Megjöttünk Ausztriából, tele élményekkel, rengeteg fotóval. Képeimet letöltöttem a laptopomra, egy részét meg is néztem. A válogatás, rendezés és feldolgozás még sok időt vesz igénybe - egyébként is sok még a restanciám az alföldi beszámolóimat illetően. A rend is úgy kívánja, hogy a blogom megírásában is tartsak rendet - legalább annyiban, hogy többé-kevésbé időbeli sorrendben mutassam meg képeimet barátaimnak, ismerőseimnek. Már persze akiket ez érdekel közülük.
Visszatérek tehát a Hortobágyra, ahová kedves ismerőseink segítségével jutottunk el. Korábban már jártunk itt, de akkor még sokkal kevesebb volt a látnivaló, mint ma. Talán meg sem találtunk volna mindent, ha barátaink fel nem hívják a figyelmünket az újdonságokra, és be nem mutatják nekünk azokat.
 |
Hogy is volt korábban? Eszmecsere a Csárda bejáratánál.... :-) |
 |
Részlet a Csárda belsejéből |
A Hortobágy két nagy hagyományos nevezetessége a 9 lyukú híd, és a Csárda. Ezeket már ismertük, de mindig vannak változatosságok és érdekességek, ami miatt újra és újra érdemes megnézni, körüljárni a létesítményeket. A Csárdát alaposan átalakították, szerintem nem feltétlenül előnyére. Hiányoltam néhány marhakoponyát a falakról óriási szarvakkal. Meg is kérdeztem egy pincértől, hová lettek ezek az igazi jellegzetességek, hiszen díszei voltak ezek a csárdának. A pincér szerint a felújítás alatt eltűntek, mire annak vége lett, már senki nem tudta, hol vannak! Érdekes...
 |
A híres híd egy távoli kilátóból fotózva |
A híd nagyjából a régi, de kapott egy festést vagy meszelést. Viszont a Hortobágy folyó sokkal nagyobb volt ezúttal mint korábban, és sok vízimadár élt rajta.
 |
Fecskecsalád... őket út közben, egy fogadó eresze alatt fotóztam |
A környező pusztán ugyancsak megszaporodtak az állatbemutatók.
 |
A szürkemarha csorda egy jeles tagja |
 |
Ő Béla, szelíd gólya, jött egy kis kaját kunyerálni |
 |
Pulykakakas, kissé leharcolt állapotban. |
 |
Fodros galambok |
A képen fodros galambok láthatók. Számomra egészen különleges a tollazatuk, soha még csak a létezéséről sem hallottam ennek a fajnak. El nem tudom képzelni, hogyan repülnek!
 |
Vízityúk |
Nagyon óvatos, félénk madarak. Csak a nád széléig jöttek ki, rögtön érzékelték, hogy ember van a közelben. Nem tudtam szép képeket készíteni róluk.
 |
Csacsikacsalád :-) |
 |
Békésen egymás mellett |
 |
Delel a gulya |
 |
Bivalybika "védőöltözetben" |
 |
Mekkmester és családja egy fehér szamár társaságában |
 |
Csacsik |
 |
Barátságos erőpróba... |
 |
Szárcsa virágos környezetben |
 |
Fiókák |
 |
Ökumenikus templom a keresztény/keresztyén felekezetek részére |
 |
Szobor a pusztán |
Ezek leginkább háziasított állatok, a vizes területen pedig spontán betelepült vízimadarak találtak otthonra. Természetesen a háziállatok kivétel nélkül érdekes fajták voltak, különösen városi környezetből érkezett látogatók számára. A délelőtt egy részét itt töltöttük.
 |
...és íme a híd mégegyszer... |
Fölmerült a kérdés, hogy délután mit tegyünk: látogassuk meg a mátai ménest és tegyünk egy puszta-kocsikázást, vagy nézzük meg a szafari-parkot - esetleg mindkettőt. A mátai programot végül lemondtuk, mert azon korábban már részt vettünk. Így több időnk maradt a helyi bemutatók tanulmányozására, és a szafari-programra. A nap utolsó felében felkerestük még a Kaparó-csárdát is.
Jelen posztomban a délelőtti eseményekről mutatok be képeket. A szafari vadaspark képei egy következő alkalommal lesznek láthatók.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése