2012. augusztus 8., szerda

Ausztria gyöngyszeme - Gosausee

Tamás, kis csapatunk kapitánya - programszervező, idegenvezető, gépkocsivezető és (ön)navigátor - sok szép helyre elvitt bennünket már eddig is, de a mai program az egész hét csúcspontja volt! 
Útközben - a falun át!
Sokat ígérő látvány
Tamás előzetesben túl sokat nem mondott arról, mit fogunk látni, csak azt mondta, hogy nagyon szép lesz. Sokat beszélni nem is kellett, nem is forszíroztam a témát, hiszen már az oda vezető út is nagyon szép volt. Miért éppen az ne tetszene, amit majd a helyszínen látunk? 

Napsütés, kék ég, bodor felhők...
Gyönyörű időnk volt! Ragyogóan sütött a nap, de nem voltak élesek a fények; az ég tele volt gomolygó bárányfelhőkkel, körös-körül magas hegyek - mi mást várhat egy természetkedvelő fotós? 

Gosausee - turistafogadó
Áthaladtunk Gosau (Bad Gosau) nevű falucskán - ezt követően hamar megérkeztünk a Gosausee nevű tóhoz.
Itt kezdtem a sétát
A tó legközelebbi pontján egy nagy épület szolgálja a turisták kényelmét és igényeit. Sok turista volt már akkor is a tóparton, amikor megérkeztünk, pedig még a délelőtti órákban jártunk. "Vica mama" (unokám apai nagymamija) rögtön azt kezdte mesélni, hogy a múlt évben Körbesétálták a tavat az unokával (őt persze babakocsiban tolták). A tó körül egy nagyon jól járható sétány megy körbe, amely kényelmes sétatempóban alig egy óra alatt bejárható. Tamás és a feleségek ezúttal egy kényelmes pihenő helyen helyezkedtek el, én pedig a fotómasinámat beélesítve a tó körbejárására indultam.
Szemet gyönyörködtető látvány
Nem panaszként mondom, de nem volt egyszerű dolgom. A látvány volt az, ami elbizonytalanított, tanácstalanná tett. Már az indulásnál gyönyörű virágokat láttam, melyek fotózásához kellett volna a 70-300-as obi. A tündérmesébe illő táj fotózásához pedig mindenképen a nagylátószögű kellett. Újra szembesültem azzal a gonddal, amiről már több alkalommal írtam: szükség lett volna két gépre, hisz azt lássátok be, nem lehet lépten-nyomon obit cserélgetni az egyszem vázon! Végül a rövid obit tettem fel, és ezzel indultam a körútra.
Panoráma
Panoráma
Panoráma
Panoráma
Panoráma
Egy kosbor, mutatóban
A nap végig szépen sütött, de a gyorsan vonuló, hol sűrű sötét, hol áttetsző fehér felhők pillanatról pillanatra változtatták a fényviszonyokat. Ez a jelenség egyúttal különös hatásokat is eredményezett. Nem tudtam betelni a látvánnyal, szinte állandóan fotóztam minden lépésben, annyi gyönyörű, felejthetetlenül szép kép került a szemem elé.
Könnyező szikla
Csodásan tiszta víz - tófenék
Olyan jelenségeket láttam, milyeneket még soha! A meredek hegyoldalból szinte tíz méterenként bukkantak elő kisebb források, vízfolyások! 
Vízesés a hegyoldalról
Más helyeken ezek néha kisebb, néha nagyobb vízesésekké duzzadtak, és folytak le a tóba. Ott pedig, ahol a sziklákat nem takarta humuszréteg, a kő apró résein szivárgott át a víz! Olyan volt a szikla felszíne, mint ha izzadt volna a nagy melegben! Mint ha könnyezett volna, a könnye pedig cseppekben gyűlik össze, és csepeg a sétányra. Higgyétek el nekem, néha erőt kellett venni magamon, hogy tovább tudjak menni, ne pedig a soha nem látott szép természeti jelenség bámulásával töltsem el a napot!
Panoráma
Panoráma
Panoráma
A sétány egy szakasza
Panoráma
A tóban alkalmanként valószínűleg több víz van, mint ebben az évszakban - mondjuk a tavaszi olvadások idején. Ez abból is következtethető, hogy a sétány jóval magasabban haladt körbe a vízszintnél, a tó egyik oldalán pedig jól el is távolodott attól. A jelenlegi vízszint, és a sétány között egy enyhén lejtős szakasz terül el, amely nagyon alkalmas pihenésre, napozásra, piknikezésre. Az egyik szakaszon láttam is a tó partján időző emberekre.
Éva-kosztümben
Amit itt láttam, az viszont alaposan meglepett! A lombok rései között egy "full-extra felszereltségű" fiatal hölgy képe került a szemem elé! Lent napozott, közel a tóhoz, hozzám - sajnos - eléggé távol. Semmi ruha, teljes "Éva-kosztüm"! Én, mint jólnevel úriember, természetesen nem kukkoltam a hölgyet, mindössze három másodperc elmúltával tovább haladtam. Egy másodperc ahhoz kellett, hogy fölfogjam, mit látok, a második alatt elkészítettem két fotót, a harmadik másodpercben a fölbe gyökerezett lábaimat kellett fölemelni, hogy lépni tudjak. :-)
Panoráma
A kör lassan bezárul
Körbesétáltam a tavat - nem egy óra alatt, hanem sokkal hosszabb idő alatt. Felejthetetlen tájakat láttam, sok tájképet és virágot fotóztam. Kicsit még beszélgettünk, aztán bementünk a faluba. 
Panoráma
Őzek a faluban, egy telken
Út közben láttunk egy csapat őzet, majd megnéztük a falu evangélikus templomát.
Evangélikus templom
Evangélikus templom
Vége a szép kalandnak
Még egy pillantás a falura, majd búcsút intettünk talán legszebb élményeim helyszínének.

Szép napot, és Nektek is szép fényeket!

2012. augusztus 5., vasárnap

Ausztria - Salzburg vára

Salzburg. Szépen hangzó név. Minden magyar tudja még akkor is, ha nem ismeri a német nyelvet, hogy ez a szó tükörfordításban azt jelenti "sóvár". A magyar nyelv logikája szerint ez kissé komikus, hisz ki épít sóból várat? Egy ilyen vár elfoglalásáért még csak harcolni sem kell, elég, ha kivárunk egy kiadós esőt! :-)))
A fentiek természetesen csak tréfa. Ha valaki olyen szerencsés, hogy személyesen meglátogathatja a várat, az tudja, hogy ez egy hatalmas, szinte bevehetetlen erősség volt a középkorban, a várharcok idején. A Wikipedia szerint Közép-Európa legnagyobb épen maradt katonai építménye (Festung Hohensalzburg).
A vár már a Mirabell-kertben tett sétánk során nagy hatást tett rám. 
Egy magaslat tetején épült. A gyönyörű kerten végigtekinte, a háttérben a Várhegy és tetején a hatalmas vár igazán impozáns látvány.
A várba az előtte elterülő térről a világ legrégebbi fennmaradt kötélvasútja (Reißbahn) viszi fel a látogatókat.
A vár megtekintése néhány € belépődíj megfizetése ellenében lehetséges. Minden emelet bejárása előtt újabb összeget kell fizetni, nem árt, ha ezt tudja a turista, aki először jár ott. Azt is tudni érdemes, hogy az objektum olyan hatalmas, hogy alapos bejárása sok időt vesz igénybe. Én tudtam, hogy idővel csak szűken rendelkezünk, ezért megelégedtem a mellvéd és a földszinti részek bejárásával. Ez is kitöltötte az összes időmet - a vége felé már izgultam, hogy kikapok az asszonyoktól, akik a téren várták, hogy befejezzem a várban tett kirándulásomat.
Itt is hangsúlyozom, hogy esősen felhős, fénytelen nap volt ez. Képeimet ezért ennek figyelembe vételével ítéljétek meg!
Látvány a várudvar bejáratától
Az első kép a vár felső udvaráról készült. A mellvéd egyik sarka, és a város egy részlete látszik rajta.
Körbejárható várudvar
A várudvar. Tulajdonképpen a belső vár és a külső védművek közötti tér. Az ember szinte elveszve érzi magát a monumentális falak között.
Látvány a várból
Külső várfal és bástya
Ha kimegyünk a mellvédhez, a vár környezetét szemlélhetjük. Egyik irányban az egykori külső várfalak és bástyák maradványait is láthatjuk.
"Tell Vilma"
A várudvaron természetesen különböző játékokra, szórakozásra is volt lehetőség. Nagyon tetszett nekem, amint egy apa a nyílpuska használatára tanítja ifjú leánykáját, az anyuka pedig feszült figyelemmel várja a lövés pillanatát! Nem tudom, a fotója hogy sikerült, de biztosan a családi album féltett kincse lesz! :-) Jót mosolyogtam a jeleneten - rögtön Tell Vilmos jutott eszembe róla! A kis hölgyet azonnal felruháztam a "Tell Vilma" névvel! Remélem, nem veszi zokon! :-)

