2013. július 22., hétfő

Fotók és Big Band

Hol volt, hol nem volt.....régen, amikor még még én is sokkal fiatalabb voltam, és még nem voltak digitális fényképező gépek sem, a fotóamatőrök analóg rendszerben, filmes gépekkel dolgoztak. A kép többnyire 24x36 mm méretű filmkockán jött létre, amit aztán bonyolult és hosszadalmas eljárással lehetett papírra ügyeskedni. Ez azért érdekes mai szemmel is, mert egyes "elvetemült" profi fotósok ma is így dolgoznak, másrészt pedig kiváló minőségű gépvázak, és objektívek készültek abban az időben. A ma nagyon elterjedt, és népszerű zoom objektívekkel szemben akkor a fix gyújtótávú objektívek voltak az általános használatban.
Az egykori szocialista tömb országaiban vagy a Szovjetúnióban, vagy az akkor Kelet-Németországban gyártott gépekhez és objektívekhez lehetett legkönnyebben hozzájutni. Én fiatal éveimben egy szovjet gyártmányú Zenit-E típusú gépet használtam, Industar 52/3,5 mm gyújtótávval és max. fényerővel. A váz kiváló és strapabíró volt, de az objektív nem túl meggyőző.
Volt egy ismerősöm, aki az NDK (Kelet-Németország) Praktika gépét használta, mégpedig a fiával együtt több darabot. Kissé különc család volt, fotófelszerelésre az akkori mércével mérve rengeteg pénzt költöttek. Vásároltak többek között egy Zenit váz + 300 mm gyújtótávú szettet is. Aki még nem látott ilyet, annak elmondom, hogy ez a dolog úgy nézett ki, mint egy nagyon lecsupaszított Kalasnyikov - vállhoz lehetett fogni, beszorítani, a cső helyén a hosszú (fix. 4 fényerejű) 300 mm gyújtótávú objektív, a célzó készülék pedig maga a Zenit gépváz volt. Exponálni olyan elsűtőbillentyűvel lehetett, mint magán a géppisztolyon. Úgy is hívták: "fotópuska".
Ismerőseim tehát megvásárolták ezt az összeállítást, de úgy döntöttek, a Zenit gépváz helyett az egyik, VLC típusú Praktika vázat fogják használni. Így is lett - ezzel viszont felszabadult egy remek minőségű Pentacon 50/1,8 electric típusú objektívük. Én viszont addig alkudtam velük, amíg eladták nekem ezt az objektívet. Ettől kezdve a saját Zenit-E gépvázamon ezt az objektívet használtam. A mai világban szinte hihetetlen, az orosz váz és a német objektív kompatibilis volt egymással - hát kérem, ugyebár az internacionalista együttműködés csodákra képes. A használata sem okozott gondot, bár annyi kényelmetlenséget igen, hogy exponálás előtt az obi blendéjét kívülről, kézzel kellett beugratni az előre beállított értékre. Hamar megszoktam, ment ösztönösen.
Az évek múltak, a Zenit kopott, lecseréltem digitális gépre. A Pentacon objektív viszont teljesen hibátlan, és egy speciális konverter segítségével a jelenleg használt Olympus E-510 gépvázra is illeszthető. Ebben a vázban viszont (sajnos) sokkal kisebb a képalkotó szenzor, mint az analóg 24x36 mm-es filmkocka. Ezért az objektív által kirajzolt kép közepe kerül csak felhasználásra - körülbelül 100 mm gyújtótávú objektív képének felel meg a hasznosított képterület. Tehát ezt a nagyon régi, de igen jó minőségű analóg objektívet úgy tudom használni, mint ha 100 mm gyújtótávú, 1,8 fényerejű fix digitális objektív lenne (átszámítva természetesen). Persze, a digitális rendszerek kényelméről szó sincs: nincs automatikus fókusz, csak manuális beállítási lehetőségek vannak, és itt is kézzel kell a blendét működtetni expozíció előtt. Sok a hátrány, viszont óriási előny a nagy fényerő! (Meg persze az, hogy "ingyen" van, nem kell több százezer forintot kiadni hasonló fényerejű rendszerobjektívre).
Évekig gondolkodtam, használjam-e ezt z objektívet. Készítettem már tesztfotókat évekkel ezelőtt, elégedett voltam az eredménnyel, de nem vettem rendszeres használatba. Van több rendszerobjektívem, nem éreztem igazi hiányát ennek a Pentaconnak. Ugyanakkor az is igaz, hogy nagyon szeretek templomokban, vagy más zárt helyeken fotózni. Ilyen alkalmakkor a 3,5 fényerős alapobi csak megemelt ISO mellett adott kielégítő képet. A magas ISO pedig szemcsézettséget jelent, ezt mindenki tudja. Végül úgy döntöttem, elviszem néhány helyre a Pentacont, más és más körülmények között készítek újabb teszteket. Aztán majd meglátom.....

