A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Orfű. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Orfű. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. október 11., szombat

Séta a Mecsekben, Orfűnél

Az idei év első felében többször posztoltam már Pécsről, és említettem Orfűt is. Okkal, hisz Orfűn töltöttünk egy hetet feleségemmel, hogy a hét végén részt vegyünk a medvehagyma-fesztiválon. 
Orfű, a medvehagyma-fesztivál helyszíne
Engem nem maga a medvehagyma érdekelt elsősorban, de ez jó alkalom volt arra, hogy olyan időpontot válasszunk, amikor a feleségem is talál az ő érdeklődésének megfelelő időtöltést. Én alapból Pécs fotózására voltam ráhangolódva... no meg természetesen hegyi gyalogtúrákra.
Az időjárás "nem volt barátom" a hegyi túrák tekintetében. Többször volt eső, ami jól feláztatta a hegyi utakat. Én viszont csak amolyan "szalonturista" vagyok, esőben-sárban nem szívesen áztatom a bakancsomat.
Azért nem unatkoztam. Sokat tartózkodtam Pécsen (nem eleget, többet szerettem volna), jártuk autóval a környező városokat, és hát azért Orfű környékén is kalandoztam egy keveset.
Orfű - hegyi turista- és kerékpár út
Az Orfűre szánt egy hét vége felé úgy döntöttem, az ott töltött idő utolsó napján fölmegyek a közeli hegyoldalba, legyen bármilyen időjárás! És lám, egészem kellemes idő alakult addigra.
Medvehagyma tömegével
Mivel a környéket nem ismertem, társaságom pedig nem volt az úton, arra mentem, amerre utat láttam magam előtt. Térképet természetesen vittem magammal, és a telefonom is nálam volt arra az esetre, ha eltévednék, és meg kellene tudnom, hol is vagyok tulajdonképpen.
Még mindig medvehagyma
Nem mondhatom, hogy túl látványos utam volt. Szokásos dimbes-dombos hegyoldalak, erdő, és medvehagyma elképzelhetetlen mennyiségben. 
Azt olvastam, hogy a medvehagyma attól kapta a nevét, hogy a medvék a téli álmukból ébredve ezt a növényt találják nagy mennyiségben. Mivel tápláló, sok vitamint tartalmaz, szívesen fogyasztják.
Nem tudom, mikor éltek medvék utoljára a Mecsekben, de itt jó dolguk volt, az biztos!
Irányjelző táblák
Időszakos hegyi vízfolyás. Most éppen nem folyt... :-)
Büdöskút - egy nevezetes hely az utam során
Csillaghúr
Mint említettem feljebb, nem túl sok fotótémát találtam. Persze, ettől függetlenül jól éreztem magam, élveztem a csendet, nyugalmat, és haladtam előre olyan tempóban, ami erőnlétemből telt. Figyeltem az utamba kerülő növényzetre is... néhol megálltam egy-két felvétel kedvéért.
Egy újabb szép vadvirág
Turista-út - motorizált járművek elől elzárva
Az utam váratlanul egy kiépített közutat keresztezett. Rögtön néztem a térképemet: arról tudtam meg, hogy egy hegyi autóverseny-pályához érkeztem. Ezen az úton át kellett menni, hogy folytathassam az utamat.
A versenypálya egy szakasza
Átmentem, visszanéztem, ezt láttam. 
Ha igaz, akkor ez egy cincér
Mentem tovább, egyre lassabban, mert az út egyre inkább csak fölfelé vezetett. Amint én ott kapkodtam a levegő után, egyszer csak egy futó hölgyet láttam! De nem ám lefelé futott, hanem hegynek föl!!!
Na, itt lett elegem nekem a Mecsekből! Én már vánszorogni is alig tudok, mások meg futva mennek el mellettem! Fogtam magam, visszafordultam, és bevettem az irányt újra Orfű felé!
Árvacsalán
Ez való nekem, a virágfotózás, nem a hegymászás! 
Most már vissza, "hazafelé".
De azért jó volt ám! Csak kissé unalmas volt. Nem az út hibája, hanem az enyém. Néhány éve még magamban is egész jól elvoltam, jártam is sokat a lakhelyemhez sokkal közelebb lévő Bakonyban. De változnak idők, és mi is változunk benne....

