Jönnek.mennek a "frontok", én meg reggel felé nem tudok aludni miattuk. Nem azért, mert nagy zajt csapnak, csak épp a megkopott idegeim nehezen viselik őket. S ha már nem tudok aludni, akkor száz felé járnak a gondolataim... ma történetesen azon agyaltam, hogy is állok én a portréfotózással. Tágabb értelemben az emberábrázolással, saját műkedvelő szintű fotós ténykedésemen belül.
A fotózás az én esetemben hobbi, időkitöltő nyugdíjas tevékenység. Nem mesterségbeli ténykedés, nem is művészálmokat kergető rózsaszín köd - ezzel együtt azonban a mennél jobb minőségű képek készítésére való törekvés. Ennek érdekében fejlesztem ismereteimet könyvekből, fotós társak tapasztalataiból, tanácsaikból, képeik tanulmányozásából, és fotós kiállítások látogatásából.
Mivel számomra a legtöbb fotózási lehetőséget a kirándulások és természetjárás kínálja, nem specializálódtam a fotós műfajok egyetlen ágára sem. Van azonban egy "irányvonal", ami egy picit a szívem csücskét jelenti; ez pedig nem más, mint az emberábrázolás. Nem vagyok könnyű eset önmagam számára sem, hiszen ez az a műfaj, ami talán a legnagyobb felkészültséget követeli meg minden fotós számára. Én viszont autodidakta amatőrként nagyon messze vagyok attól, hogy bármilyen szinten sikereket reméljek magamnak ebben a műfajban.
De éppen ezért kihívást látok abban, hogy néhány képemet megmérettessem képzett amatőrök képei között. Ezt tettem mintegy két hete is: küldtem képeket képbírálatra, abban a (csak magamnak megvallott) reményben, hogy talán, legalább egy fotóm elfogadásra kerül a házizsűri által. Ez mindössze annyit jelent, hogy az összes elbírált kép kb. első 40%-ba bekerül. Most rögtön közlöm is az eredményt: nem fogadták el egyetlen képemet sem. Azt is közlöm rögtön - és nem a magam mentegetésére - hogy meglehetősen magas volt a beküldött képek átlagos színvonala. Sok igényesen kidolgozott színházfotó, modellfotó és beállított portréfotó között az én "kapásfelvételeim" nem voltak versenyben. Meg - sajnos - a képkidolgozás terén is van hiányosságom bőven...
Megmutatom, melyek azok a képeim, amelyek a fent említett képbírálaton szerepeltek. Tudni kell, hogy a képbírálat nem szóban történik, szóbeli értékelés nincs, csak pontozás. Ebből kifolyólag ott helyben nem derült ki, hogy a zsűri milyen szempontok alapján fogadott, vagy utasított el képeket.
De éppen ezért kihívást látok abban, hogy néhány képemet megmérettessem képzett amatőrök képei között. Ezt tettem mintegy két hete is: küldtem képeket képbírálatra, abban a (csak magamnak megvallott) reményben, hogy talán, legalább egy fotóm elfogadásra kerül a házizsűri által. Ez mindössze annyit jelent, hogy az összes elbírált kép kb. első 40%-ba bekerül. Most rögtön közlöm is az eredményt: nem fogadták el egyetlen képemet sem. Azt is közlöm rögtön - és nem a magam mentegetésére - hogy meglehetősen magas volt a beküldött képek átlagos színvonala. Sok igényesen kidolgozott színházfotó, modellfotó és beállított portréfotó között az én "kapásfelvételeim" nem voltak versenyben. Meg - sajnos - a képkidolgozás terén is van hiányosságom bőven...
Megmutatom, melyek azok a képeim, amelyek a fent említett képbírálaton szerepeltek. Tudni kell, hogy a képbírálat nem szóban történik, szóbeli értékelés nincs, csak pontozás. Ebből kifolyólag ott helyben nem derült ki, hogy a zsűri milyen szempontok alapján fogadott, vagy utasított el képeket.
A most, posztomban megmutatott képek az eredeti képeknél jóval kisebb, "lebutított" változat, kevesebb részletet tartalmaz. Ezt meg kellett tenni, mert ha nem teszem én, akkor megteszi helyettem az internet :-(
 |
| Hollókői népviselet (Köszönet Nemes "mettor" Zoltánnak a korrekcióért) |
Hollókőn készült kép, Húsvét idején, locsolkodó népszokás bemutatása alkalmával. A skanzenfalu utcájában lépni is alig lehetett a nagy tömegben, fotózásra pedig csak pillanatfelvételek "technikával" volt mód. Jól látszik, hogy a modellek a hétköznapokban parasztasszonyok, hollywoodi kinézetet nem lehet elvárni tőlük. Ők ilyenek, és kész...
 |
| Hollókői népviselet |
Ugyancsak Hollókő, egy kis vidámkodás az idős hölgy arcán. Engem megfogott, tetszett, de maga a fotó sikert nem aratott a zsűri előtt.
 |
| Hollókői népviselet |
Fiatalabb generáció... Azt gondolom, profi fotósok is keresték a témát az utcán. Arra figyeltem fel ugyanis, hogy egy csapat fotós egyik tagja mond valamit az egyik hölgynek, amire nagy nevetés támad a lányok között. Aztán az egyik - roppant csinos - hölgy mélyre hajol, a fotósok pedig nyomják veszettül az expógombot... fényképezték az alsószoknyák sokaságát. Épp csak annyi időm maradt, hogy kattintsak egyet, és már vége is lett a jelenetnek.
 |
| Csángó zenekar |
Erdélyben jártam, Csíki csángók, székelyek között. Mindkét zenész neves hangszeres játékos, a gardonos pedig zenepedagógus azon túl. Kis koncertet rögtönöztek nekünk. Nagyon sajnáltam, hogy a babaarcú kisfiút nem tudtam külön fényképezni, pedig nagyon jó fotótéma lett volna. De hát végül is nem fotózni mentünk... A saját képarchívumomban ezt a felvételt értékes képnek tartom, de a zsűri más véleményen volt.
 |
| Korondi fazekas műhelyében |
Korondon, a fazekasság "Mekkájában" is jártam, egy népművész műhelyében. A Mester felesége épp mintákat rajzol...
 |
| Korond, fazekas |
Ugyancsak fazekas, de már egy másik mester. Egy fél busznyi ember zsúfolódott be a parányi műhelybe, még a Mester is alig tudott mozogni a sok embertől. Csak a szerencsémen múlt, hogy olyan helyre sodródtam, ahonnan viszonylag jól láttam, és - szerintem - szépek voltak a fények. A zsűri ezt is másképp látta...
 |
| A Mester |
Ugyanakkor készült kép, mint a fenti. Munka közben, a munkájára figyel a Mester. Nem klasszikus portré, de akkor és ott csak így lehetett.
 |
| Szentendre, skanzen |
Szentendre, skanzen. A fotózás körülményei nagyjából ugyanazok, mint feljebb, ahogy leírtam. Itt is munka közben látunk egy Hölgyet, amint épp mézeskalácshoz készít tésztát. Turistafotós által készített turistafotó... :-)
Hát ennyi. Mint említettem, nem vártam sikert a képeimtől a zsűri előtt, de azért egy csodának nagyon tudtam volna örülni. De mint ahogy "boszorkányok pedig nincsenek", úgy csodák sincsenek.... :-)
Szép napot kívánok blogom olvasóinak!
