Dunaszegen jártam - már megint...

Szürkegém - keveset láttam ezen a napon

Igen, már megint. Úgy vagyok ezzel a parányi kis tóval, mint mint Győr városával - nem tudom megunni. Mindig új, mindig más, mindig tartogat meglepetést számomra. Tudom, nem csak én vagyok így ezzel, hisz győri fotóstársak képeit nézegetve is gyakran találkozom ezen a helyen készült képekkel. Legutóbb például Hernádi László albumában találtam olyan madár- és virágfotókat, amik lenyűgöztek, és arra inspiráltak, hogy újra tegyek egy fotósétát a tó környékén.

Nagykócsag - fenséges madár, de messziről nehezen fotózható

Persze, aki a képeim minőségét kritizálja magában, azoknak elmondom, hogy nálam a fotózás mindössze hobbi, szórakozás, magamat is csak turistafotós kategóriába sorolom. Ezt itt fontosnak tartom hangsúlyozni, mert nagyon jól tudom, ezek a képek igen sok "sebből véreznek" (nem tudok ide jobb kifejezést). A madárfotók egy magaslesről készültek, kézben tartott géppel, állvány nélkül. Az élesreállás autofókusszal történt - ezt aztán nagyon gyakran becsapta a madarak mögött található erdős-bozótos terület. Ez abban nyilvánult meg, hogy a fókusz nem a madarakra, hanem a fákra helyeződött. A viszonylag sötét háttér előtt repűlő madarak hófehér tolla mindenhol beégett emiatt, részletek nem látszanak.

Nagykócsag

Szemet gyönyörködtető látvány volt a madarak mozgása, repülése. Szerencsére nagyon kellemes időjárás volt, szépen sütött a nap, és a szél sem volt erős.

Nagykócsag, tőkésrécék társaságában.

Gyönyörű madarak! Abban a tekintetben is szerencsém volt, hogy viszonylag sok madár tartózkodott a tavon. Egyetlen dolgot sajnáltam: a 300 mm (digitális) gyújtótávolságú objektíveknek túl nagy a távolság. Sajnos, az anyagi lehetőségeim nem teszik lehetővé, hogy hosszabb objektívet vegyek a gépem elé.

Tópart

Az ősz csodás színei már nagyon szépem megmutatkoztak. Nem tudom, ki ért egyet velem, de fotós szemmel nézve számomra ez a legszebb évszak. Legalábbis a mi éghajlatunk alatt. A délvidéki tengerek mellett lakók nyilván más véleményen vannak! -)))

Vízi tündérfátyol

Fotós barátaimnak köszönhetően sokat fejlődtem biológiából!  :-))) Ma már azt is tudom, hogy ezt a csodásan szép virágot hogy hívják! Nekem nemrég még minden virág, amit tavakban láttam, egyszerűen csak "tavirózsa" volt. (Na jó, azért maradjon köztünk: kicsit félve villogtatom ám új tudományom! Sosem vagyok benne biztos, igazam van-e, amikor leírom egy-egy virág nevét!) Ja igen, hogy el ne felejtsem: ez a kép október közepén készült! Nyári virágról van szó, és bimbókat, aligkinyílt virágokat lehetett látni ebben az időben!

Vízi minimál.

Egy gondatlan horgász félig víz alá merült ladikja.

Landolás

Egy madár, amint éppen vízre érkezik a levegőből.

Ég és föld között

Számomra minden fent említett (és nem említett) hiba ellenére élmény volt a kirándulás, a fotózás, a csodás madarak látványa, és a jó levegő.
Új fotós terveim is vannak ezen a területen. Ezekről egyenlőre nem beszélek, mert megvalósíthatósága nem rajtam függ elsősorban. De az agyamba befészkelte magát egy gondolat. Ha illetékes helyen kedvező fogadtatásra találna, illetve más fotósok segítségét is megnyerném az ötlet megvalósításához, talán kissé könnyebb helyzetbe kerülnénk fotózás tekintetében.

A képekre kattintva nagyobb méretben is láthatóak lesznek!

Köszönöm mindenkinek a látogatást és érdeklődést! Szép napokat, fotóstársaknak jó fényeket kívánok