Hogy miért vettem elő újra a mecseki témát? Lehet, a közeljövőben új kirándulást teszek oda. Kicsit odébb, más területeket szeretnék bejárni, ha valami el nem veszi a kedvem tőle. Mert a dolgok jelen állása szerint most is egyedül leszek....

Szép napot kívánok a látogatóimnak!


2014. április 17., csütörtök

A szerpentinen

Még mindig a Mecsek, még mindig Orfű a téma...
Földutakon való hegyi kiránduláshoz az éjszakai esők miatt nem igazán alkalmas a terep, ezért - jobb híján - aszfalton "túrázom", öreg kocsimmal. Mivel a helyismeretem is nullához közelít, GPS-re bízom magam. Megyek arra, amerre mondja. Így aztán előfordul, hogy elmenet a helység egy adott pontján visz ki, és egy másik pontján hoz be hazajövet.
Nem izgat a dolog, lényeg az, hazataláljon velem.
Néha ez a helyzet kifejezetten előnyös. Így történt ez kirándulásunk harmadik napján is. Addig már jól ismertem egy Orfűről kivezető szerpentint. Ezen az úton nincs semmi extra, csak épp nagyon észnél kell lenni.... ha arra jártok, majd megtudjátok, miért. Vigyázzatok, ha szembe jön egy autóbusz! 
Nos, szerdán, amikor a közeli műemlék templomok fotózására indultam, kis ketyerém ezen az úton vezetett ki Orfűről.
Megjártam a tervezett utamat, indultam haza. GPS-nek betápláltam a címet, hová akarok visszajutni. A bájos női hang diktálta is nekem szorgalmasan, mikor merre forduljak, feddő hangon figyelmeztetett, ha túlléptem a sebességkorlátot... szóval, minden rendben volt. Csak épp mint ha egy másik szerpentinen lennék, mint elfelé... 

Akkor megláttam a szerpentinről a tavakat! Csodálatos panoráma tárult elém! Ezt még sem kocsiból, sem az autóbuszból nem láttam az előző napokban! Örömömre az út mellett több helyen volt padka kialakítva, ahová le lehetett állni. Nem hagytam ki a lehetőséget, én is megálltam, és készítettem néhány fényképet. De fotózás után is percekig gyönyörködtem a panorámában.
A Pécsi-tó látványa az egyik szerpentinről, Orfű mellett
A Pécsi-tó látványa az egyik szerpentinről, Orfű mellett
A Pécsi-tó látványa az egyik szerpentinről, Orfű mellett
A Pécsi-tó látványa az egyik szerpentinről, Orfű mellett
A Pécsi-tó látványa az egyik szerpentinről, Orfű mellett
A Pécsi-tó látványa az egyik szerpentinről, Orfű mellett
A Pécsi-tó látványa az egyik szerpentinről, Orfű mellett
A Pécsi-tó látványa az egyik szerpentinről, Orfű mellett
A Pécsi-tó látványa az egyik szerpentinről, Orfű mellett

Azt gondolom, kis hazánkban nem sok hasonló látvány akad. Tudom, máshol ez nem lenne különleges látvány, de nekünk, magyaroknak örül a szívünk hazánk szépségeit látva. Ajánlom figyelmetekbe... itthon!

