Latin Combo - latin zenét játszó együttes

https://plus.google.com/u/0/photos/110271791795345846049/albums/5895342064979822833

Időhiány miatt (elutazom néhány napra) nem tudok ismertetőt írni.
Nézzétek meg a képeimet a fenti linken!
Annyit elmondok, hogy a zenekar Magyarországon, Budapesten működik, B. Bíró Zoltán (gitár) alapította, de többségükben kubai tagokból áll. És szenzációs zenét játszanak!

Szép napot Nektek!

Győr - Táncfesztivál 2013 Flamenco

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

"Flamenco tánc

A flamenco gyűjtőnév a spanyolországi Andalúziában élő cigányok által a 18–19. században elterjesztett népzenei és táncstílusokra. Legősibb formája az ének (cante), amihez hangszeres kíséret (toque) és tánc (baile) kapcsolódhat.

Mivel a flamenco tükre a spanyol cigányok életének, a teljes emberre hatást gyakorol: viselkedésében, életfelfogásában, öltözködésében, szerep-mintáiban, teljes valójában érzékelhető hatása. Mindenki aki érzi, mindenki aki átéli részt kap világából. A nép az éneken, a gitárjátékon és a táncon keresztül máig őrzi a "flamenco esszenciát", a flamenco szabályait, törvényeit.

A flamenco, mint az ősi táncok, a mágikus rítusok szabályai szerint épül föl: a kör, a ceremóniamester és a résztvevők alkotják alapját."

Ma már hagyománynak tekinthető, hogy a Győri Nyár rendezvénysorozat keretein belül sok táncegyüttes műsorát láthatja a győri közönség. Többnyire néptánc műsorokról van szó, de minden alkalommal show jellegű esteket is láthatunk.

Idén úgy alakult, hogy csak a Spanyol Flamenco bemutató estjén, és a Latin Combo (Cuba) műsorán vehettem részt a színház előtti téren. Nagyon örültem ennek a lehetőségnek is, mert mindkét műsor az általam nagyon kedvelt műfajok közé tartozik.

Természetesen fényképezőgéppel mentem a rendezvényekre, és mindkét esetben sok felvételt készítettem. A rendezvények szabadtéri színpadon voltak megtartva, fotózáshoz nem igazán ideális körülmények között. Ráadásul a színpad, és a szereplők fotózása - nézői pozícióból - önmagában is sok problémát okozott. Elkerülhetetlen volt, hogy színpadi kellékek, színpad mögötti zavaró jelenségek, reflektorok képre kerüljenek. De ezekkel - és sok más hibákkal - együtt is nagyon örülök a képeimnek. Segítenek visszaidézni egyes jeleneteket, és kicsit az egész est hangulatát is. Igaz, könnyű nekem, részt vettem az eseményen, vannak személyes élményeim az eseménnyel kapcsolatban. De nagyon remélem, azon barátaim számára is sikerül egy cseppet átadni az élményből, akik csak a képeimet látják.

Ma csak a spanyol est képeinek egy részét mutatom be Nektek. Sajnos, a szereplőkről nem sikerült elég információt begyűjtenem. Annyit tudok biztosan, hogy a táncos hölgyek magyar flamenco-táncosok voltak, az egyik táncos hölgy pedig Pirók Zsófia. A zenészek és az énekes hölgy szinte egészen biztos, hogy spanyolok voltak. Volt egy érdekes közjáték is a műsorban (műsoron kívül) - egy civil fiatalember, talán spanyol turista, fölszólt a színpadra. Az énekes hölgy erre fel is hívta magukhoz, és a fiatalember néhány tánclépés erejéig be is szállt a táncba! De nagyon hamar el is távozott...

Néhány fotó, melyeket a helyszínen készítettem:

Flamenco

Flamenco (Pirók Zsófia)

Flamenco

Flamenco

Flamenco

Flamenco

Flamenco

Felirat hozzáadása

Flamenco (közjáték)

Flamenco

Flamenco

Ének

Flamenco

Flamenco

Flamenco (gitár)

Flamenco

Flamenco (közjáték)

Flamenco

Flamenco

Flamenco

Flamenco

Flamenco

Flamenco

Flamenco

Flamenco

Flamenco

Legyen szép napotok!