Hungary - Győr.  Friends Big Band
Hungary - Győr.  Friends Big Band
Hungary - Győr.  Friends Big Band
Hungary - Győr.  Friends Big Band
Hungary - Győr.  Friends Big Band
Fotópiknik
Zenepavilon
Fotópiknik
Fotópiknik
Fotósok egymás közt
Fotópiknik
Fotópiknik
Fotópiknik
Hungary - Győr.  Friends Big Band
Hungary - Győr.  Friends Big Band
Hungary - Győr.  Friends Big Band
Hungary - Győr.  Friends Big Band
Hungary - Győr.  Friends Big Band
Az elmúlt vasárnapon "fotópiknik" (szabadtéri fotókiállítás) volt Győrben, a Radó-szigeten. Ugyanaz napon a győri Friends Big Band adott koncertet ugyanott, a zenepavilonban. Szikrázó napsütés, kemény árnyékok, hőség jellemezte a napot. Itt készültek az alábbi képeim, a fent emlegetett Pentakon 50/1,8 objektív használatával, Olympus digitális gépvázon.
Jobbító szándékú kritikákat szívesen fogadok.....

2013. július 20., szombat

Festetics kastély Keszthely

Egyik közelmúltbeli kirándulásom helyszínéhez - sajnálatomra - nem sok személyes emlék fűz a korábbi időkből. Gyermekkoromban, kisiskolásként jártam a kastélyban először és utoljára. Mondhatom, a látogatás tényén kívül semmire nem emlékszem - illetve egy adat megmaradt bennem! Ha nem tévedek, akkor az idegenvezető azt mondta, annyi ablaka van a kastélynak, ahány nap van egy évben!
Ezt az adatot ugyan nem találtam meg a mostani leírásokban, de talán igaz!

Festetics kastély egyik szárnya
Idén nem önálló kirándulás alkalmával jöttem ide, csak Zalakarosról hazafelé tartva tettünk egy kitérőt feleségemmel. Nem részletezett okok miatt időm sem volt több, mint hogy a kastélyról, a kertről és a pálmaházról készítsek képeket, és már mentünk is tovább. A kastély belső termeit majd talán egy más alkalommal megnézhetem. Akkor majd azt is megkérdezem, igaz-e a 365 ablak? :-)

Pálmaház
A pálmaház képeit korábban már bemutattam. Most tekintsetek meg néhány épület- és parkfotót. A kísérő szöveg az alábbi linkről származik:

http://www.keszthely.hu/latnivalok/festetics-kastely

Kastély a szökőkúttal
Szökőkút
"A barokk kastély építését 1745-ben Festetics Kristóf kezdte el. Az akkor 34 termes épületet a XVIII. és XIX. században háromszor átépítették, bővítették, így ma 101 helyiséggel büszkélkedhet. Az U alakú egyemeletes épületet Festetics Kristóf fia, Pál bővítette, az ő nevéhez fűződik a mai múzeumi bejárat. Festetics Pál fia, Festetics György 1792 és 1804 között kialakíttatta a kápolnát és megépíttette a kétemeletes könyvtári szárnyat, amelynek - eredetiben megmaradt - bútorzatát Kerbl János keszthelyi asztalos készítette. A könyvek között több régi enciklopédia és régi nyomat található. A második világháború nem okozott komoly pusztítást a városban, a Festetics-kastély bútorzata és könyvtára épen maradt. A kastély egy része a II. világháború végétől szovjet hadikórház, aztán magyar laktanya, majd egyetemi kollégium volt, de otthont adott a városi könyvtárnak és a zeneiskolának is. Ez az ország negyedik legnagyobb, ugyanakkor legigényesebben helyreállított és berendezett kastélya.

Gróf Festetics György
A Festetics-kastély Keszthely kiemelkedő jelentőségű műemléke, ma az egész épület múzeum. A város minden évben több kulturális eseménynek ad helyet, amelyek egy részét a Festetics-kastély dísztermében szervezik.

Homlokzat
A felújítás után az új múzeumépületben állandó vadászati múzeum nyitotta meg kapuit. Az új épület tetőterében a történelmi modellvasút kiállításon Európa egyik legnagyobb terepasztala látható.

Gyönyörű kovácsoltvas portál
A kastély hátoldala
A turisták kényelméért
Kastélypark
Látvány a parkból
Látvány a parkból
Még egy búcsúpillantás a homlokzatra távozás előtt
A kastély parkjába a díszes főkapun juthatunk be. Az előkertet Festetics György gróf mellékalakokkal kiegészített bronzszobra és egy nagy szökőkút díszíti. A sétányok ősöreg fák között kanyarognak, köztük 400 éves is akad. A kastélykert hátsó traktusában áll a kocsiház és istálló díszes épülete, amelyben a Hintómúzeumot találjuk. A kastély 500 éves pincerendszerében 2005 óta helyet kap a Balatoni Borok Háza, amely borkóstolóval egybekötött tárlatvezetést kínál. "

Szép napot kívánok minden kedves látogatómnak!

2013. július 10., szerda

Szigetvár hőseire emlékezve

Zalakaroson időztünk, de szinte csak alvóhelynek használtuk szállodai szobánkat. Az már régi gyakorlat, hogy a nappalok nagyobb része kirándulással, országjárással telik, bárhová megyünk, bárhol időzünk kis hazánkban. Ezeken a napokon sem volt kész tervünk, rendszerint az időjárásra, és pillanatnyi hangulatunkra bízzuk, melyik napon hová menjünk. A zalakarosi első teljes nap célpontja még számunkra kis meglepetés lett: hirtelen jött ötlet alapján Szigetvárra indultunk, azzal a mellék-gondolattal, hogy Kaposváron is megállunk egy rövid időre. Persze, azt gondoltam én, de a GPS nem - nagyon szépen kikerülte Kaposvárt, és egy közelítő úton vitt el bennünket Szigetvárra. 

Szigetvár meglátogatása régi tervem volt, bár nem éppen erre az alkalomra terveztem. Eredetileg úgy gondoltam, hogy Pécsen és a Mecsekben is eltöltök néhány napot, és onnan kiindulva fogom megnézni a Szigetvári várat.

Magyarországon mindenki tudja, hogy Szigetváron zajlott le a magyar történelem egyik dicsőséges, bár vesztes csatája. A dicsőség nem egy fényes győzelemnek, hanem az életüket hősként feláldozó, utolsó csepp vérükig hazájukat védő magyar és horvát katonáknak szól. Ez a csata 1566-ban zajlott, célja pedig Szigetvár város várának, erődítményének megvédése volt a hódító török seregekkel szemben.
A várat gróf Zrínyi Miklós, Horvátország bánja védte, 2500 magyar és horvát katonából álló seregével.
Idézet a Wikipédiából:
"(a várvédő) Apja Zrínyi III. Miklós, anyja Karlovics Ilona. A horvát Šubić nemzetségből származott, mely 1347-től a zrini kastély után gróf Zrínyinek nevezte magát. Vagyona részben Frangepán Katalinnal kötött első házasságából származott. Az 1526. évi mohácsi csata után I. Ferdinánd pártjára állt, és 1529-ben részt vett a török által ostromolt Bécs védelmében."
"I. Ferdinánd halálát követően Zrínyi ellenezte a törököknek való sarcfizetést, ezért I. Szulejmán szultán 1566-ban, hogy megbüntesse, százezres hadával ostrom alá vette a szigetvári várat, melyet Zrínyi mintegy 2500 emberrel védett. Augusztus 9-étől szakadatlanul tartott az ostrom, a 600 főre olvadt védősereg fokozatosan a belső várba szorult. A szeptember 5-ről 6-ra virradó éjjel meghalt az idős szultán, de halálát eltitkolták katonái elől. Miután a Bécs védelmére Győrnél felsorakozott császári seregtől hiába várt felmentést, és a hosszan tartó szárazság kiszárította a várat védő mocsarakat és vizesárkokat, 1566. szeptember 8-án Zrínyi a 300 főre fogyatkozott védősereggel kitört a lángokban álló belső várból.
Zrínyi Miklós villámként csapott le az ellenségre. Félelmet nem ismerve vágta a törököt. Az ellenség meghátrált, de a távolabb álló janicsárok sortüzet adtak le. A rettenthetetlen kapitány lehanyatlott lováról, és társaival együtt ölték meg Szigetvár kapujában. Vitézi halála miatt mind Magyarországon, mind Horvátországban hősként tisztelik."

Az ostrom és a kitörés történetét a várvédő unokája, aki maga is hadvezér és költő volt, egy nagy lélegzetű eposzban írta meg, Szigeti veszedelem címmel.


A vár (erőd) elfoglalása után Szigetvár több, mint 100 évig török megszállás alatt élt. Ennek az időnek még ma is sok nyoma van a városban. 
Az idő az emlékeket nem feledtette, de a sebeket begyógyította. Ma már az egykori ellenség és a magyar nép között létrejött a megbékélés, az egykor fájó események ma már közös történelemmé minősültek. A megmaradt török épületek helyre vannak állítva, és a város határában, az ostrom alatt meghalt Szulejmán szultán, valamint az elesett török katonák emlékét egy emlékpark hirdeti.
Szigetvár, városháza
Szent Rókus templom -Templombelső
Eredetileg Ali pasa dzsámija volt az épület, 1589-ben épült.. Szigetvár felszabadítása után, 1788-ban átépítették, és katolikus templommá alakították. Kupolájában Dorffmeister freskója látható.
Szigetvár főtere (Zrínyi-tér)
Szent Rókus templom
Ali pasa dzsámijából átépítve.
Szent Rókus templom
Zrínyi-tér, oroszlános szobor
A hős várvédő szobra
Ferences templom belseje
Várfal és főbejárat (erődítmény)
Végvári harctechnikai bemutató gyerekeknek
Vármúzeum
Vármúzeum
A bemutató egy másik pillanata
"Tükörképem"
Zrínyi Miklós szobra a várban
A szobor talapzatának felirata:

"Mint Hektor Trójának,
Úgy én Szigetvárnak
Erős őrzője voltam"

Szigeti veszedelem - Zrínyi Miklós, költő és hadvezér

Dzsámi a várban
Megmaradt török dzsámi a várban, falán eredeti török és perzsa nyelvű írástöredékekkel.
Korán (iszlám szent könyv) a vár dzsámi imafülkéjéban
Minaret lépcső.
Egyedül sétáltam a várban, nem volt velem vezető. Emiatt itt a minaretben furcsa kaland esett meg velem. A minaret a harcokban megsérült, csak a dzsámi falainak magasságáig maradt meg. A feljáratát megtaláltam, de a lépcsőkből semmi nem látszott, tökéletesen sötét volt. Én pedig kíváncsi! Úgy döntöttem, fölmegyek a sötétben is, ameddig lehet! Kézzel-lábbal tapogattam ki, merre lehet haladni. Addig, amíg a kép látszik - ott a téglákra ki kellett lépni, mert nem volt tovább.
Amikor vissza indultam, szembesültem a helyzettel, hogy most lefelé kell mennem, de semmit nem látok! Sem korlát, sem egy lépcsőfok.... Végül leültem a tégla-padozatra, és szó szerint tapogatózással szereztem némi információt a lejutás lehetőségeiről. De előtte még bevakuztam a terepet, hogy legalább a fényképezőgépem örökítse meg, hol jártam, mit láthattam volna, ha van fény. A képek sikerültek, az egyiken azt is felfedeztem, hogy villanykapcsolók vannak a falba beépítve!!! én persze erről semmit nem tudtam, itthon pedig z új információnak már nem sok hasznát vettem..... :)
A dzsámi vaskapuja
Eredeti felirat-maradványok a dzsámi falán
Az egykori belső vár alap-maradványai
A főkapu kifelé haladva
Köszönöm a figyelmeteket, legyen szép napotok!

2013. július 6., szombat

Buddhista szentély Zalaszántón

Nem túl rég megérkezett  Zalakarosról az aktuális hírlevél, amiben néhány napos kikapcsolódásra invitáltak a Napfény Hotelbe. A helyet jól ismerem, hisz többször jártunk ott feleségemmel. Nagyon rövid tanácskozás után úgy döntöttünk, idén is megyünk egy - valóban rövid - időre. Megjegyzem, nálunk már szokássá vált, hogy évente több rövid utat teszünk, nem pedig egy, de hosszabb utazást. Ezzel a módszerrel sok helyre eljuthatunk kis hazánkban, és nem unjuk meg az egy-helyben tartózkodást sem.
Zalakaros amúgy is csábító számomra, mert a lakhelyemtől viszonylag távol esik, ezért onnan ritkán látott helyeket is könnyen elérhetek. Különösen vonz a Kis-Balaton látványa és állatvilága. Kiváló fotótéma! Igaz persze, hogy nem könnyű szép képeket készíteni, de nincsenek túl magas igényeim.... turistafotós emlékképeket pedig legtöbbször sikerül készítenem.

