Nem túl rég, internetes képgalériák böngészése közben egy nagyon szép felvételeket tartalmazó fotógyűjteményre bukkantam, amely fotók a Vértesszentkereszt árpád-kori bencés apátságának romjairól készültek. Az igazat megvallva a fotók által bemutatott romok ismerősek voltak, láttam már máskor is képeket a műemlékről. Most azonban úgy megfogott egy érzés, hogy elhatároztam, amint lehetőségem lesz rá, elmegyek oda, és magam is megtekintem ezt a helyet. Úgy gondoltam, hogy ez az alkalom arra is megfelel, hogy a közelben lévő bokodi/oroszlányi tó környékén is tegyek egy sétát, és a szintén közel levő Majkpuszta műemlék együttesét is megnézzem.
Az elmúlt napok egyikén kellemes idő ígérkezett, hangulatom is megfelelő volt egy kiránduláshoz - jókor reggel magamhoz vettem a fotós cuccomat, és útnak indultam.
A romokat Pusztavám községen keresztül közelítettem meg. Nem is volt semmi gond, bár a falu végén biztonság okából megkérdeztem egy helybeli lakost, az útelágazás melyik fele a helyes irány Vértesszentkereszt felé. Készséges felvilágosítást kaptam, így minden keresgélés nélkül megtaláltam az erdőben az apátság romjait.
Illett volna kicsit jobban felkészülni a hely történetéből, mert amint később kiderült, talán jobban jártam volna. Azt tanácsolom Nektek, ha esetleg ide készültek, olvassatok el mindent az interneten, vagy máshol erről a helyről - nemsokára elmondom, miért! :)
Néhány mondat már itt is van (forrás: Wikipédia)
"A Vértesszentkereszti bencés apátság romjait a Vértes erdejének sűrűje rejti a Gerencsérvártól 2 km-re északra, Pusztavám község közelében, Oroszlány közigazgatási területén. A Vértes „vadonában”, egy emelkedésen, hatalmas fák között bukkan elénk, mint egy látomás, a kolostor romja, amelyet Oroszlány vagy Pusztavám felől közelíthetünk meg." (Wikipédia)
"Az Árpád-kor egyik legnagyobb hatalmú nemzetsége, a Csák nemzetség volt a sűrű erdőkkel borított, vadban gazdag Vértes térségének birtokosa. Csákvár lehetett a hatalmi központjuk. Először egy birtokadomány kapcsán fordul elő a kolostor neve (1146). A 12. század első felében épült legkorábbi bencés kolostort sánc és árok övezte. Az egyenes szentélyzáródású templomot, és a délről hozzá csatlakozó kolostor épületét az 1964-1971 között Kozák Éva vezetésével végzett régészeti ásatás során találták meg. A 13. század elején a Csák nemzetség legtekintélyesebb tagja, Ugrin, aki esztergomi érsek (1203). A család másik tagja, Miklós pedig több megye ispánjaként II. András király hűséges embere volt. Ők lehettek azok, akik fölépítették az új, pompás, a Szent Kereszt tiszteletére szentelt templomot és kolostort, amelynek romfalai ma is magasan állnak. A legalább két évtizeden keresztül elhúzódó építkezések során több kőfaragó és építő műhely is dolgozott itt. A templomtól északra épült föl a kolostor négyszöge. A fehér kváderköveket, a pompás faragványokat látva nem vitás, hogy a 13. század egyik legnagyszerűbb kolostora épült föl a Vértesben, amelyet bizonyára legalább egy tucatnyi szerzetes lakhatott." (Wikipédia)
 |
| Ez egy működő, zajos szállító szalag. Alatta még át kell haladni egyenesen, és mintegy 15 méterrel odébb jobbra kell tovább menni. |
 |
| Jelzőkő - nyíl jobbra |
 |
| Van elegendő hely a parkoláshoz néhány kocsi számára |
A lényeg: megérkeztem az út menti irányjelző kőhöz. Itt helyet kerestem a kocsimnak, és gyalog mentem tovább a nyíl által jelzett irányba. Rövid, de meredek lejtőn felkapaszkodva bal kéz felé egy tisztáson találtam magam, a fák között pedig egy vörös kaput, amögött pedig a romokat láttam! Nem tagadom, ez jól megnyugtatott, mert a rövid kis emelkedő is oxigénhiányt okozott - kijöttem a formából! :(
A kapun olvasható feliratok kissé fölbosszantottak: folyton elfelejtem, hogy hogy hétfő napján nem tanácsos múzeum látogatást tervezni. Ez a hely pedig egy múzeum, amint ott helyben megtudtam. Meg azt is, hogy csak csoportos látogatás lehetséges, félóránkénti indulással, vezetéssel. Nomármost: hétfő van, tehát nincs nyitva a "múzeum". Egyedül vagyok, jóindulattal sem egy csoport, ráadásul be sem vagyok jelentve. De ha ez mind nem lenne baj, akkor is várjak még 20 percet, hogy a "félkor és egészkor" (mármint órában) teljesüljön?
Tudtam már korábbról, hogy egy "remete" életvitel szerűen itt él. Tudom azt is, hogy ha a moziban (meg a színházban) feltűnik egy pisztoly, akkor annak valamikor el is kell sülnie - ennek analógiájára ha egy kapura ki van függesztve egy kolomp, akkor azt meg kell rázni. Mi másért lenne ott? Nos itt volt egy rozsdás kolomp - fogtam, és jól megráztam. Gondoltam, erre előbújik a remete - aztán vagy beenged, vagy elkerget.
Jött is a remete rögtön - tudtam, hogy más nem lehet, csak a remete, padig jobban hasonlított egy szikár cowboy-hoz, mint egy remetéhez. Kölcsönösen köszöntöttük egymást, majd miután tisztázódott, hogy magyar vagyok, és messziről jöttem, kinyitotta előttem a kaput.
 |
| A felújítás folyamatos, a romokat tetőszerkezet védi |
 |
| Eredeti, és újrafalazott falrészletek |
 |
| Garantáltan eredeti falak |
A műemlékegyüttes hatalmas, lenyűgöző. Hosszú ideje feltárás és felújítás is folyik egyidejűleg. Az idegenvezető - nevezzük így - tartott egy kis tájékoztatót a kolostor keletkezésétől napjainkig történt eseményekről, és többek között arra is felhívta a figyelmemet, hogyan lehet tudni, mennyi az eredeti falrészlet, és honnan kezdődik a felújított, újra-falazott részlet. A két eltérő korú falazat között egy vékony beton réteg húzódik - az alatt a fal eredeti, fölötte a felújítás során rakott fal található.
 |
| Gyönyörű, korabeli kapuboltozat |
 |
| Román-kori kolostor |
 |
| Román-kori kolostor |
 |
| Román-kori kolostor - a "remete" és a kutyája |
 |
| Román-kori kolostor |
 |
| Román-kori kolostor |
 |
| Román-kori kolostor |
 |
| Román-kori kolostor |
 |
| Román-kori kolostor |
 |
| Román-kori kolostor |
Gondolom azért, mert minden tekintetben szabálytalan volt a jelenlétem ezen a helyen, a vezető gyorsan haladt, nekem pedig követni kellett. A részletek alapos megfigyelésére nem volt lehetőségem, sajnos. Ráadásul a képeket is csak kapkodva tudtam elkészíteni, azt is csak a vezető engedékenységének köszönhetően. (A házirend szerint nem szabad fotózni).
 |
| Román-kori kolostor |
 |
| Román-kori kolostor |
 |
| Román-kori kolostor |
Néhány rövid percig tartott csak a látogatás. A végén megköszöntem a vezetést, "hálámat leróttam" a remetelak ablakában elhelyezett perselybe, majd távoztam.
A terv az volt, hogy innen Majkpusztára megyek, az ottani kamalduli kolostort meglátogatni, a nap hátralévő részében pedig az oroszlányi hőerőmű melletti tavat nézem meg. A GPS-em azonban sehogy sem talált Majkpuszta nevű helységet, részletes térkép pedig nem volt nálam. Ezért arról le kellett mondanom, hogy a kamalduli szerzetesek kolostorát ezen az úton meg tudjam nézni. Elindultam tehát a tóhoz - de az majd egy másik történet lesz.
Legyen szép napotok!