Pannonhalma - Vissza a gyökerekhez (2)

A bencés monostor története, a Főapátság weblapja szerint

"996-ban Géza fejedelem Csehországból érkező szerzeteseket telepített le Pannónia Szent Hegyén. A Tours-i Szent Márton tiszteletére emelt monostor a fejedelmi alapítás szándéka szerint a középkori Európa kultúrájának keleti hídfőállása lett. Falai között rendszeresen megfordult Szent István (1000-1038), az első magyar király is.

Uros apát (1207-1243), a ma is meglévő templom építtetője visszaverte a mongolokat a monostor-erőd falai alól. Tolnai Máté apátsága idején Pannonhalma kiemelt helyet kapott a magyarországi bencés monostorok között, és 1541-től főapátsággá vált. A török hódoltság másfél évszázada alatt azonban hosszabb-rövidebb időszakokra a szerzeteseknek menekülniük kellett. Csak ezt követően indulhatott el a megrongált épületek helyreállítása. Sajghó Benedek főapátsága alatt jelentős barokk építkezés folyt a monostorban.

A XVIII. század, a felvilágosodás évszázada a szerzeteséletben is éreztette hatását. Az állam és az uralkodók a szerzetesközösségek működését a közvetlen hasznosság szerint ítélték meg, és lényegében csak azoknak a rendeknek a létjogosultságát fogadták el, amelyek betegápolással vagy tanítással foglalkoztak. Mivel az a hagyomány, amelyet Szent Benedek Regulája képviselt, nem a közösség munkájára, hanem magára a közösségi életre helyezi a hangsúlyt, II. József 1786-ban beszüntette a magyar bencés kongregáció összes házának működését.

Az 1802-ben visszaállított rend elsődleges munkaterületül a középiskolai oktatást kapta."

Pannonhalma, Bencés apátság

Egy jellegzetes sarokkő, a készítés dátumával. Az évszám: 1486! Abban az időben gyakran ábrázolták a 4-es számjegyet úgy, hogy a 8-as számjegy felét rajzolták meg.

Pannonhalma, Bencés apátság

A kolostor négyszög alakú kerengőjének egyik oldala. Az ablakokat gyönyörű üvegfestmények díszítik.

Pannonhalma, Bencés apátság

A kerengő egy másik szárnya

Pannonhalma, Bencés apátság

István király szobra. A király többször járt Pannonhalmán.

Pannonhalma, Bencés apátság

I. (Szent) István király koronázási palástjának a másolata. Az eredeti Budapesten található.

Pannonhalma, Bencés apátság

Az apátság könyvtára. Rengeteg értékes könyvet őriznek a tárlókban.

Pannonhalma, Bencés apátság

A könyvtár főbejárata a terem felől nézve.

Pannonhalma, Bencés apátság

Pannonhalma, Bencés apátság

Könyvtár mennyezeti freskója

Pannonhalma, Bencés apátság

Pannonhalma, Bencés apátság

Pannonhalma, Bencés apátság

Pannonhalma, Bencés apátság

Habsburg Ottó, az utolsó megkoronázott magyar király legidősebb fia Pannonhalmán nevelkedett évekig , itt járt iskolába. 2002 évi látogatása alkalmával Ő és Felesége bejegyzést tett a könyvtár emlékkönyvébe.

Pannonhalma, Bencés apátság

Pannonhalma, Bencés apátság

Bazilika, altemplom

"A Pannonhalmi Szent Márton Bazilika ma látható tömegének nagy része a XIII. század elején, Oros apát (1207-1243) idejében épült kora gótikus stílusban. Ám az újabb régészeti kutatások szerint korábbi épületek falmaradványait rejti magában. Felszentelése valószínűleg 1224-ben volt. Ekkor nyerte el mai alakját, amely három építőműhely keze nyomát viseli: az épületen magyar mesterek munkája mellett felső-rajnai és észak-francia hatás mutatható ki. Az ötven méter hosszú, háromhajós bazilika, négy jól elkülönülő részre tagolódik. A templomot Mátyás uralkodása idején bővítették, ekkor készült el a szentély csillagboltozatos mennyezete, a mellékhajók keleti vége és a Szent Benedek kápolna. A török időkben a belső berendezés teljesen elpusztult. Később jelentősebb felújítás az 1720-as években

kezdődött Sajghó Benedek főapátsága alatt. Ezt követte az 1860-as években Storno Ferenc-féle restaurálás. A legutóbbi, 2012-ben fejeződött be és John Pawson angol építész tervei alapján készült.

