asztalon állt egy kb. 15 cm méretű bonbonier, benne szaloncukrok. Mögötte narancsok és egy ananász, kb. 20 cm távolságra. Igyekeztem a tálka szélén lévő szaloncukorra fókuszálni, hogy mögötte lévő tárgyakon milyen mértékű elmosás figyelhető meg. Sajnos, a szaloncukor nem igazán kontrasztos téma, különösen nem kevés fény mellett. Ez a kép így sikerült.
Bokeh próba
Egy másik próbakép - nincs lényeges eltérés az előbbihez mérten.
Bokeh próba
Csak a cukrok, a hozzám legközelebb eső csomagolására fókuszálva.
Bokeh próba
Megint az asztal, kissé nagyobb távolságból.

Aki nem ismeri az Olympus 4/3 rendszerét, annak elmondom, hogy ebben a gépben a képfeldolgozó processzor méretétől függő szorzószám 2, a full-frame (24x36 mm képkocka)-hoz viszonyítva. Ez azt jelenti, hogy az 50 mm gyújtótávolságú objektív a 4/3 rendszeren 100 mm gyújtótávú objektívként viselkedik. Ez a szorzószám az APS-C rendszereken kisebb. (Canon = 1,6 Nikon és az összes többi 1,5) Ugyanez az objektív - és a Helios is - átszámolt (eqv) gyújtótávja tehát 75 mm körül van.

A bokeh részletes és pontos leírását az alábbi linken találhatjátok (magyarul): http://hu.wikipedia.org/wiki/Bokeh

Szeretném, ha mennél többen megírnátok tapasztalataitokat, ha hasonló objektívekkel kísérleteztek!

Boldog Új Évet Kívánok minden olvasómnak!

2014. december 23., kedd

Adventi séta Székesfehérváron

Mint említettem volt, adventi fotós terveimben három Győrön kívüli város meglátogatása szerepelt. Bizonyos okokból kifolyólag Veszprém kimaradt (nagyon sajnálom). Soproni képeimet már feltöltöttem, és most - amíg el nem kések vele - Székesfehérvár következik.
Székesfehérvár is azon helyek közé tartozik, ahová bármikor szívesen elmegyek. Jártam már eddig is több alkalommal. Kétszer a Bory-várban, és kétszer a Belvárosban is, ahol igazi történelmi helyszíneket, és csodálatosan szép középkori épületeket, templomokat láthatunk. Biztos vagyok abban, ha hosszabb időt tölthetnék ott, még több szép helyszínt kereshetnék meg. 
Akkor nézzük, milyennek láttam a város belső területét ezúttal:
Székesfehérvár
Győrből nagyon kényelmes az utazás autóbusszal Székesfehérvárra. Ráadásul a buszpályaudvar is nagyon előnyös helyen van; mondhatni az autóbusz üléséből a belváros közepébe szállhatok ki.
Székesfehérvár
Kati néni, a "fertályos asszony", a város kabala-figurája. Azt tartja a helyi hagyomány, hogy ha valaki megsimogatja a néni orrát, annak szerencséje lesz. Ki is van fényesedve az az orr rendesen!
Székesfehérvár - Országalma
Székesfehérvár - Mujkó bohóc
Székesfehérvár
Adventi hangulat - jókedvű hóemberek a Magyar Király szálloda előtt.
Székesfehérvár
Csendélet verebekkel. Soha nem értettem meg, hogy ha egy magára valamit is adó város egy hasonló emlékművet hoz létre a város főterén, akkor miért nem gondoskodnak arról is, hogy ez az emlékmű ne erre a sorsra jusson? Az én szememben ez a látvány nagyon rossz fényt vet a városgondnokságra. NEM a verebekre!!!
Székesfehérvár
Kedvenc feszületem a püspöki bazilika falán. Nagyon egyedi forma, a Jézus-alak a kereszt anyagából van kifaragva. Hasonló megoldást nem láttam még sehol! Különös érzelmeket kelt a szemlélőben.
Rövid pihenő, kis csemegével
A több órás "talpalás", hátizsákkal és több kilós fotóállvánnyal a hátamon kifárasztott, és kissé éhes is voltam már az este közeledte felé. Beültem egy kávézóba - jól esett a kapucsínó, és a Rákóczi-túrós.
Harangjáték
Sétáltam, nézelődtem a főtéren, vártam a sötétedést, hogy az esti képek készítését megkezdhessem. Váratlanul különös, csengő hangokat hallottam! A visszhang kissé megzavart, nem ismertem fel első hallásra a játszott dallamot. Gyorsan a hangok irányába indultam, egy mellékutcába. Kis térre értem, ahol megláttam ezt a harangjátékot! Egy csomó turista mellett egy gyerekekből álló csoport is hallgatta és figyelte a játékot, az erkélyen körbe forgó figurákat. 
Székesfehérvár
Már a harangjátéknál gondban voltam. Kézből nehéz volt fotózni, az állványt összeszerelni pedig ott még korainak tartottam (gondolva az összeszerelt állvánnyal való közlekedés nehézségeire, és a budai várban engem ért balesetre). A főtérre visszatérve azonban már a fotóállványról készítettem a felvételeimet.
Lézer-show a városházán
Székesfehérvár
Az egyik legszebb Betlehem, amit eddig láttam!
Egy pillantás a városi fényekre
Székesfehérvár
Ezzel az utcaképpel búcsúzunk a várostól...

