Egy korábbi posztomban már említettem, hogy egy egész napos kirándulást szántam az Üvegtigris című film forgatási helyszínének megtekintésére, és az Egri csillagok című film díszleteinek felkeresésére a Pilisben. Az Üvegtigrisről már írtam beszámolót:
Ma a Pilisben található díszletvárról mutatok néhány fotót.
"Az Egri csillagok (angol cím: Stars of Eger) 1968-ban bemutatott egész estés magyar film, amely Gárdonyi Géza azonos című regénye alapján készült. A forgatókönyvet Nemeskürty István írta, a filmet Várkonyi Zoltán rendezte, a zenéjét Farkas Ferenc szerezte. Magyarországon 1968. december 19-én mutatták be a mozikban."
A filmet - természetesen - még a bemutatás idején láttam. Mondhatom, szenzáció volt ez az alkotás a maga korában. Nem véletlen tehát, hogy a forgatás érdekében felépített díszletvár is szenzáció lett a maga nemében. Nem deszkából, papírból és purhabból készítették, hanem igazi kővárat alkottak a Pilis hegy egy erre a célra kiválasztott helyén. Bástyákkal, kapukkal, tornyokkal, barbakánnal, úgy ahogy kell. Igazi fa gerendákból azokat az épületelemeket, melyek az igazi várakban is fából készültek. Természetesen így is kisebb az eredeti középkori egri várnál... nem is túlságosan hasonlít rá, de nem is az volt a cél. A szükséges tereprendezéssel együtt két évig tartott az építkezés, rengeteg honvédségi (akkor még volt honvédség) közreműködéssel.
Az út Pilisborosjenő nevű helységen át vezetett. A falu (vagy város?) túlsó végén az autót le kell parkírozni, mert a település utolsó házainál már kezdődik a természetvédelmi terület. Persze nem is bántam, hisz végül is kirándulni jöttem - és ki látott olyan turistát, aki autóval megy túrázni a hegyekbe? 😅
Cipeltem hát a fotóstáskát, néha rápillantottam a magammal vitt térképre. Voltak helyzetek, amikor kissé elbizonytalanodtam, a jó irányt választottam-e az elágazásoknál. Néha nehezen tudtam csak elhinni, hogy a térkép jelzése, és a terepen található turistautak megfelelnek-e egymásnak.
Úgy látszik, az egészséges ösztönöm jól működött, mert minden úgy alakult, ahogy vártam. Aztán arra figyeltem föl, hogy arról a helyről, ahol a várat sejtettem, gyerekhangok hallatszanak... Amikor aztán a vár falai kimagasodtak a fák közül, hamarosan egy kis csapat óvodást is megláttam, néhány óvónéni kíséretében.
A hős várvédők késői unokái |
Pici kerülővel mentem le a falak közé, hogy ne zavarjam a gyerekeket. Az óvatoskodásra azonban nem is volt szükség, mert a felnőttek épp a gyerkőcök összeterelésével voltak elfoglalva. Amikor megtörtént a "létszámellenőrzés", hangos csiviteléssel el is indultak hazafelé.
Főkapu |
Kezdtem körbejárni a megmaradt romokat. Szó szerint romokat, mert az eredeti díszletvárból csak részletek maradtak meg a forgatás óta.
Barbakán |
Barbakán - ágyúállás. Kör alakú bástya, körben elhelyezett ágyúk számára. Több méter magas, a közepe földdel van föltöltve. Ha kimegyünk az ágyúállásokig, nagyon szép látvány tárul elénk a környező hegyekre.
Díszletvár |
A főkapu, és mellvédfalak a barbakánról nézve. (Ez a kép a karakteresebb felhők érdekében kissé manipulálva van).
Díszletvár |
A barbakán (bástya) nézete. Érdekes volt megfigyelni, hogy a romok melyik pontjáról milyen látvány nyílik a vár többi pontjára. Jól látható volt, hogy a díszletvár felépítését tudatos tervezés előzte meg.