2014. április 15., kedd

Mecsek és környéke - Orfű

Az elmúlt héten terveim leginkább preferált egyikét sikerült megvalósítanom: egy hetet töltöttem a Mecsekben, és környékén. Nem egyedül mentem, velem tartott a feleségem is, így aztán "nem unatkoztam" sem az úton, sem a kirándulások alatt. Szobát Orfűn vettünk ki, elsősorban az itt rendezett (hét végén) medvehagyma fesztivál miatt. Ez a nejem kívánsága volt, én pedig egyetértettem vele.... :-).
A nap első fele az utazással, és a berendezkedéssel telt. Dél környékén érkeztünk... megkerestük az egyetlen nyitva tartó éttermet, ebédeltünk, majd a szobánkban pihentünk egy szusszanásnyit. A délután közepe táján aztán "beleugrottam" a terep-bakancsomba, hátamra vettem a fotós hátizsákot, és a már előre eltervezett úton sétára indultam a falu (vagy város?) melletti erdőben, és a közeli két tó partjainál.

Szokásom szerint természetesen tele voltam nagyszabású tervekkel, de realista lévén a normális énem tudta, hogy ebből nem sok minden fog megvalósulni. A közelmúlt kis balesete óvatosságra intett, a lábaim terhelhetőségét illetően. Ezek "működésképes" állapotára ugyanis komoly gondot kellett fordítanom. Tudtam, hogy fájós bal lábfejjel nem fogom tudni használni a kocsi kuplungot, fájó térddel pedig nem megy a fék és gázpedál használata. Hamarosan szembesültem is ezzel a nem kis gonddal, amint makró-fotókat próbáltam készíteni az elém kerülő vadvirágokról. Tudomásul kellett vennem, hogy a "feküdj-föl-feküdj-föl" (katona-időmre emlékeztető) tornamutatvány már csak igen "lájtosan" megy nekem. Jobbnak láttam nem gyakorolni.... :-(

Néhány fotót azért készítettem. Nem mondhatom, hogy életem legszebb felvételei, de hát ott és akkor ezek ilyenekre sikerültek. Majd talán lesznek szebbek is....
Mecseki vadvirág
Piros mécsvirág
Mecseki vadvirág
Ínfű
Ezt tudom! Ez a medvehagyma virága, és egy szorgos méh...
Medvehagyma virága
Medvehagyma.
Mecseki vadvirág
Erdei holdviola
Mecseki vadvirág
Erdei holdviola
Mecseki vadvirág
Hagymaszagú kányazsombor
Mecseki vadvirág
Mécsvirág
Működőképes malom múzeum
Természetesen szerettem volna belül is látni. De hát "természetesen" még nem volt nyitva, mint majdnem minden más, amerre jártam. Orfűn minden a medvehagymáról, meg a fesztiválról szól ebben az időben. A panziónknak volt saját étterme, de még az se működött! Kérdeztem a tulajdonost, mikor nyitják ki? Majd a hét végén, a fesztiválkor! - volt a válasz. Na szép... addig ne is egyenek a vendégek, amíg meg nem kezdődik a fesztivál?
Lila akác, ha nem tévedek
Mecseki vadvirág
Olocsán csillaghúr
Mecseki vadvirág
Tavaszi keresztfű
Mecseki vadvirág
Réti boglárka
Itt még a fában is virág nő!
Bársonyos árvacsalán
Mecseki vadvirág
Szennyes bükköny
Mecseki vadvirág
Farkas kutyatej
Az Orfűi tó.
Nagyon kellemes, testet-lelket melengető nap sütött. Amint látható, nem csak én sétáltam szívesen a szabadban, hanem mások is jól érezték magukat a tó partján.
Egy haragos eb...
Egyszer csak egy haragos zsebikutya állta el az utamat, és hangos csaholással tudatta velem, hogy az általa őrzött területre tévedtem. Végül azért megegyeztünk: én megígértem, hogy jó leszek, ő pedig megértően tovább engedett :-)

Pécsi tó
Ez már a nagyobb, a Pécsi tó mentén készült felvétel.
Mondhatom, nagy élmény volt a számomra ez a séta. Pécsen jártam már ugyan sok évvel ezelőtt, de ezen a tájon most fordultam meg először. Később, a hét folyamán még visszatértem ide.
Megérte!

Legyen szép napotok, köszönöm, hogy nálam jártatok!

Köszönöm kedves fotós barátomnak, Albrechné Évának a vadvirágok beazonosítását!