Boldog Karácsonyi Ünnepeket, Eredményekben Gazdag Új Évet Kívánok!





2014. december 20., szombat

Adventi este Sopronban

Amikor már mutatkoztak jelei az esti kivilágítás kezdetének, befejeztem a Várkerület körüli sétámat, és visszamentem a Fő térre. Korán volt még.... bár égett a fények egy része, de még nem igazán érvényesült a megvilágítás. Az égbolt is világos volt ahhoz, hogy fotózni kezdjek.
A délután ebben a részében azonban gyorsan változnak a fények, és egyre több fölkapcsolt fényszóró világította meg a teret. Kicsit meglepett, hogy Sopronban - a Fő téren mindenesetre - egészen más jellege van a Karácsony előtti vásárnak, mint Győrben. Itt inkább csak a beszélgetős-sétálós jelleg volt a domináns, Győrben pedig erősen hangsúlyos az áruvásárlásos jelleg. A forraltbor illata azonban teljesen egyforma mindkét helyen!
Sopron
Az első téri program a kis óvodások énekműsora volt. Nagyon helyesek voltak, az énekműsor közben jeleneteket is mutattak be betlehemi játékokból.
Sopron  
Mint mindenhol, itt is nagyon népszerű volt a Mikulás rénszarvasok által húzott szánkója. Apukák és anyukák egymás után emelgették csemetéjüket a szarvasok hátára, buzgó fotózkodás közepette természetesen.
Sopron
A mostanában oly divatos retró-fíling sem hiányozhatott. Ottjártamkor még nem működött a kályha, de gyanítom, gesztenyét pirítottak a segítségével. Köztudott, hogy Sopronban hagyománya van a szelídgesztenye termesztésnek, és a fogyasztásnak is, természetesen.
Sopron
Az elmaradhatatlan Betlehem.... A tér egyik sarkában volt fölállítja. Viszonylag kis méretű, de nagyon igényesen meg volt csinálva, szépen kidolgozott alakokkal. Körülötte egy karámban igazi, élő állatok járkáltak, amolyan állatsimogató a gyerekeknek. Betlehemi jászolt így bemutatva még nem láttam sehol, nagyon eredeti volt.
Viszont este nem érte fény, még szabad szemmel is nehéz volt szemügyre venni. Nem is nagyon bíztam abban, hogy sikerül bemutatható képet készítenem róla. A kép EXIF adatainak vizsgálata hozhat némi meglepetést. Most csak annyit, hogy ez a felvétek ISO 100, FNumber: 5,6 mellett Expo Time: 15" (másodperc) adatokkal készült.
Sopron
Sopron
Az idő lassan haladt, de még csak kora este volt. A színpad esti programjai előtt egy úr egy szál gitárral, (és gépzene kíséret mellett) szenzációs Shadows-zenét produkált. Én ezt az együttest nagyon kedvelem, egy sarokba félre állva élveztem a ritkán hallható gitárjátékot.
Sopron
Sötétedett, egyre szebb lett a tér. Jöttek az emberek, nagyobb lett a mozgás a téren, a fotózási alkalom pedig egyre kevesebb, ha nem alaktalan szellemekkel akartam megtölteni a képeimet.
Sopron
Még a rénszarvas szán is kapott díszkivilágítást! :-)
Sopron, Bencés (Kecske) templom
Sopron
Mivel egyedül voltam, egyre inkább kezdtem "egyedül" érezni magam. Ráadásul a fotómasinámban is nagyon sok kép gyűlt össze, úgy döntöttem, visszasétálok a pályaudvarra, és az első adandó vonattal hazautazom.