Itthon, az utazás előtt összeállítottam egy útitervet: mi az, amit meg szeretnék nézni, ha a feltételek kedvezően alakulnak. Számolni kell égető kánikulával, egésznapos esővel, személyes hangulatváltozásokkal, miegymással...... És természetesen a rendelkezésre álló kevés idő hatékony kihasználásával. 
Úgy döntöttem, már az odautazás alkalmával meglátogatok egy még nem látott, és Magyarországon ritka helyet. Ez pedig Zalaszántó, az ott felépített buddhista szent hely....


"A Zalaszántói sztúpa Európa legnagyobb, Közép-Európa első buddhista szentélye (sztúpája). A szentély a Zalaszántó mellett található Kovácsi-hegyen, egy erdei tisztás közepén épült fel 1992-ben. Benne Buddha földi maradványának néhány darabját őrzik, díszes tartóban lévő apró csontszilánkokat. A hófehér építmény 30 m magas és 24 m széles. A vallást itt nem gyakorolják és a szentély belsejébe sem lehet bejutni, zárt építmény, két szerzetes vigyázza. A sztúpa délkelet felé néz, amely részét a hegynek az Emberi Jogok Parkjának nevezik."
"Bop Jon (eredeti nevén Dzsin Szú Lí) dél-koreai buddhista szerzetes 1990-ben elhatározta, hogy egy rendszerváltó országban felépít egy Buddha-szentélyt, amely majd a békét, boldogságot, megvilágosodottságot képviseli. Olyan helyszínt keresett, ahol a helyi lakosság is elfogadja majd egy ázsiai vallás szent helyét. Ezt végül Zalaszántón találta meg, ahol a polgármester javaslatára a Kovácsi-hegyen levő Világosvár nevű helyet választotta."
"A sztúpa építése során növényi magvakat, vallási dokumentumokat, tibeti könyveket helyeztek az építmény betonjába. 1992. szeptember 28-án helyezték el a sztúpa kupolája fölött kialakított üregben a vallásalapító Buddha földi maradványának néhány darabját, díszes tartóban lévő apró csontszilánkokat. Ezeket a csontokat Tibet kínai megszállása idején menekítették Indiába, a dalai láma száműzetésének helyére, ahonnan Svájcba kerültek egy buddhista iskolába. Az ereklye elhelyezésével vált a zalaszántói sztúpa szent zarándokhellyé. Európában ma csupán ez a szentély tartalmaz eredeti Buddha-ereklyét.
Az ügyes diplomáciának köszönhetően a sztúpát 1993. június 17-én személyesen a 14. dalai láma, Tendzin Gyaco avatta fel."

Amint megérkeztünk a sztúpához, szinte azonnal a dalai láma intelmeit tartalmazó tábla került a szemem elé. Így szól a tanítás:

"Bármi történjék is, soha ne add fel.

Erősítsd meg a szíved!
Országodban túl sok energiát fordítanak az ész fejlesztésére ahelyett, hogy a szívüket edzenék.
Légy együttérző, dolgozz lelked és egyben a világ békéjéért.
Dolgozz a békéért, és hallgass rám!
Soha ne add fel.
Nem számít, mi folyik körülötted, nem számít, mi történik:
Ne add fel!"
/Őszentsége a XIV. Dalai Láma/

Most nézzetek meg néhány fotót, amit a sztúpánál, és a szentélyben, az imahelyen készítettem.

Hungary, Zalaszántó. Buddhista sztúpa.
Hungary, Zalaszántó. Buddhista sztúpa.
Sajnos, a lépcsőről nézve az aranyozott Buddha szobor gyengén látható.
Hungary, Zalaszántó. Buddhista sztúpa.
A hegy tetején álló sztúpa megtekintése után egy meredek gyalogösvényen lementem a völgybe, ahol az imaház található. Kívülről egy családi házra emlékeztet az épület, de fel lehet ismerni, és folyamatosan látogatható. 

Buddhista szentély
Buddhista szentély
Buddhista szentély
Buddhista szentély
Buddhista szentély
Buddhista szentély
Buddhista szentély
A fotók legálisan, a jelen lévő buddhista szerzetes engedélyével készültek.

Legyen szép napotok!