Még nincs vége az ausztriai beszámolómnak! Jelenleg a Traunsee partján és Traunkirchen utcáin sétálunk. Őszintén mondva a séta kifejezés nem kicsit idealizálja a helyzetünket, ugyanis hol csepeg az eső, hol meg eláll, az ég helyén pedig sűrű felhő gomolyog. De mindezt olyan kiszámíthatatlanul teszi, hogy nekem, fotózni próbáló műkedvelőnek nem könnyíti meg a dolgomat! Ezért a képeim néha csak ködöt és homályt ábrázolnak, néha pedig jól beégnek a hirtelen szétoszló felhők mögül ránk zúduló fénytől.
 |
| Az első kép, ami szemünkbe ötlött... |
Traunkirchen nem nagy lélekszámú, de nagyon szép környezetben fekvő település. A falu képe a már ismerős formákat mutatja. A faluból - főleg a tó szemben lévő oldalára nyíló látvány azonban lenyűgöző!
 |
| Kápojna a Johannesbergen |
Mint említettem, csepergős időnk volt, ennek megfelelően az úttest, és főleg a nem aszfaltozott, hegyoldalban kialakított gyalogos sétányok fel voltak ázva. Nem nagyon, de óvatosan kellett közlekedni rajta.
 |
| Traunsee esőben |
 |
| A tó körüli hegyek |
 |
| Traunsee |
Egy emlékezetes adalék erről az egész nyaralásról: tudtam, hogy hegyek közé megyünk, és tudtam, hogy nyár van, esetenként kánikula. Ezért több fajta cipőt készítettem be egy táskába, hogy mindig legyen megfelelő lábbelim, bárhogy alakul az időjárás. Az utazás totális kánikulában történt, ezért az útra egy teljesen nyitott, laza, néhány pántból álló szandált vettem fel. Most képzeljétek magatokat a helyzetembe, amikor a szállásunk előtt minden holmit kiszedtünk a kocsiból, és azzal a ténnyel szembesültem, hogy az összes cipőm otthon maradt! Csak a lábamon lévő szandál, és a bőröndömbe csomagolt szobapapucs volt nálam! A lényeg: akár süt a nap, akár esik az eső, én rendületlenül egy levegős kánikula-papucsban járom az utakat. És nem csak az aszfaltot!
 |
| Klastrom |
 |
| Apátsági templom, körülötte a temető |
 |
| Panoráma a klastrom magasságából |
 |
| Panoráma a klastrom magasságából |
 |
| Panoráma a klastrom magasságából |
 |
| Panoráma a klastrom magasságából |
 |
| Panoráma a klastrom magasságából |
 |
| Kápolna a Johannesberg magaslaton |
Itt Traunkirchenben van ugyanis egy Johannesberg nevű magaslat, annak tetején pedig egy kápolna.
 |
| A kápolna belseje |
És ha ott van, akkor nekem azt meg kell nézni - nem csak alulról, hanem belülről is, ha lehet! De hogy lehet-e, azt csak akkor tudom meg, ha fölmászok a csúcsra. Föl is mentem, pedig a kissé laza, és lehullott vizes falevelek álta borított meredek szerpentinen - nyári szandálban - nem volt könnyű vállalkozás! A kápolna egyik kapuszárnya nyitva volt, és a mögöttes rács résein át fotót is készíthettem. Nem volt tehát hiábavaló a befektetett energia!
 |
| Temető az apátság körül |
 |
| Temető az apátság körül |
 |
| Temető az apátság körül |
Egy másik emlékezetes momentum az apátsági templom körül elhelyezkedő temető. A temető sehol sem vidám hely, de ez itt különösen szép volt. Megjegyzem, nem ez volt az egyetlen nagyon szép és gondozott temető, amit városnézéseink során láttam. De az egyik legszebb, az kétségtelen. Ezen a tájon egyébként is különleges temetkezési szokások és megoldások vannak, melyek kialakulása a rendelkezésre álló szűkös helyre vezethető vissza. Erről még lesz szó a későbbiekben. Nem itt, hanem egy másik posztban.
 |
| Kút |
 |
| Az apátság, távoli hegyekkel |
 |
| Az apátság, félúton a Johannesbergre |
 |
| Panoráma |
 |
| Látvány a tó szintjén |
 |
| Búcsú a városkától |
Beszámolóm sorozatának ugyanis még nincs vége! Gyönyörű helyeken jártam, szép élményeket szereztem, és ezekről is írni szeretnék néhány mondatot, megmutatni néhány képet.
Legyetek jók, ha tudtok!