A bemutatott anyag nem nagy, és nem is tükrözi a város teljes ünnepi díszeit. A pályaudvar felé vezető útvonal is nagyon szépen ki volt világítva - de hát egy turista rövid 1-2 óra alatt nem tud minden szépet megmutatni egy Sopron méretű városról.

Én jól éreztem magam ezúttal is, és remélem, Nektek is tetszett néhány képem! Köszönöm, hogy itt jártatok!

2014. december 18., csütörtök

Sopron a Tűztoronyból

A soknapos "nemszeretem" esős, ködös idő - a sok bosszankodás mellett - alapos hiányérzetet keltett bennem. Hiányzott a mozgás, utazgatás, fotózás - hiányzottak az új élmények. Terveket persze szőttem magamban, azt gondoltam el, hogy néhány közeli város adventi forgatagát meg fogom látogatni, és ha kedvezően alakulnak a dolgaim, akkor az esti kivilágításról és készítek képeket. Első körben Sopron, Veszprém és Székesfehérvár meglátogatása szerepelt a listámon. Sajnos - bár Veszprém van a legközelebb lakóhelyemhez, éppen oda bonyolult kissé eljutni. Nem részletezem, miért, nem gondolom, hogy bárkit is érdekelne.
A fotós szemmel is jó idő csak nem akart megérkezni, bár a meteorológia kedvező jelentéseket adott napokkal előre. Végül aztán fogtam magam, és a nagy köd ellenére vonatra ültem. Bíztam benne, hogy a vonat el sem téved, nem is ütközik semmivel... oda is érek Sopronba egy darabban, és haza is jutok ugyanígy.
Aggódva figyeltem az ablakon át, hogy alakul a ködhelyzet. Már Kapuváron is túl jártunk, és még semmi javulás. Aztán nem sokkal Sopron előtt olyan sűrű lett a köd, alig lehetett látni még a párhuzamos vágányokon szembe jövő szerelvényeket is! És láss csodát: Sopronban semmi köd, csak az ilyenkor elfogadható párásság, és szürke, színtelen égbolt. Hogy nincs köd, annak örültem, hogy ilyen az égbolt, annak nem... még elő se vettem a fényképezőgépemet, de már felsejlettek a lelki szemeim előtt a beégett-eges fényképeim... Hiába tudtam, hogy esti képekért jöttem, ismerem magam annyira, hogy úgysem tartom a hátizsákban a fotómasinámat órákon át.
Sopron
Még kora délután volt, amikor megkezdtem a fotósétát. A korábbi, nyári, napos fotózásaim (sok képem gyűlt össze eddig a városról) ellenére most is sok képet készítettem.
Sopron - Storno-ház
Jártam a Várkerület utcáit, újra megnéztem a már jól ismert épületeket, de új felfedezéseket is tettem! Sopron csodás város, tele van meglepetésekkel! Rengeteg az átjáróház a párhuzamos utcák között. Ha ilyen helyekre bemegy az ember, mindig talál valami újat, érdekeset, amit még nem látott! Talán még a helyiek sem ismernek mindent, nemhogy az évente kétszer ide látogató turista! :-)
Sopron főtere
Némi nagyképűséggel azt mondhatom, Sopronban nem az utcanevek alapján, térképpel közlekedek, hanem helyismeret alapján (természetesen ez csak a szoros belvárosra igaz). Így aztán azt sem tudom pontosan, hogy hívják ezt a teret, ahol a fenti fotó készült. De nem is ez a fontos, a lényeg az, ide fogok visszajönni sötétedés után.
Úgy döntöttem, addig fölmegyek a Tűztoronyba! Igen régen jártam ott utoljára, évekig volt felújítás alatt. Reméltem, lesz olyan szerencsém, hogy készíthetek néhány képet a városról a torony erkélyéról.
A Tűztoronyban
Már a felfelé út is kész kaland. Modern beléptető rendszer... a megvásárolt jegyet be kell mutatni egy vonalkód olvasó masinának, ami nem nagyon akarja a vonalkódot olvasni... aztán kitartó próbálkozás után csak sikerült neki, és megkaptam a zöld jelzést.
Tűztorony - csigalépcső
Előbb még viszonylag jól járható lépcsőn lehet haladni felfelé, a lépcsőfordulókban - kis szobácskákban - még pihenni is lehet. Aztán ahogy a torony karcsúsodik, úgy keskenyedik a lépcső is. Tériszonyos látogatóknak meggondolandó, vagy alapos kapaszkodás ajánlott!
Soproni háztetők
A körerkélyig mentem felfelé... lehetett volna tovább is, de az óraszerkezetre nem voltam kíváncsi. Eddig is annyira keskeny helyen kellett feltornászni magam, hogy alig fértem el a kis fotós hátizsákommal a hátamon.
Soproni háztetők
A látvány még december közepén is szép. Persze, majd a tavasszal, vagy a nyáron, szép fények mellett lesz az igazi. (Meg kell nézni akkor is!)
Soproni háztetők
Csak kézből fotóztam, nem raktam össze a fotóállványt. Míg lent a talajszinten szélcsendes idő volt, itt a toronyerkély magasságában elég erős, és hideg szél fújt. Úgy gondoltam, ebben a szélben nem venném sok hasznát az állványnak.
Soproni háztetők
Sopronban sok templom található. A legszebb látvány azokba az irányokba esett, ahol a templomok tornyai igazán szép látványt nyújtottak.
Soproni háztetők
Soproni háztetők
Soproni háztetők
Soproni háztetők
Sok felvételt készítettem, ezekből sokat ki is selejteztem különféle okoknál fogva. Emlékképek azonban maradtak... és ez a fontos elsősorban, azt gondolom.
Tűztorony lépcsője
A toronyból lejönni nagyobb kaland volt, mint oda feljutni. Felülről nézve ugyanis rosszabb a térlátás, nehezebb "képbe helyezni", hová is lépjen az ember. De jelentem, baj nélkül sikerült! :-)
Csigalépcső
Tűztorony lépcsője
Itt már egész kényelmes volt, szinte megkönnyebbültem! :-)
Tűztorony
A toronylátogatás után a Vársétányon folytattam az utam. Egy pillantás még a toronyra... az itt is látható körerkélyen fotóztam még pár perce.