Ősi falak
Átjáró az udvar egyes szakaszai között
A meredély vége
A vár falai. Elbűvölő látvány.
Itt már tudtam, hogy egy kapuhoz érkeztem.
Meg kellett kezdeni az utat visszafelé
Újra a belső udvar szintjén
Az udvarnak van egy hihetetlenül meredek, majdnem félkör alakú szakasza. Nem tudtam, hová vezet, de kíváncsi voltam rá. Az, hogy lementem rajta, kissé túlzás - inkább csak csúszkáltam, tipegtem lefelé, hisz a szétterített zúzott köveken lépni alig lehetett. Végül a fal melletti fából készült járdához botorkáltam, és ott próbáltam a lábaimon maradva a lejtő aljára érni. Itt aztán nagy meglepetés ért, mert kiderült, hogy egy kijárati kapuhoz érkeztem, mélyen a mellvéd alatt, ahol Tamás várt rám. Nem tehettem mást, most visszafelé is meg kellett tennem ezt az utat. Muszáj volt ott kijönni, ahol bementem, mert másképp Tamást nem tudtam volna értesíteni arról, hogy befejeztem a vártúrát. Hozzátéve, hogy ekkor már sokat gyalogoltam, és a lefelé tartó út is sok energiát kivett belőlem - ne tudjátok meg, milyen fizikai állapotban értem fel újra a lejtő tetejére! Onnan aztán vissza is néztem, és megvilágosodott előttem, miért nem vette be ellenség ezt a várat! Ha az ostromlók is csak itt jöhettek volna fel, fegyvereiket cipelve, akkor elég volt, ha a domb tetejére kiáll egy tucat várvédő! A kimerült ostromlókat innen akár egy fogpiszkálóval is vissza lehetett lökdösni a fal aljába! De örültek volna egy ilyennek Eger védői annak idején!
Kiállítás
Kiállítás
Kiállítás korabeli viseletekből.
Kút
Várkút
Újra a városban
A vártúra véget ért, mindketten lejöttünk a kötélpályán, és újra sétálni indultunk a városba.

Több kép Salzburg városról (Google+)

Köszönöm a látogatást, legyen szép napotok!

2012. augusztus 2., csütörtök

Mozart városa - Salzburg

Kedves blogolvasó Barátaim - írtam már elég sok posztot az Ausztriában töltött egy hetemről, de beszámolóim sorának talán a felénél tartok. A rövid idő ellenére sok városban, faluban és tó mellett jártunk, sok fotót készítettem, és sok élményt gyűjtöttem, raktároztam el az emlékezetemben. Mindezek mellett vannak olyan helyszínek, amiről írni csak pár mondatot tudok talán. Érik olyan benyomások a turistát, amit nehéz szavakba önteni. De belül, valahol a tudatunk mélyén az élmények elraktározódnak, alkalmanként előjönnek, és kellemes emlékeket ébresztenek.
Ha valaki megkérdezné tőlem, melyik az a három kirándulás, amelyik legjobban megmaradt az emlékezetemben, akkor egyiknek a Großglocner-gleccser, az azt körülvevő hegyeket és az oda vezető Panoráma-utat említeném. Másik nagy élményem Salzburg városa és vára volt. Jelen posztomban néhány városképet mutatok be Nektek. A következő posztom ugyancsak Salzburg témában a vár bejárása lesz. A harmadiknak sorolt élmény helyszínét még nem közlöm. Néhány nap múlva úgyis sorra kerül. Szeretnék azzal legalább egy parányi meglepetést szerzni Nektek!
Salzburg - a Mirabell-kert bejárata
Salzburgi városnézésre egy egész napot szántunk nagyon kevés időnkből. Megérte, annak ellenére is, hogy épp csak egy kis "zsebkendőnyi" terület bejárására volt elég ez az egy nap.
Ausztriai hegyek között nem ritkaság, hogy alacsonyan szálló sűrű felhők borítják az eget. Ezen már nem is bosszankodtam, pedig mint fotómániás turistát, a napos idő, a szépen ragyogó fények tesznek boldoggá. A társaság három tagja folyton előttem járt, én mögöttük lemaradva kerestem a témát, amit képre vehetek, és fotóztam is szorgalmasan. 
Salzburg - Mirabell-kert
A város egyik szép nagy tere mellett szálltunk ki a kocsiból. Én már fotóztam is a téren álló templomot, Tamás pedig rutinosan vitte a kocsit egy olyan parkolóba, amit már ismert korábbi utjairól. Rövid idő múlva újra találkoztunk, és elindultunk a közeli Mirabell-kertbe.
Sajnos, a kert történetéről semmit nem tudok. Ideje lenne venni egy Ausztriát részletesen bemutató útikalauzt :-).
Mirabell-kert, és Salzburg vára
A kert nagy és gyönyörű, csodásan üde virágokkal van tele! Szépen karbantartott sétányok vezetnek a kertet díszítő szökőkúthoz, szobrokhoz, és a szemben lévő kijárathoz. Nagyon kellemes séta volt végigmenni a kerten - olyannnyira, hogy le is ültünk egy időre pihenni, és a kert látványában gyönyörködni. Külön érdekesség volt, hogy a kert a vár felé volt tájolva, és ez a látvány hatalmas extrát adott a képnek.
Salzach folyő
A kert megtekintése után a Salzach folyó partján sétáltunk egy különös formájú gyaloghíd felé. A város történelmi központja felé haladtunk - végcélunk a várba feljutni, és azt megnézni.
Különleges formájú gyaloghíd
A "szerelem bilincse"
A hídon rengeteg szerelmi lakatot láttunk. Úgy tűnik, divat ez már a világ minden táján. Legkülönösebb mindegyik között ez a bilincs volt - érdekes lenni tudni, mi az üzenete az egyik zárt, a másik nyitott állapotának!
Folyóparti látvány
...és egy másik

A zeneszerző szülőháza
A belvárosban meglátogattuk Wolfgang Amadeus Mozart szülőházát.
A Residentplatz
A Residentplatz volt a következő állomás. Ez is egy olyan pontja a városnak, ahol "elborul" a turista agya, azt sem tudja, hová nézzen, merre induljon, és mit fényképezzen.
Katedrális

Mint várható volt, a Katedrálist nyitva találtuk. Tele volt nézelődő és fényképező turistákkal. Szerencsémre elég világos volt benne, ezért állvány hiányában is tudtam néhány képet készíteni benne. A minőségükről magamnak is meg van a véleményem, de hát "szükség törvényz bont".
A Katedrális főoltára
A Katedrális főbejárata előtt van a tér, ahol a Salzburgi Ünnepi Játékokat tartják. Ottjártunkkor is szerelték a nézőteret, nagy munka folyt.
A vár mellvédjéről nézem a teret
Tamás és én a "siklóval" fölmentunk a vár mellvédjéhez, a feleségek pedig a téren maradtak. Én beljebb is mentem, alaposan bejártam és körbefotóztam a vár azon részeit, melyeket a rendelkezésemre álló kevés időben bejárhattam. Ezek a fotók a következő posztban kerülnek sorra.
Bavásárló utca
Bavásárló utca
Amikor a várból lejöttünk a térre, a belváros szűk bevásárló utcái felé indultunk. Gyönyörű és gazdagon berendezett üzleteket láttunk - érezhetően nem az ex-szocialista országokból érkezett turisták vásárló-erejéhez méretezett árakkal.
Pazar cégérek minden üzlet fölött!
Kápolna
Kápolna
Mielőtt újra a folyó partjához érkeztünk volna, én megint elszakadtam a társaságtól, néhány fotó kedvéért. Nem túl messze az útvonalunktól láttam ugyanis egy kis kápolnát, ahol fotókat szerettem volna készíteni.
Mirabell-kert és palota

Mirabell-kert és palota
Visszafelé hasonló útvonalat jártunk be, mint ide-jövet. Újra végigmentünk a Mirabell-kerten, ezúttal elmentünk a Mirabell-palota mellett is. 
Egy délszláv templom Salzburgban
Tamás a már ismert tér mellé hozta a kocsit. Mielőtt beszálltunk, én még a téren álló templomba is bementem. Meglepetésemre kiderült, hogy ez egy délszláv templom, de sajnos többet erről sem tudok.

Két-három nap, és írni fogok a várban látott dolgokról is. Remélem, akkor is vendégeim lesztek! :-)

Legyen szép napotok!