A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Eger. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Eger. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. június 11., vasárnap

Egri vár Pilisborosjenőn

Egy korábbi posztomban már említettem, hogy egy egész napos kirándulást szántam az Üvegtigris című film forgatási helyszínének megtekintésére, és az Egri csillagok című film díszleteinek felkeresésére a Pilisben. Az Üvegtigrisről már írtam beszámolót:
Ma a Pilisben található díszletvárról mutatok néhány fotót.
"Az Egri csillagok (angol cím: Stars of Eger) 1968-ban bemutatott egész estés magyar film, amely Gárdonyi Géza azonos című regénye alapján készült. A forgatókönyvet Nemeskürty István írta, a filmet Várkonyi Zoltán rendezte, a zenéjét Farkas Ferenc szerezte. Magyarországon 1968. december 19-én mutatták be a mozikban."

A filmet - természetesen - még a bemutatás idején láttam. Mondhatom, szenzáció volt ez az alkotás a maga korában. Nem véletlen tehát, hogy a forgatás érdekében felépített díszletvár is szenzáció lett a maga nemében. Nem deszkából, papírból és purhabból készítették, hanem igazi kővárat alkottak a Pilis hegy egy erre a célra kiválasztott helyén. Bástyákkal, kapukkal, tornyokkal, barbakánnal, úgy ahogy kell. Igazi fa gerendákból azokat az épületelemeket, melyek az igazi várakban is fából készültek. Természetesen így is kisebb az eredeti középkori egri várnál... nem is túlságosan hasonlít rá, de nem is az volt a cél. A szükséges tereprendezéssel együtt két évig tartott az építkezés, rengeteg honvédségi (akkor még volt honvédség) közreműködéssel.

Az út Pilisborosjenő nevű helységen át vezetett. A falu (vagy város?) túlsó végén az autót le kell parkírozni, mert a település utolsó házainál már kezdődik a természetvédelmi terület. Persze nem is bántam, hisz végül is kirándulni jöttem - és ki látott olyan turistát, aki autóval megy túrázni a hegyekbe? 😅
Cipeltem hát a fotóstáskát, néha rápillantottam a magammal vitt térképre. Voltak helyzetek, amikor kissé elbizonytalanodtam, a jó irányt választottam-e az elágazásoknál. Néha nehezen tudtam csak elhinni, hogy a térkép jelzése, és a terepen található turistautak megfelelnek-e egymásnak.
Úgy látszik, az egészséges ösztönöm jól működött, mert minden úgy alakult, ahogy vártam. Aztán arra figyeltem föl, hogy arról a helyről, ahol a várat sejtettem, gyerekhangok hallatszanak... Amikor aztán a vár falai kimagasodtak a fák közül, hamarosan egy kis csapat óvodást is megláttam, néhány óvónéni kíséretében.
A hős várvédők késői unokái
Pici kerülővel mentem le a falak közé, hogy ne zavarjam a gyerekeket. Az óvatoskodásra azonban nem is volt szükség, mert a felnőttek épp a gyerkőcök összeterelésével voltak elfoglalva. Amikor megtörtént a "létszámellenőrzés", hangos csiviteléssel el is indultak hazafelé.
Főkapu
Kezdtem körbejárni a megmaradt romokat. Szó szerint romokat, mert az eredeti díszletvárból csak részletek maradtak meg a forgatás óta. 
Barbakán
Barbakán - ágyúállás. Kör alakú bástya, körben elhelyezett ágyúk számára. Több méter magas, a közepe földdel van föltöltve. Ha kimegyünk az ágyúállásokig, nagyon szép látvány tárul elénk a környező hegyekre.
Díszletvár
A főkapu, és mellvédfalak a barbakánról nézve. (Ez a kép a karakteresebb felhők érdekében kissé manipulálva van).
Díszletvár
A barbakán (bástya) nézete. Érdekes volt megfigyelni, hogy a romok melyik pontjáról milyen látvány nyílik a vár többi pontjára. Jól látható volt, hogy a díszletvár felépítését tudatos tervezés előzte meg.
Egy kép rólam
 Amint ott nézelődöm, látom ám, hogy egy másik magányos turista is közeledik a romokhoz. Fiatal emberke volt, felszerelve egy olyan GPS-el, amely segítségével a turista utakon is el tudott igazodni. Leheveredett, elmajszolt egy szendvicset, és máris távozni készült. Megkérdeztem tőle, készítene-e rólam néhány fotót a gépemmel. Készségesen vállalkozott rá... rutinosan leellenőrizte a gép beállításait, majd több nézetből is képeket készített. Aztán elköszöntünk egymástól.
Díszletvár
Én még maradtam, nekem nem volt sietős a hazamenetel. Vagy tovább menni... bár őszintén szólva még nekem is voltak terveim arra a napra. Próbáltam felidézni a filmben látott jeleneteket, a Gárdonyi Géza könyvében olvasott leírásokat, és elképzeltem néhány olyan helyzetet, hogy mi lenne, ha most a környezetemben zajlana a várostrom.... Az én koromban már újra gyerek az ember...

