2011. október 8., szombat

Mit látok, ha felmegyek...

...a háztetőre? Hidegfront, eső és felhős ég jellemezte az elmúlt napokat. Tulajdonképpen vártam ezt az időjárást, mert már jelentkeznek az ősz színei a fák lombján. Én pedig készülök a Bakonyba menni fotózni, de számomra nincs szomorúbb és lehangolóbb látvány a száraz és üres patakmedernél. Ahhoz víz, eső kell, hogy kedvemre fotózhassak vizet, ezer színű lombokat, falevelekkel teli turistautakat.
Ma vége lett az esőnek, gyönyörű eget láttam reggel. Ma még nem tudok a hegyekbe menni, de már nyugtalan voltam, csinálni akartam valamit. De ezzel egyidőben lusta is voltam ahhoz, hogy nagy útra menjek - igaz, a 400 forint/liter benzinár sem lelkesít túlzottan. De akkor hová menjek - közel legyen, és kocsi se kelljen hozzá. Nézegettem körbe a lakásom ablakain amíg ezen gondolkodtam, és tetszett, amit láttam! Így született a ragyogó ötlet: a háztetőre megyek! Közel van. el se fáradok, és talán még néhány képet is készíthetek.

Különös érzés egy 10 emeletes ház tetején mászkálni - különösen az, ha még tériszonya is van az embernek. Nem is mertem a perem közelébe menni, mert 10 emelet azért mégis csak 10 emelet, az aszfalt pedig igen csak kemény odalenn. 

A fentiek figyelembe vételével azért igyekeztem körbefotózni a látványt. 

Nem mondom, hogy különleges, amit produkáltam. Nem is az volt a szándékom. De alsó szintről nézve olyan sokat láttam a várost, hogy kíváncsi voltam arra is, milyen látványt nyújt a háztetőről.

Ezt látom az erkélyemről, ha szigorúan csak észak felé nézek. Igaz, néhány emelettel lentebbről. Közvetlenül előttünk egy elektromos áramelosztó állomás működik, melyet még a lakótelep fölépítése előtt hoztak létre. Aztán otthagyták, mert túl költséges lett volna az áttelepítése. 

Ezek 5-szintes épületek, szép színes hőszigetelő csomagolásban.

A kémény az egykori Richards textilgyár kéménye. Ma már csak nyomai vannak az egykor híres szövetgyártásnak.

A háttérben más, ma már ugyancsak nem működő gyárak kéményei láthatóak. A termelő üzemeket lebontották, a kéményeket meghagyták mobiltelefon és más hírközlő láncok számára.

Kis üde színfolt a paneldzsungelben. Családi- és társasházi beépítettség.

Mint fent. 

A háttérben Marcalváros I. és Marcalváros II. betontengere látszik

A messze távolban a Sukorói dombok

4 megjegyzés:

Márta néni azéris írta...

Egy vadlúdcsapatot értesíthettél volna, hogy a tetőn vagy, biztos szívesen berepültek volna a látómeződbe.
Érdekes lesz, ha harminc év múlva összehasonlítod a képeket az akkorival.

Nádasdi Szabó Zoltán írta...

Drága Márta néni - az a vadlúd csapat jó ötlet lett volna, ha eszembe jut! De az én észjárásom túl egyszerű, a jó ötleteknek híján vagyok, ezért csak a felhőket nézegethettem, ha az égre tekintettem.
Nagyon jól mondod, 30 múlva újra felmegyek ide, és jó alaposan körülnézek. Majd a végrendeletembe beleveszem, hogy valaki (ki tudja, ki) vegye ki az urnámat onnan, ahol éppen lesz akkor, vigye fel a háztetőre, forgassa körbe, forogjon ő maga is, aztán mesélje, mit lát! Én meg majd jól odafigyelek :-))))
Ja, egy apróság - nemcsak hogy én hol leszek 30 év múlva, de a panelház is hol lesz 30 év múlva???

Teuvo Vehkalahti írta...

Greetings from Finland. This, through a blog is a great get to know other countries and their people, nature and culture. Come take a look Teuvo images and blog to tell all your friends that your country flag will stand up to my collection of flag higher. Sincerely, Teuvo Vehkalahti Finland

Nádasdi Szabó Zoltán írta...

Dear Teuvo Vehkalahti, welcome from Hungary! I say thank you for the visit in the blog, I am glad very much! Please, reads it often, and let him look at my photos! Unfortunately, I do not speak in English, program translates.