2015. július 28., kedd

Újra Ságon, Vas megyében

Vas megyében születtem... talán ez is oka, hogy időnként vágyat érzek Vas megyei helyszínekre kirándulni. Különösképp kedvelem a hegyes-dombos vidékeket - ezen belül pedig kiemelten a Ság-hegyet Celldömölk közelében. Legutóbb 2 éve jártam ott. Tudom, hogy - mint a Somló-hegyen - a legszebb a táj szüret idején. Most azonban nem volt türelmem az őszig várni. Menni akartam, régóta ígérgetem magamnak, hogy újra eltöltök ott néhány órát.
Hosszú és kemény volt a kánikula, heteket kellett várni, amíg hegyi kirándulásra alkalmassá szelidűlt a hőmérséklet. Amint ez bekövetkezett, útnak is indultam, nem törődve az esetleg nyakamba szakadó esővel.
Kilátás a Ság-hegyről. A távolban a Somló-hegy
Kellemes öreguras autózás után, a már ismert úton meg is érkeztem a kedvelt Sághegy Fogadó és Panzió melletti parkolóba. Nyakamba-hátamra szedtem a teljes felszerelésemet, és indultam új élmények felé! :-)
Út az egykori kráter felé
Még viszonylag korán volt, embert nem láttam sehol. A felhők is - bár csak vékony rétegben - de összefüggően takarták az eget. Volt elég fény a fotózáshoz, de igazán felhőrajzos eget nem sikerült (nem is volt mit) a képeimen ábrázolni.
Rálátás Celldömölk városra (teleobjektív)
Az egykori kráter - később bazaltbánya - nincs messze. Volt lehetőség az útszakaszról körbetekintgetni, a hegy körüli sík vidék panorámájában gyönyörködni.
Ság-hegy
Hamarosan megjelentek az első szikla alakzatok. Innen már változatosabb volt a táj. A java azonban csak ez után következett!
Ság-hegy
Sokak számára talán érdektelen egy egy ilyen szikla alakzat. Engem azonban lenyűgöz, gondolatokat ébreszt, hangulatot kelt bennem. 
Ság-hegy
Átjáró. Nyilván az egykori bányában termelt bazalt törmelék elszállítása érdekében alakították ki.
Ság-hegy
A vékony fátyolfelhők mellett is szépen alakultak a fények. Különösen jól megfigyelhető volt, mennyire más megvilágítást kapott a kráter egyik és másik oldala.
Ság-hegy
A bányászat következményeként különböző szintkülönbségek alakultak ki, és teszik igazán látványossá a mai turistáknak a kedvelt kiránduló helyet. Itt már látható, hogy hamarosan mögöttem más látogatók is megjelentek. Főleg családok jöttek, gyerekekkel. Megjegyzem, kiváló hely piknikezésre, egész napos időtöltésre.
Kék és zöld. Kedvenc színeim.
Trianon-kereszt.
Látható itt egy hatalmas emlékmű. Óriási és nagyon szép építmény, méltó emléket állít Hazánk méltatlan feldarabolásának az I. Világháború után.
Koszorúk
 Ugyanúgy mint két évvel ezelőtt, itt vannak a megemlékezés koszorúi. A fekete gyász-szalag felirata: "Nem nyugszunk bele".
Ság-hegy
A hegy legfelső peremén jártam. lenyűgöző látvány volt a kőfejtés alja. Egyre több ember jelent meg, ahogy közeledett a déli időszak.
Ság-hegy
A terep kiválóan alkalmas arra, hogy a turisták emléket állítsanak annak, hogy itt jártak... többnyire valamelyik kedves családtagjuk, vagy éppen a kedvesük nevét rakják ki a kődarabokból. Sajnos, azt már kevesen tudják, hogy a mások emlékköveit megbolygatni nem illik, a mások által megalkotott "emlékművet" tiszteletben kell tartani. Most is láttam, amint felnőtt emberek zavartalanul szedik föl a közelmúltban lerakott nevek alkotó köveit, és rakják ki belőlük a maguk "keze nyomát".
Távolban Somló
Valamiért gyakran tekintettem a szomszédos vulkanikus hegy felé. Bakancslistámon van, azt gondolom, hamarosan sorba is veszem.
Megyen-a megyen-a turista - felfelé a kaptatón
Szerelem a csúcson :-)
Találkoztam egy fiatal párral, és pici gyermekükkel. A hölgy magyarul beszélt, a férfi - nyilván férje - németül. A hölgy megkért, készítsek róluk néhány képet. Természetesen szívesen eleget tettem a kérésnek.
Utána a domb teteje felé indultak.
Később utánuk néztem... éppen a kráterkúp tetején ölelték egymást. Nagyon megható jelenet volt, mondhatom, el is érzékenyültem...

Hát... most ennyit.

Hazafelé indultam, de út közeben betértem a KOVVIN Pincészet borházába. Itt Balogh József úr, a tulajdonos - óriási meglepetésemre - ismerősként üdvözölt. Emlékezett rá, hogy már jártam nála bort és igazi zamatos pálinkát vásárolni két évvel ezelőtt. Megemlítette, hogy az akkori kirándulásomról írott blogposztomat is meg szokta nézni időnként.
Mondani sem kell talán, nem jöttel el üres kézzel. Három fajta borból, és a törkönypálinkából vásároltam kóstolót.

 http://nadasdiszabo.blogspot.hu/2013/10/vendeglatas-sag-hegyen.html

Legyen szép napotok...

1 megjegyzés:

Éva Albrecht írta...

Nagyon klassz a blogod, jó volt "veled" újra végigjárni ezt a szép helyet. A másik hegy melyre utaltál szintén kedves nekem is, nagyon régen jártam már ott is. Csak ne lenne nekem olyan messze! Irigyellek! További szép napot kívánok Neked!