Kis "ejtőzés" után én is összeszedtem a cuccaimat, és elindultam visszafelé. A térkép valahová a turistaút mellé jelzett egy "Teveszikla" nevű képződményt. Már idefelé jövet is tekintgettem a létező összes irányba, hogy hol látom... megnéztem volna. No hát, ahogy ballagok a falu felé a turista úton, egyszer csak feltűnik egy fiatal pár, akik ülnek valahol, de a testükből csak a csípő feletti rész látszott. Talán 50 méternyire voltak tőlem. Bizalmasan beszélgettek, és úgy tűnt, valami nagyon érdekeset látnak. Kíváncsi lettem, mi látható onnan? Elindultam feléjük, de ügyelve arra, hogy ne a közelükbe érjek, ne zavarjam őket.
A látványtól aztán én elámultam! Egy szinte függőleges falu szakadék mögött ott a Teve-szikla! És az a pazar táj! Hát az felejthetetlen!
A Teve-szikla
Ezért nem láttam én a Teve-sziklát idefelé jövet! A turista út ugyanis a magaslaton vezet, a sziklaképződmény pedig a szint alatti szakadékban található! Ilyen a szerencse: ha nem látom ott a fiatal párt, vagy nem vagyok eléggé kíváncsi, ez az élmény kimarad az életemből!
A Teve-szikla
A fennsíkról is készítettem felvételeket, de hamarosan keresni kezdtem, hogyan lehet lejutni a szakadék aljába. Jó nagy kerülővel ugyan, de találtam olyan utat, amelyen különösebb veszélyhelyzet nélkül a  lejutottam az alsó szintre.
A Teve-szikla
Most már lentről nézve... Zegzugos járatok össze-vissza, jól látszik, hogy sokan szoktak ide kirándulni, és a terület minden négyzetméterét bejárják. Rajtam is erőt vett az újabb kíváncsiság... mindent meg akartam nézni, mielőtt továbbmegyek. Sejtettem ugyanis, hogy újabb utam nem lesz errefelé.
A Teve-szikla
Ha láttátok a filmet, olvastátok a könyvet, akkor tudjátok, hogy van benne egy jelenet, amikor Cecey Éva és a deák egy alagúton át igyekszik az egri várba bejutni. Ez az a barlangnyílás, ami a filmbeli jelenetben az alagút bejáratát "játszotta". A Teve-szikla körül pedig vég nélkül masíroztak a filmbeli török katonák. Lehet, hogy akkor és ők taposták ki először a most is látható ösvényeket?
A Teve-szikla
A szakadék aljáról felnézve a fennsíkra... ők az a fiatal pár, akiknek köszönhetem ennek a különös természeti képződménynek a látványát.
A Teve-szikla
Még egy pillantás a szilafalra... és a barlangnyílásra, mint az egri várhoz vezető alagút bejáratára.

Legyen szép napotok! Köszönöm, hogy nálam jártatok!

2012. szeptember 30., vasárnap

Eger - a Vár és a Belváros


Eger - többször jártam már a városban. Ennek ellenére csak nagyon kevéssé ismerem, mert ezek a kirándulások nagyon rövid ideig tartottak, és főleg a Vár, és a Vár környékének megtekintésére voltak elegendő. Fotós barátai közül a közelmúltban többen jártak ott, sok fényképet készítettek. Ehhez jött még legalább két Egerben, vagy a közelében élő fotóbarát, akik bőven "elláttak" egri képekkel az interneten keresztül. Nem véletlen tehát, hogy én magam is újra Egerbe kívánkoztam, személyesen látni azokat a szépségeket, melyeket barátok képein láthatok. Kapóra jött, hogy szinte véletlenül rátaláltam egy kedvező árú szállásra Egerszalókon. Feleségemet nem kellett győzködni, amikor felvetettem neki az ötletemet: menjünk el néhány napra Egerszalókra! Ott van a híres sós vizű fürdő, közel van Eger, hegyek, miegymás. Szóval - elment a helyfoglalás, megjött a visszaigazolás, mi pedig a rögzített időben útnak indultunk.
Már az első Egerszalókön töltött napunkat Eger megismerésére szántuk. Ez így tulajdonképpen ellentmondás, de azért talán érthető.
Busszal mentünk be a városba, hogy ne legyenek parkolási gondok. A busz gyakorlatilag a Belváros szélén tett le minket - azaz azonnal a célunknál voltunk. Talán nem lep meg senkit, hogy a Bazilika felé vettük az irányt - ezt már tudjátok, hisz a csodás templom fotóit már felraktam a netre.
Ezúttal a Belvárosról, a Várról, és a Várban készített városképről szeretnék néhány képet bemutatni. És természetesen a kimaradhatatlan Dobó-szoborról, valamint a Végvári vitézek cimű szoborkompozícióról. 
Eger - Díszkút galabbal
Török minaret, 1664-ben már állt!
http://hu.wikipedia.org/wiki/Egri_minaret
A várvédő Dobó István szobra
A szobor mögött már a Vár látható
Ez már kuriózum: forgalomképes Trabant Egerben!
Utcakép: előtérben a feleségem
Egy gyönyörű homlokzat
Kovácsolt vas kapudísz
Tinódi Lantos Sebestyén dalnok
A Vár főbejárata
Városkép a Várból fotózva
Várfalak
Várfalak
Ami mindig megdobogtatja a magyar szíveket...
Városkép a Várból fotózva
Városkép a Várból fotózva
Városkép a Várból fotózva
Városkép a Várból fotózva
Városkép a Várból fotózva
Városkép a Várból fotózva
Az egykori Vártemplom. Itt volt eltemetve Árpádházi I. Imre király (1174 – 1204)
Vége a vársétának
Végvári vitézek című szoborkompozíció. Egy magyar és két török harcost ábrázol.
A szoborkompozíció részlete
A szoborkompozíció részlete
Az egész szobor
És a legvége: a Szépasszonyvölgy egyik pincéjéban

Sokat nem szövegelek, beszéljenek a képek!
Köszönöm a látogatást, legyen szép napotok!

2012. szeptember 25., kedd

Eger templomai - a Bazilika


Nemrég hat napot Eger környékén töltöttem. Eger városára egy nap jutott ebből, bár több alkalommal keresztül utaztam a városon, kirándulásaim alkalmával.
Ennyi idő elég volt néhány templom meglátogatására, néhány belvárosi utcán sétára, és a vár bejárására. A várban csak a külső területeket nézhettem meg újra, mivel hétfői napon jártam ott, amikor múzeumi szünnap van. Erre nem számítottam.
A fotózáshoz állványt vittem magammal, de nem használtam. Azt tapasztaltam, hogy mostanában egyre több ember tartózkodik hét közben is a templomokban. Gondolom, magyarázni nem kell, hogy ilyen körülmények között nem szívesen ügyködöm fotóállvánnyal. Az is egyértelmű, hogy más templomlátogatókat is zavar az ilyenfajta tevékenység. Vakumra hagyatkoztam, igyekezve mindig olyan helyzetet felvenni fotózáskor, hogy a vaku fénye ne vetüljön emberekre. Nem mindig sikerült, de az igyekezet megvolt bennem. Az időm kevés volt, jól ki kellett használni, és mennél több helyre szerettem volna ellátogatni.
Érthető, hogy a templomok történetéről szinte semmit nem tudok, így a Wikipediára kell hagyatkoznom ahhoz hogy bemutathassam fotózásom tárgyát. Az idézetek tehát a Wikipediából valók (minden külön hivatkozás helyett).


Eger - a Bazilika főbejárata
Fél-oldal nézet
Az egri főszékesegyház vagy egri bazilika Eger városának 1831–1836 között, Hild József tervei alapján klasszicista stílusban épült római katolikus székesegyháza, az egri érsekség főtemploma, Magyarország második legnagyobb temploma. Egerben a Pyrker téren áll, dél felől a Törvényház utca, kelet felől az Eszterházy tér határolja. 55 méter magas tornyaival ez a város második legmagasabb épülete.

Eger a Bazilika belső tere
Eger a Bazilika belső tere
Eger a Bazilika belső tere
 1827-ben nevezték ki egri érseknek Pyrker János Lászlót. Pyrker szándéka az volt, hogy méltó érseki székesegyházat építtessen Egernek. A városba érkezése óta foglalkoztatta az építés gondolata, mert mint fogalmazott: „az egri érseki templom alig különbözött egy falusi templomtól”. 1831. február 2-án Hild József tervei alapján elkezdődött az egri bazilika építése. A munkákra Itáliából elhívta Marco Casagrandét, aki – többek között – a szobrokat készítette a bazilika felvezető lépcsősora mellé. Öt év alatt készült el az épület, felszentelésére 1837. május 6–7-én került sor ünnepélyesen. A belső alakítások, az oltárok kialakítása, a freskók festése azonban még további 120 éven át tartottak. A bazilika az 1950-es évekre készült el teljesen.

Eger a Bazilika belső tere - kupola
Eger a Bazilika belső tere - kupola
Eger a Bazilika belső tere - Mária kápolna
Eger a Bazilika belső tere - Mária kápolna a rácson át fotózva
Eger a Bazilika belső tere
Eger a Bazilika belső tere
Eger a Bazilika belső tere
Bejáratát oszlopcsarnok hangsúlyozza, melynek 17 méteres korinthoszi oszlopain timpanon nyugszik. E fölé emelkedik a magasított oromzat, amelyen 3 allegorikus szobor áll. Nyugati végén két 55 méteres torony magasodik, melyekben négy harang lakik. Közülük a legnagyobb a balban lakik, 6015 kg-ot nyom, és ezzel a harmadik legnagyobb harang az országban. A bazilika külső hossza 93 méter, szélessége 53 méter. A templom külső falán több dombormű található, odabent további huszonnégy. A főbejárat előtti lépcső mellett négy szobor sorakozik: Szent István, Szent László, Péter apostol és Pál apostol. A templom mennyezetfreskói 1950-ben készültek el. A jelenlegi szentélyt és márvány szószéket 1910-ben fejezték be. Az oltárkép Olajban főtt Szent Jánost ábrázolja.

További szép napot mindenkinek!  :-)))