Nemrég hat napot Eger környékén töltöttem. Eger városára egy nap jutott ebből, bár több alkalommal keresztül utaztam a városon, kirándulásaim alkalmával.
Ennyi idő elég volt néhány templom meglátogatására, néhány belvárosi utcán sétára, és a vár bejárására. A várban csak a külső területeket nézhettem meg újra, mivel hétfői napon jártam ott, amikor múzeumi szünnap van. Erre nem számítottam.
A fotózáshoz állványt vittem magammal, de nem használtam. Azt tapasztaltam, hogy mostanában egyre több ember tartózkodik hét közben is a templomokban. Gondolom, magyarázni nem kell, hogy ilyen körülmények között nem szívesen ügyködöm fotóállvánnyal. Az is egyértelmű, hogy más templomlátogatókat is zavar az ilyenfajta tevékenység. Vakumra hagyatkoztam, igyekezve mindig olyan helyzetet felvenni fotózáskor, hogy a vaku fénye ne vetüljön emberekre. Nem mindig sikerült, de az igyekezet megvolt bennem. Az időm kevés volt, jól ki kellett használni, és mennél több helyre szerettem volna ellátogatni.
Érthető, hogy a templomok történetéről szinte semmit nem tudok, így a Wikipediára kell hagyatkoznom ahhoz hogy bemutathassam fotózásom tárgyát. Az idézetek tehát a Wikipediából valók (minden külön hivatkozás helyett).
 |
| Eger - a Bazilika főbejárata |
 |
| Fél-oldal nézet |
Az egri főszékesegyház vagy egri bazilika Eger városának 1831–1836 között, Hild József tervei alapján klasszicista stílusban épült római katolikus székesegyháza, az egri érsekség főtemploma, Magyarország második legnagyobb temploma. Egerben a Pyrker téren áll, dél felől a Törvényház utca, kelet felől az Eszterházy tér határolja. 55 méter magas tornyaival ez a város második legmagasabb épülete.
 |
| Eger a Bazilika belső tere |
 |
| Eger a Bazilika belső tere
|
 |
| Eger a Bazilika belső tere
|
1827-ben nevezték ki egri érseknek Pyrker János Lászlót. Pyrker szándéka az volt, hogy méltó érseki székesegyházat építtessen Egernek. A városba érkezése óta foglalkoztatta az építés gondolata, mert mint fogalmazott: „az egri érseki templom alig különbözött egy falusi templomtól”. 1831. február 2-án Hild József tervei alapján elkezdődött az egri bazilika építése. A munkákra Itáliából elhívta Marco Casagrandét, aki – többek között – a szobrokat készítette a bazilika felvezető lépcsősora mellé. Öt év alatt készült el az épület, felszentelésére 1837. május 6–7-én került sor ünnepélyesen. A belső alakítások, az oltárok kialakítása, a freskók festése azonban még további 120 éven át tartottak. A bazilika az 1950-es évekre készült el teljesen.
 |
| Eger a Bazilika belső tere - kupola |
 |
| Eger a Bazilika belső tere - kupola |
 |
| Eger a Bazilika belső tere - Mária kápolna |
 |
| Eger a Bazilika belső tere - Mária kápolna a rácson át fotózva |
 |
| Eger a Bazilika belső tere
|
 |
| Eger a Bazilika belső tere
|
 |
| Eger a Bazilika belső tere
|
Bejáratát oszlopcsarnok hangsúlyozza, melynek 17 méteres korinthoszi oszlopain timpanon nyugszik. E fölé emelkedik a magasított oromzat, amelyen 3 allegorikus szobor áll. Nyugati végén két 55 méteres torony magasodik, melyekben négy harang lakik. Közülük a legnagyobb a balban lakik, 6015 kg-ot nyom, és ezzel a harmadik legnagyobb harang az országban. A bazilika külső hossza 93 méter, szélessége 53 méter. A templom külső falán több dombormű található, odabent további huszonnégy. A főbejárat előtti lépcső mellett négy szobor sorakozik: Szent István, Szent László, Péter apostol és Pál apostol. A templom mennyezetfreskói 1950-ben készültek el. A jelenlegi szentélyt és márvány szószéket 1910-ben fejezték be. Az oltárkép Olajban főtt Szent Jánost ábrázolja.
További szép napot mindenkinek! :-)))
1 megjegyzés:
Remek fotók Zoltán
Megjegyzés küldése