A felújítás során a templom szerzetesi karakterének visszaállítása volt a fő szempont, hiszen a Bazilika az itt élő bencés közösség otthona, közös imádságának helyszíne, a monostor szíve: a templomnak ez a szerzetesi jellege főleg a két stallumsorból álló szerzetesi kórusban érhető tetten, melynek középpontja a felolvasóállvány. Másrészt a templom történeti terének újraértelmezését is magával hozta a felújítás: a keletelt, felszálló dinamikával rendelkező osztott tér a beavatás terévé változik a felújítás során, melynek transzcendens pontja a Krisztus második eljövetelét elővételező keleti körablak. Ennek az ónixxal fémjelzett beavatási útnak az eredője a templom nyugati végében álló keresztkút. Az anyaghasználat egyszerűségre és nemességre törekedett: a templom terét egységbe foglaló süttői mészkő padozat, ónix liturgikus tárgyak, a tömör diófa bútorok valamint a patinázott sárgaréz lámpatestek békés és erős tárgyi világot varázsolnak a bazilikába."

Pannonhalmai bencés apátság - vissza a gyökerekhez (1)

Pannonhalma "Győrtől 19 km-re dél-délkeleti irányban fekszik a Sokorói-dombságban. Megközelíthető a 82. számú főúton vagy a Győr–Veszprém-vasútvonalon.

Az eredeti nevén Győrszentmárton ősidők óta lakott hely, némely történetíró szerint Civitas Pannónia nevű római város helyén állt. Az első település a 10.–11. században itt álló fejedelmi udvarház és annak Pándzsa-völgyi birtoka volt. A szállás, majd a falu kialakulása a bencések 996-os itteni megjelenésével, a királyi alapítású kolostor felépítésével veszi kezdetét. Albeus mester IV. Béla hiteles összeírója, akit a király Szent Márton monostor birtokainak összeírásával bízott meg, 1240 körül említi a falut e néven. A tatárjárás után a falu ismét benépesült. 1334-ben Károly Róbert a győrszentmártoni apátot megerősíti az alsoki vásárjogában. A 14.–15. század az első nagy felvirágzás ideje. Néhány szomszédos, életképtelenné lett birtok, szállás vagy falu csatlakozásával, illetve beolvasztásával megnőtt a határ, felduzzadt a lakosság és megjelent a szántóvető népesség, vele a telkes, sőt a majoros gazdálkodás is. Részben önállósult Felsok (a mai Váralja), de piac- és vásártere közös Alsokéval. A település a falu (villa) rangjára emelkedett, s a helységnek ekkor már volt temploma (1338) és plébániaja, mely nevét a bazilika védőszentjéről kapta.

A 17. század elején a törökök elpusztították a települést, de 1689-ben Rummer Márton főapát újra telepítette. A török hódítás után gyorsan, de felemás módon teremtődtek újjá a társadalmi és a gazdasági kapcsolatok. A lélekszám rohamosan megnőtt, sok lett a belföldi bevándorló és a külhonból telepített német és szláv népesség. A visszatelepült apátság nagy építkezésekbe kezd (major, magtár, számvevőségi épület). Megerősödnek a céhek, szélesebb körű lett az iskoláztatás." (Forrás: Wikipedia)

Gyógynövény kert, levendula ültetvény

Főépület, közeledés a központi egységhez

Látvány a várfokról

Főépület

Egy gyönyörű kapu

Bejárat

Oldalbejárat boltíve

Átjáró kapu az épületen belül

A felújított kolostor-templom főhajója

Főhajó oldalnézete

Klasszikus formák

A hívők tere

Pannonhalma

Pannonhalma

Mennyezeti formák

Altemplom

Altemplom

Mennyezet

A "díszes kapu"

Kerengő folyosó

Kerengő folyosó

Kerengő folyosó

Kerengő folyosó

"Pannonhalmi Bencés Főapátság A Főapátság a magyar történelem egyik kiemelkedően becses emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központ, a világörökség része. A város gépkocsis és autóbuszos látogatóinak száma meghaladja az évi 200 ezer főt. Pannonhalma neve hazánk turisztikai térképén az egyik leglátogatottabb célpontnak számít. Pannonhalma természeti adottságai és a főmonostor vonzereje miatt a település a turisztikai iparágra van berendezkedve. Szállodái, panziói minden kényelmet kielégítenek. – Az apátsághoz kapcsolódik a Pannonhalmi Bencés Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Kollégium."

(Forrás: Wikipedia)

Folytatás következik! .....