2015. augusztus 7., péntek

Eszembe jutott...

Igen, eszembe jutott sok emlék, elég volt hozzá egy pici inspiráció. Aztán eszembe jutott, hogy a győri belváros barokk emlékeiről készült képsorozatom után miért ne készíthetnék egy "Anti-barokk Győr" képsorozatot is? Ez már a harmadik tematikus képsorozatom lenne, ide értve a Győr-Gyárváros különleges stílusú épületeit sorra vevő sorozatomat (blogposzt!) is.
Kegyetlen a hőség, kánikula van, de már nagyon vágytam egy hosszabb sétára. Egy késő-reggeli órában aztán fényképezőgépemmel elindultam. Ez az anti-barokk téma a paneles lakótelepek lenne, melyekből Győrben van bőven! (Én magam is ilyen házban lakom) Alig indultam el, máris módosult a terv... (újratervezés) - mondaná kedvelt GPS-em. Úgy döntöttem, elmegyek egészen a Co-Walter zsilipig, és onnan, Marcal II-től indulva haladok a Bán Aladár utca irányába. (Bár lehet, a Bán Aladár utcát kihagyom... aki ismeri, tudja miért)
A Co-Walternél (az egy zsilip, a Holt-Marcal és a Rába között) és a Marcal-tónál aztán sok emlék tört rám. El is határoztam, a környéken készült képeimből készítek egy kis összeállítást, mielőtt az "Anti-barokk Győr" projektbe belekezdenék. 
A bemutatott képekben nincs rendszer... talán csak annyi, hogy séta közben készült fotó valamennyi, "eléggé el nem ítélhető módon" nem a minőségre törekvés jellemzi egyiket sem. Ennek figyelembe vételével nézzétek őket... :-)
Trombitavirág
Ez a kép még út közben készült. Természetesen gyalog indultam útnak, így nem volt gond, hol álljak meg, ha valami megtetszik nekem.
Jégmadár
Innentől kezdve kicsit ugrálni fogok; időrendben is, helyszíneket illetően is.
A Co-Walter környékének legnagyobb kincse számomra a jégmadár volt. Igazi kis ékszermadár, gyorsröptű, félénk, nem nagyon tűri az ember közelségét. Többnyire csak erős teleobjektívvel, és még erősebb szerencsével sikerül jó képet készíteni róla.
Jégmadár
Jégmadár
Nemrég azonban a horgászok felfedezték, hogy a csatorna sekély vizében rengeteg törpeharcsa él. Szabályosan ellepték a vízpartot, merítő hálóval szedték ki az apró halakat. Ezzel azonban megzavarták a jégmadár életterét, meggyérítették a táplálkozási lehetőségeit. Csatlakoztak hozzájuk a hangoskodó, mindig részeg hajléktalanok. Tele lett szeméttel a környék... elmaradtak a fotósok is, is ilyen körülmények között jóérzésű ember alig-alig fordul meg itt.
Törpeharcsa
Törpeharcsa
Törpeharcsa csapatban
Így néz ki a törpeharcsa - kicsit fejlettebb állapotban. Nem igazán tudom, mekkorára tud megnőni, de azt tudom, hogy halászlében megfőzve nagyon finom! Bajai halászlé módra elkészítve Hercegszántón, Karapancsán ettem olyan halászlevet, amelyik tenyésztett törpeharcsát is tartalmazott! A vadon kifogott ivadékokat a horgászok csalinak használják, nagyhalak horgászatakor.
Szürkegém
A másik dolog, amiért nagyon kedveltem (ma már talán véglegesen múltidőben) ezt a partszakaszt, hogy Győrhöz közel lehetett itt nagytestű madarakat fotózni. Jellemzően szürkegémeket, ritkábban hófehér kócsagokat.
Szürkegém... halzsákmányra várva
Szürkegém
Szürkegém
Döntően csak a téli időszakban jelentek meg itt a ragadozó madarak. A zsilipen átfolyó víz ugyanis nem fagyott meg, a sekély vízben sok volt az apróhal, könnyen jutottak táplálékhoz.
Kormorán, más néven kárókatona
Kormorán minimál
A zsiliptől a Marcal-tó felé haladunk... nem igazi tó, a holtág egy kiszélesedett szakasza. Mi azonban szívesen hívjuk tónak, hisz Győrben a sok folyóvíz mellett igazi tó alig akad...
Marcal-tó télen
A víz már csak olyan, hogy télen befagy... a közeli Marcalváros lakóinak nagy örömére. Egy ilyen este arra sétáltam, a nálam lévő zsebkompakttal kattintottam néhány fagyos-naplemetés képet.
Naplemente
Naplementéből van több is, szebb is. "Fotós közhely", ahogy sokan tartják... igazuk lehet, de azért szép is tud lenni, nem csak közhelyes.
Vízisikló
Ahol víz és hal meg béka van, ott vízisikló is akad. A kissé hideg, de már napos órában kibújik a vízből melegedni. Egy ilyen példányt sikerült képre venni.
Marcalváros
Vihar készül, gyülekeznek a felhők. A Városrészt mindössze egy út választja el a tó szélétől.
Marcalváros
A paneles beépítésű városrész a tó partjáról nézve - egy másik nézetben. Ez a kép a tervezett "Anti-barokk Győr" sorozatom része is lehetne.
Amíg el nem felejtem - még egy naplemente!
Marcal-tó
És a mai posztom koronája! (dobpergés) egy frissen készített fotó, a mai fotósétám egyetlen - itt - bemutatott darabja.

Jutott eszembe más is... sok kellemes emlék, ami ehhez a környékhez kötődik. Minden képet azonban nem tehetek közzé... sajnos. Pedig szívesen megtenném.

Legyen szép napotok! :-)

2015. augusztus 2., vasárnap

Újra lovak - mert azt nem lehet megunni

Jártam Bábolnán, jártam Szilvásváradon és Kisbéren, a lovak kedvéért... de Dióspusztát nem találtam meg a térképen. Az a helyzet, hogy Dióspuszta nevét nem is hallottam addig, amíg el nem terjedt a híre, hogy a híres magyar versenyló, Overdose - a versenyektől való visszavonulása után - a bábolnai méngazdaság dióspusztai telephelyén kerül elhelyezésre. Ahogy mondják, a "Google a barátom" - de a Dióspuszta keresőszóra csak egy Baranya megyei találatot adott. Azt be kellett látnom, hogy Pécs mellé mégsem utazhatok lovat fotózni... meg az is csodálkozásra adott okot, hogy egy esetleges ott található méntelep miért éppen Bábolna része. 
Új lendületet adott az érdeklődésemnek, amikor Ölbőpusztán fotóztam nemrég, és a horgásztó mellett pecázgatva egy jókedélyű úr megszólított. Alig pár szó, és kérdezte, van-e már fotóm Overdose-ról. Persze nincs, és már nem is lesz, mivel a híres versenyló egy betegség következtében azóta elpusztult. Mondtam, különben se tudnék túl könnyen Baranyába menni lovakat fotózni. Nos, tőle megtudtam, hogy a "mi" Dióspusztánk nem Baranyában van, hanem annál sokkal közelebb, és még a mai napig is sok "híresség mondhatja otthonának" az ottani istállókat.
A lényeg, hogy a Bábolnai Ménesgazdaság facebookos oldalán szíves segítséget kaptam ahhoz, hogy megtaláljam a szóban forgó méntelepet. A közelmúltban aztán meg is "ejtettem" első fotózásomat. Ezt olyan terepfelderítő látogatásnak szántam... először, de nem utoljára jártam ott.
Nézzetek meg néhány képet az elkészített nagyon sokból.... sajnos, a napfény nem volt éppen a barátom ezen a napon, de bízom benne, lesz jobb is!
A bábolnai ménesgazdaság dióspusztai telephelyén
A bábolnai ménesgazdaság dióspusztai telephelyén
A bábolnai ménesgazdaság dióspusztai telephelyén
A bábolnai ménesgazdaság dióspusztai telephelyén
A bábolnai ménesgazdaság dióspusztai telephelyén
A bábolnai ménesgazdaság dióspusztai telephelyén
A bábolnai ménesgazdaság dióspusztai telephelyén
A bábolnai ménesgazdaság dióspusztai telephelyén
A bábolnai ménesgazdaság dióspusztai telephelyén
A bábolnai ménesgazdaság dióspusztai telephelyén
A bábolnai ménesgazdaság dióspusztai telephelyén
A bábolnai ménesgazdaság dióspusztai telephelyén
A méntelep hatalmas területen fekszik, nem tudtam bejárni, még csak megközelíteni sem minden karámot. Sok szép állat nagyon messze volt tőlem ahhoz, hogy a szokásos képminőségben tudjak felvételeket készíteni róluk. Ez a kép kézben tartott teleobjektívvel készült (digitális fényképezőgép, 600 mm analógra átszámított gyújtótávolsággal).
A bábolnai ménesgazdaság dióspusztai telephelyén
Ezt vártam egész ott-tartózkodásom ideje alatt. Békésen legelő lovakat nem kunszt fotózni. De amikor a hímivarú lovak az "alfahím" pozíciójáért vetélkednek egymással... nos, az már fotótéma!
A bábolnai ménesgazdaság dióspusztai telephelyén
A bábolnai ménesgazdaság dióspusztai telephelyén
A bábolnai ménesgazdaság dióspusztai telephelyén
A bábolnai ménesgazdaság dióspusztai telephelyén
Elmondhatom, hogy élmény volt látni a sok csodálatos lovat Dióspusztán. Kicsit elvett ugyan a lelkesedésemből, hogy a reggeli órákban nem volt elég napfény - de hát az időjárás nem mindig a kedvünk szerint alakul. Ez vele jár a természetben történő fotózással.

Majd máskor...

2015. július 28., kedd

Újra Ságon, Vas megyében

Vas megyében születtem... talán ez is oka, hogy időnként vágyat érzek Vas megyei helyszínekre kirándulni. Különösképp kedvelem a hegyes-dombos vidékeket - ezen belül pedig kiemelten a Ság-hegyet Celldömölk közelében. Legutóbb 2 éve jártam ott. Tudom, hogy - mint a Somló-hegyen - a legszebb a táj szüret idején. Most azonban nem volt türelmem az őszig várni. Menni akartam, régóta ígérgetem magamnak, hogy újra eltöltök ott néhány órát.
Hosszú és kemény volt a kánikula, heteket kellett várni, amíg hegyi kirándulásra alkalmassá szelidűlt a hőmérséklet. Amint ez bekövetkezett, útnak is indultam, nem törődve az esetleg nyakamba szakadó esővel.
Kilátás a Ság-hegyről. A távolban a Somló-hegy
Kellemes öreguras autózás után, a már ismert úton meg is érkeztem a kedvelt Sághegy Fogadó és Panzió melletti parkolóba. Nyakamba-hátamra szedtem a teljes felszerelésemet, és indultam új élmények felé! :-)
Út az egykori kráter felé
Még viszonylag korán volt, embert nem láttam sehol. A felhők is - bár csak vékony rétegben - de összefüggően takarták az eget. Volt elég fény a fotózáshoz, de igazán felhőrajzos eget nem sikerült (nem is volt mit) a képeimen ábrázolni.
Rálátás Celldömölk városra (teleobjektív)
Az egykori kráter - később bazaltbánya - nincs messze. Volt lehetőség az útszakaszról körbetekintgetni, a hegy körüli sík vidék panorámájában gyönyörködni.
Ság-hegy
Hamarosan megjelentek az első szikla alakzatok. Innen már változatosabb volt a táj. A java azonban csak ez után következett!
Ság-hegy
Sokak számára talán érdektelen egy egy ilyen szikla alakzat. Engem azonban lenyűgöz, gondolatokat ébreszt, hangulatot kelt bennem. 
Ság-hegy
Átjáró. Nyilván az egykori bányában termelt bazalt törmelék elszállítása érdekében alakították ki.
Ság-hegy
A vékony fátyolfelhők mellett is szépen alakultak a fények. Különösen jól megfigyelhető volt, mennyire más megvilágítást kapott a kráter egyik és másik oldala.
Ság-hegy
A bányászat következményeként különböző szintkülönbségek alakultak ki, és teszik igazán látványossá a mai turistáknak a kedvelt kiránduló helyet. Itt már látható, hogy hamarosan mögöttem más látogatók is megjelentek. Főleg családok jöttek, gyerekekkel. Megjegyzem, kiváló hely piknikezésre, egész napos időtöltésre.
Kék és zöld. Kedvenc színeim.
Trianon-kereszt.
Látható itt egy hatalmas emlékmű. Óriási és nagyon szép építmény, méltó emléket állít Hazánk méltatlan feldarabolásának az I. Világháború után.
Koszorúk
 Ugyanúgy mint két évvel ezelőtt, itt vannak a megemlékezés koszorúi. A fekete gyász-szalag felirata: "Nem nyugszunk bele".
Ság-hegy
A hegy legfelső peremén jártam. lenyűgöző látvány volt a kőfejtés alja. Egyre több ember jelent meg, ahogy közeledett a déli időszak.
Ság-hegy
A terep kiválóan alkalmas arra, hogy a turisták emléket állítsanak annak, hogy itt jártak... többnyire valamelyik kedves családtagjuk, vagy éppen a kedvesük nevét rakják ki a kődarabokból. Sajnos, azt már kevesen tudják, hogy a mások emlékköveit megbolygatni nem illik, a mások által megalkotott "emlékművet" tiszteletben kell tartani. Most is láttam, amint felnőtt emberek zavartalanul szedik föl a közelmúltban lerakott nevek alkotó köveit, és rakják ki belőlük a maguk "keze nyomát".
Távolban Somló
Valamiért gyakran tekintettem a szomszédos vulkanikus hegy felé. Bakancslistámon van, azt gondolom, hamarosan sorba is veszem.
Megyen-a megyen-a turista - felfelé a kaptatón
Szerelem a csúcson :-)
Találkoztam egy fiatal párral, és pici gyermekükkel. A hölgy magyarul beszélt, a férfi - nyilván férje - németül. A hölgy megkért, készítsek róluk néhány képet. Természetesen szívesen eleget tettem a kérésnek.
Utána a domb teteje felé indultak.
Később utánuk néztem... éppen a kráterkúp tetején ölelték egymást. Nagyon megható jelenet volt, mondhatom, el is érzékenyültem...

Hát... most ennyit.

Hazafelé indultam, de út közeben betértem a KOVVIN Pincészet borházába. Itt Balogh József úr, a tulajdonos - óriási meglepetésemre - ismerősként üdvözölt. Emlékezett rá, hogy már jártam nála bort és igazi zamatos pálinkát vásárolni két évvel ezelőtt. Megemlítette, hogy az akkori kirándulásomról írott blogposztomat is meg szokta nézni időnként.
Mondani sem kell talán, nem jöttel el üres kézzel. Három fajta borból, és a törkönypálinkából vásároltam kóstolót.

 http://nadasdiszabo.blogspot.hu/2013/10/vendeglatas-sag-hegyen.html

Legyen szép napotok...