Köszönöm, hogy velem tartottatok. A következő posztomban néhány esti felvételt fogok bemutatni.


2014. december 10., szerda

Adventi este

Már hagyomány a műkedvelő fotózgatós gyakorlatomban, hogy advent idején, és valamikor a nyár folyamán egy estét a kivilágított utcák fotózásával töltöm. Bár volt év, amikor a nyári fotóséta kimaradt, de a tél rendszeres.
Az aktuális idei fotózást a közelmúltban ejtettem meg, egy fotós társammal együtt. Nem jártuk be az egész belvárost, csak egy kisebb területre korlátozódott a sétánk. Hideg volt, és ezen az állapoton csak kissé segített az elfogyasztott forralt bor :-)
A mai posztom sok szöveges leírást nem fog tartalmazni, csupán az elkészült képek egy részének a bemutatására korlátozódik. 
Szeretném, ha jó szívvel fogadnátok.
Győr, Városháza
Nagyon szép épület. Kivilágítása nagyon "szolid", sokkal többet érdemelne. Előtte egy nagy-forgalmú út halad, az elsuhanó járművek alkalmanként szép fénycsóvákat rajzolnak ki a képeken.
Győr - az adventi vásár egyik helyszíne
Sétáló utca
Az utca közepe táján találhat egy érdekes, és szép köztéri alkotás. Egy csónakjában ülő fiút ábrázol. A helyi lakosok kedvence, és a külföldi turisták nagyon kedvelt fotózkodási területe.
A csónakos fiú szemből
Győr - az adventi vásár egyik helyszíne
Győr - az adventi vásár egyik helyszíne
Hosszú utcák mentés, végestelen végig két sorban elárusító házikók.
Széchenyi tér
Széchenyi tér
Itt már a kicsik szórakoztatására kitalált játéksarok. Működő elektromos kisvonat, működő gőzhajtásos kisvonat .... olyan, mint az igazi, csak kicsiben. Még felnőtteket is szállíthat!
Győr talán legtöbbet fotózott cégére, az Aranyhajó.
Valóságos ipartörténeti emlék, a múlt század első feléből. A Wikipédia bőven foglalkozik vele!
Díszkivilágítás Győr legújabb hídján
Egy másik színkombináció a hídon
Pizzéria
A Missiszipin (?) közlekedő egykori hajók mintájára épített hajó a Mosoni-Dunán, Győrben. Étterem működik benne.
Híd a híd alatt
Egy közeli, és egy távoli híd a Mosoni-Duna fölött.

Ezúttal ennyi képet osztok meg Veletek legújabb fotóimból.
kellemes Adventet kívánok minden kedves látogatómnak!