Egy kép rólam |
Amint ott nézelődöm, látom ám, hogy egy másik magányos turista is közeledik a romokhoz. Fiatal emberke volt, felszerelve egy olyan GPS-el, amely segítségével a turista utakon is el tudott igazodni. Leheveredett, elmajszolt egy szendvicset, és máris távozni készült. Megkérdeztem tőle, készítene-e rólam néhány fotót a gépemmel. Készségesen vállalkozott rá... rutinosan leellenőrizte a gép beállításait, majd több nézetből is képeket készített. Aztán elköszöntünk egymástól.
Díszletvár |
Én még maradtam, nekem nem volt sietős a hazamenetel. Vagy tovább menni... bár őszintén szólva még nekem is voltak terveim arra a napra. Próbáltam felidézni a filmben látott jeleneteket, a Gárdonyi Géza könyvében olvasott leírásokat, és elképzeltem néhány olyan helyzetet, hogy mi lenne, ha most a környezetemben zajlana a várostrom.... Az én koromban már újra gyerek az ember...
Kis "ejtőzés" után én is összeszedtem a cuccaimat, és elindultam visszafelé. A térkép valahová a turistaút mellé jelzett egy "Teveszikla" nevű képződményt. Már idefelé jövet is tekintgettem a létező összes irányba, hogy hol látom... megnéztem volna. No hát, ahogy ballagok a falu felé a turista úton, egyszer csak feltűnik egy fiatal pár, akik ülnek valahol, de a testükből csak a csípő feletti rész látszott. Talán 50 méternyire voltak tőlem. Bizalmasan beszélgettek, és úgy tűnt, valami nagyon érdekeset látnak. Kíváncsi lettem, mi látható onnan? Elindultam feléjük, de ügyelve arra, hogy ne a közelükbe érjek, ne zavarjam őket.
A látványtól aztán én elámultam! Egy szinte függőleges falu szakadék mögött ott a Teve-szikla! És az a pazar táj! Hát az felejthetetlen!
A Teve-szikla |
Ezért nem láttam én a Teve-sziklát idefelé jövet! A turista út ugyanis a magaslaton vezet, a sziklaképződmény pedig a szint alatti szakadékban található! Ilyen a szerencse: ha nem látom ott a fiatal párt, vagy nem vagyok eléggé kíváncsi, ez az élmény kimarad az életemből!
A Teve-szikla |
A fennsíkról is készítettem felvételeket, de hamarosan keresni kezdtem, hogyan lehet lejutni a szakadék aljába. Jó nagy kerülővel ugyan, de találtam olyan utat, amelyen különösebb veszélyhelyzet nélkül a lejutottam az alsó szintre.
A Teve-szikla |
Most már lentről nézve... Zegzugos járatok össze-vissza, jól látszik, hogy sokan szoktak ide kirándulni, és a terület minden négyzetméterét bejárják. Rajtam is erőt vett az újabb kíváncsiság... mindent meg akartam nézni, mielőtt továbbmegyek. Sejtettem ugyanis, hogy újabb utam nem lesz errefelé.
A Teve-szikla |
Ha láttátok a filmet, olvastátok a könyvet, akkor tudjátok, hogy van benne egy jelenet, amikor Cecey Éva és a deák egy alagúton át igyekszik az egri várba bejutni. Ez az a barlangnyílás, ami a filmbeli jelenetben az alagút bejáratát "játszotta". A Teve-szikla körül pedig vég nélkül masíroztak a filmbeli török katonák. Lehet, hogy akkor és ők taposták ki először a most is látható ösvényeket?
A Teve-szikla |
A szakadék aljáról felnézve a fennsíkra... ők az a fiatal pár, akiknek köszönhetem ennek a különös természeti képződménynek a látványát.
A Teve-szikla |
Még egy pillantás a szilafalra... és a barlangnyílásra, mint az egri várhoz vezető alagút bejáratára.
Legyen szép napotok! Köszönöm, hogy nálam jártatok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése