Csehország sajátságos humora

 Az Abdai Vándorbot Egyesületnek köszönhetően - az Egyesület szervezésében - a múlt hét végén másodszor is eljutottam Prágába. Amíg nem jártam ott, sok más tájékozatlan honfitársammal együtt azt gondoltam - nem nagy ügy, Prága sem más, mint egy szocialista nagyváros - Budapest, vagy akár Bukarest. Amikor aztán 2016. októberében kicsit körülnézhettem ott, nagyon megváltozott a véleményem. Kezdtem érezni, miért nevezik a várost "Arany Prágának". 
De most nem az a célom, hogy magát a várost mutassam be, az én "szemüvegemen" keresztül. Mindössze 3 képet mutatnék, ami nem csak Prága, hanem a cseh (és morva) nép sajátságos humorának példaképei.

Ez a kép Prágában készült, 2016 októberében, a Kaffka-múzeum előtt. Két férfialak, üveg-elemekből összeállítva, amint a vízzel telt Csehország-térképbe vizelnek - szó szerint. Az alakok néhány testrészük mentén jobbra-balra ki tudnak fordulni - meglehetősen fura látvány. Tréfás kedvű fiatal hölgyek gyakran pózolnak a szobrok mellett - nem ritkán pajzán mozdulatokat téve. (Van ilyen képem is, de azt nem mutatom meg 😊!

Másik - többféleképpen értelmezhető szobor Brno (Brünn) városában látható. Egy hatalmas lovasszobor, páncélos vitéz a téma. 

Feltűnt, hogy sorban állnak mögötte - férfiak, nők - és mindenki átmegy a ló lábai között, a hosszában a ló hasa alatt, és mindenki nevetve jön ki onnan. Persze, kíváncsi lettem én is, mi látható ott. Beálltam a sorba, végigmentem a lószobor hasa alatt - és mielőtt kiértem volna, felpillantottam.

Döntse el mindenki, ki mit lát... persze, egy kis fantázia nem árt, de hát ez a művészet lényege. Nem az a lényeg, mit látsz, hanem az, mit gondolsz róla.

Ez is Csehország.

(A Brno-i képek a szürkületi órákban készültem, kézben tartott géppel)

Cseh-Morva kultúrtáj - Mikulov

Csehországi villámlátogatásunk utolsó állomása Mikulov város, és a város vára. A vár tapasztalatom szerint a város szerves része, nem különül el attól. Az utcák és a vár udvara, közlekedői szerves egységet alkotnak.

A vár panorámája

A Vár - mint általában a legtöbb helyen, a város legmagasabb pontján épült fel. Hatalmas, monumentális tömbjével messziről uralja a látképet, és igen szép panorámát nyújt már messziről nézve. Közelről is egészen különleges építmény. 

Feljárat a várba

A vár parkja

Barátságtalan időjárás, szemerkélő eső

Nagyon szép részletek

Az udvarán nagyon szép virágos park található, a belső közlekedést biztosító utak mentén pedig több műalkotás látható. 

Kissé morbid...

Szép díszkút - Szentpéteri Terinek ajánlom!

Ez minden bizonnyal egy nagyon modern művész nagyon modern alkotása...

Hogy melyik szép, melyik nem, az ízlés dolga - nekem mindenesetre nem mindegyik tetszett. De természetesen az én ízlésem nem mérvadó.

Az időjárás továbbra sem kedvezett nekünk. Nem volt kifejezett nagy eső, de folyamatosan szemerkélt, az égbolt pedig vigasztalanul szürke volt. Nem kifejezetten fotósok álma ez a fajta időjárás, de mit lehet tenni: most vagyunk itt, most kell fotózni, úgy, ahogy lehet.

Díszkapu

A város főtere

A várbeli séta után a Fő-tér irányába sétáltunk. A tér nagyon szép, több különleges építmény áll itt. Ráadásul valamely kulturális rendezvény is zajlott itt. 

Cseh fúvós zenekar

Egy ideiglenesen felállított emelvényen fúvós zenekar játszott. Kellemes polkákat és dzesszes hangzású zenés darabokat hallhattunk.

Egy különleges templom homlokzata

Az előbbi templom udvara (?)

A közeli hegytető

A térről nagyon szép kilátás nyílik egy hegytetőre, rajta vallási rendeltetésű építményekkel. Nem vagyok benne teljesen biztos, de ha jól tudom, egy kápolna és kálvária is volt ott.

Nagyon egyedi díszítésű épület

Még egy pillantás a Fő-térre

Mint mindig, idő itt is kevés volt arra, hogy kedvem szerint kószáljak az utcákon, benézzek templomokba, körbejárjak műemlékeket és szabadtéri műalkotásokat. Ugyanakkor elégedett voltam, mert arra gondoltam, mindössze egyetlen nap alatt három cseh városka életébe nyertem néhány órás bepillantást, és kivételes szépségeket is láthattam.

Köszönöm Nektek, hogy képzeletben követtetek sétáimon!

Cseh-Morva kulturtáj -Valtice kastélya

Rövid csehországi kirándulásunk második állomása Valtice. Ugyanúgy a Lichtenstein család birtoka volt, mint a korábban meglátogatott Lednice. A tájékoztatás arról szólt, hogy ez a kastély volt a hercegi család téli, Lednice pedig a nyári lakhelye. Nem irigylem őket, borzasztó lehetett minden évben kétszer költözni! :-))

Közeledünk a kastélyhoz

Bal szárny és főépület

Természetesen ennek a kastélynak a meglátogatása is szerepelt a programban, de nem volt kötelező. Már csak azért sem, mert mindkét kastélyba viszonylag borsos áron lehetett belépőjegyet venni - ráadásul több más módon is pénzt kértek a turistától. Ez viszont jelentősen megdrágította az utazás költségeit.

Lenyűgöző a látvány

Egy más nézet

Ugyanakkor teljesen érthető ez, hiszen nagyon sok szép dolgot láthat az ember egy-egy ilyen látogatás alkalmával. A gyönyörű épületek, berendezések üzemeltetése, a környezet rendben tartása, a személyzet fizetése hatalmas összegeket igényel. A fenntartásra fordított összegeket pedig elő kell teremteni valamiből - nincs ez másként kis hazánkban sem.

Puritán templombelső

Én a kastély belső berendezéseit nem néztem meg, és nem csak takarékossági okokból. Tudtam, hogy csak rövid időt töltünk itt, mert még aznap egy másik városba is ellátogatunk, és ott is megnézünk egy kastélyt - vagy várat? Mi is ez tulajdonképpen? Úgy döntöttem, a kastélylátogatásra fordított időt egy rövid városnézésre fordítom. Érdekelt, milyen az élet Csehországban - milyenek a házak, az utcák, milyenek az emberek. És hogy milyen belül az az óriási templom, ami a kastély közvetlen szomszédságában volt található.

Monumentális hatású templom

A templommal kezdtem. Hatalmas, monumentális épület. A belső berendezése viszont teljesen ellentéte a külső megjelenésének. A várakozásomhoz képest puritán, sötét és kissé lehangolónak tűnt. Itt is csak az ajtó mögötti vasrácsig lehetett menni. A fotózásban nem dicsekedhetek sikerekkel - de hát ez van. Található a városkában egy másik templom is, de annak zárva volt minden ajtaja, egy pillantást se vethettem a belső kialakítására.

Városháza

Fő-tér

Fő-tér

A városka főtere közvetlenül a kastély mellett van. Ez nagyon tetszett, szép és igényes kialakítású a környezet, több köztéri szobor és emlékmű díszíti. Úgy általában igen jó benyomást tett rám, amit láttam. Korábban is hallottam már a cseh (vagy morva) emberek igényességéről - az itt látottak alapján nem csalódtam.

Fotóztam természetesen mindent, ami tetszett. Néhány képet bemutatok, de nem terhellek túl Benneteket látnivalókkal. Az az igazság, a város tetszett, mint említettem, de azért túl sok szenzációt nem tartogatott számomra - kivéve persze a kastélyt. Mert az nagyon szép volt kívülről is!

Végül még egy pillantás a kastélyra

A következő posztom Mikulov városkáról, és annak váráról szól majd - talán a jövő hét vége felé.

Legyetek jók és szépek, szép napot a továbbiakban is!

Cseh-Morva kulturtáj - Lednice kastélya II

Néhány napja képzeletben - most már Veletek együtt - megnéztük a kastély néhány termét. Nem az összeset, arra több okból nem volt lehetőség. De a legszebb, legérdekesebb részét a kiállításnak láthattuk.

Első pillantás a kastélyra

A kastély kívülről legalább annyira szép, mit belülről. Már a kastélykert kapujától befelé haladva lenyűgözi az embert a csodálatos épületegyüttes látványa - pedig az csak a kastély oldala, amit innen láthatunk! Mint említettem volt korábban, esős, felhős, nagyon borús időjárás mellett érkeztünk. A fények hiányában talán a kastély sem a legszebb formáját nyújtotta nekünk, de így is elbűvölő volt!

Egyre több részlet látható

Középről nézve...

Ahogy haladtunk előre a vizes úton, úgy tárultak fel a szemünk előtt a csodálatos részletek. Ehhez még hozzá kell tennem, hogy az egész épület bámulatosan szép formában fel van újítva, minden tökéletes állapotban van, látszik, hogy igen gondos kezekben van az épület.

Lichtenstein család egyik jeles tagja

Ma a kastélykertben teszünk egy kis sétát, de egy rövid pillanatra kukkantsunk be az épületbe. Vessünk egy pillantást erre a képre. Nem tudom megmondani, az ősi tulajdonosok közül kit ábrázol, de az a tény, hogy ilyen szép keretbe tették a képét, és központi helyre a kastélyban, arra enged következtetni, hogy a tulajdonos család egyik igen jeles tagja lehetett.

Főépület

A két oldalszárnyat összekötő fő épület, igen dekoratív kivitelezésben, hibátlanul szép állapotban.

Főépület

Részlet

Mint saját lábaikkal megtapasztaltuk, a kastélykert sok kilométernyi sétányt rejt magában. Gondolkozom azon, lehet-e egyáltalán ebben a méretben kertről beszélni - ez már valóságos kert-birodalom! 

Sétahajók

Sok kis tavacska található itt - köztük egy nagy is, olyannyira nagy, hogy sétahajók közlekednek rajta!

Minaret a távolban

A kastély körüli terület több építészeti különlegességet tartalmaz. A képen - jó messze - egy minaret látható, de épített várrom, és különböző kerti pavilonok is a parkkülönlegességéhez tartoznak. Nagyon furcsa volt számunkra, hogy a kihelyezett iránytmutató táblák km-adatai közel sem voltak valóságosak, a ténylegesnél mindig kisebb távolságot jeleztek. Nem tudni miért, pedig hát Csehországban sem a tengeri mérföld a szabványos hosszmérték!

A kastély, balra kezdődik a pálmaház

Kis társaságunk szerette volna megnézni a János (Jan)-várat. El is indultunk a táblák által jelzett sétányon. Mentünk, mentünk, mentünk - vár sehol. Végül visszafordultunk, mert az idő közben haladt, közeledett a gyülekező időpontja. A kastélypark felderítése így elmaradt, kevés volt az erre fordítható idő. Még aznap délután ugyanis két másik kisváros két másik várát is terveztük megtekinteni.

Jobbra a pálmaház

Visszafelé haladtunkban a pálmaház felől közelítettük meg a kastélyt. A pálmaházba nem mentünk be, arra már végképp nem jutott idő. 

Angolpark

Angolpark

Angolpark

Angolpark

Angolpark

A pálmaháztól bal kéz felé egy hatalamas, virágokkal teli angolpark terül el. Azt tudtuk, hogy van itt egy angolpark, de hogy ennyire szép, arról fogalmunk sem volt. Rövid úton egyetértettünk abban, hogy jobb választás lett volna a Jan-vár hiábavaló keresgélése helyett a sok virág között sétálni. De hát utólag mindig okos az ember!

A lényeg: az időnk jól telt, sok szépet láttunk még így is. Az eső kegyes volt hozzánk, nem áztatott el bennünket. Fotós szemmel nézve "a fények nem voltak velem", de hát nem lehet mindig minden tökéletes.

Ezzel a posztal a lednicei beszámolóm véget ért. Legközelebb - néhány nap múlva - Valticeből, azt követően pedig Mikulovból jelentkezem. Remélem, akkor is meglátogatjátok blogomat, és tesztek velem egy virtuális sétát ezekben a kis városkákban is!

Legyen szép napotok!

Cseh-Morva kulturtáj - Lednice kastélya

Régóta várt esemény ideje következett el az elmúlt vasárnapon: a Rába Rt. egyik szakszervezete és a Vándorbot turista egyesület szervezésében Csehország egyik közeli területére utazhattam - mégpedig úgy, hogy egy nap alatt három kisváros három gyönyörű kastélyát látogathatjuk meg! Nem egyedül természetesen, hanem egy jó nagy busznyi ember társaságában.

"A Lednice-vár egy romantikus vár Csehországban, Brnotól dél-keletre, Břeclav közelében."

"A kastély egy XIII. századi gótikus vár volt, melyet az 1500-as években építettek át reneszánsz stílusú kastéllyá. Száz évvel később barokkizálják és francia parkkal vették körül. 1846 és 1858 között lebontották és Wingelmüller építész tervei alapján neoromantikus szellemben, az angol gótika stílusban emelték fel a ma is látható kastélyt. A kastély utolsó gazdája 1945-ben költözött ki, ekkor került állami tulajdonba. Ebédlőjének mennyezete nemesfából készült. Fehér színű zeneterme, tükörterme fényesen csillog. A folyosókat faburkolat borítja. Csillárjai művészi alkotások, mind egyedi példány. A könyvtár csigalépcsője egyetlen tölgyfából faragták ki. A kastély mellett figyelmet érdemelnek a barokk istállók is, ahol híres ménest tartottak. A parkban található még a János-vár, a Három Grácia oszlopcsarnoka, a Határ-kúria és a halastó partján a 60 méter magas Minaret. Érdekessége, hogy nem török építésű, hanem a kastély urai építették 1802-ben. Ma kilátótoronyként funkcionál. A kastélyban gazdag fegyvergyűjtemény, porcelán múzeum és vadásztrófea-gyűjtemény található. A világörökséggé nyilvánított lednice–valticei kultúrtáj része." 

"A vár a mellette elterülő kerttel Csehországban látható épületegyüttesek legszebbike. Lednice uradalmát 1249-ben a Lichtenstein család szerezte meg, akiknek csaknem 700 évig volt a birtokában ez a terület."

(Idézetek: Wikipedia)

http://hu.wikipedia.org/wiki/Lednice-v%C3%A1r

Nem érzem jól magam, ha más tollával ékeskedem, de ezennel szinte elkerülhetetlen volt. Legkevesebb ennyi szakszerű információ kell ahhoz, hogy tudjuk, mit látunk. És ha már ezt valaki egyszer leírta - nálam bölcsebb ember jelentette ki, hogy "nem kell feltalálni azt, ami már fel van találva".

Lednice kastélya

A lehetőségnek nagyon örültem, az aznapi időjárásnak már kevésbé. Az utazást megelőző éjszaka eső esett, az utazás alatt is többször, és a lednicei várhoz is lassan csepergő esőben érkeztünk. A vár - vagy kastély? - látványa még az időjárás okozta bosszúságomat is feledtette. Lenyűgöző látvány volt, az eső ellenére más a kastélyhoz vezető úton fotózni kezdtem.

A kastélyban nagyon kellemes benyomások értek. Magyar nyelvű idegenvezető nem volt ugyan, de a saját túravezetőnk kapott magyar nyelvű tájékoztatót, melyet felolvasva tájékoztatott minket arról, éppen mit látunk. Szabály szerint fotózni csak 100 CSK árú díj befizetésével lehetett. Engem nagyon meglepett, hogy - koronám nem lévén - euróval szerettem volna fizetni - és nem fogadták el az eurót!!! Ennyire rosszul áll már az uniós pénz? :-) A kísérő személyzet viszont nagyon elnéző volt, nem ellenőrizték, ki vásárolt és ki nem fotós jegyet, szabadon fényképezhetett mindenki.

Gyönyörű csillár, és egy különleges lépcső

Nem volt könnyű buli a fotózás. Az útvonalunk mentén kicsi szobák, és hatalmas termek váltogatták egymást, és mindenhol egy busznyi ember tolongott. Ezek közel fele szeretett volna emlékképeket vinni haza a látottakról. Nem tudom, kinek hogy sikerült, de azt hamar megtapasztaltam, hogy a gépem beépített vakuja nem képes a tereket bevilágítani. Próbálkoztam ISO-érték emeléssel, ahol csak lehetett, a legnagyobb blendét használtam. Mindenhol persze nem lehetett, mert néha rá kellett zoomolni részletekre. Ez a művelet pedig automatikus rekeszérték csökkenéssel jár. Végül külső vakut kezdtem használni, ami kissé megkönnyítette a dolgomat.

Szobaberendezés

Az első részben lényegében csak a kastély belsejében készült képeket mutatom be. Készülök újabb poszttal a külső felvételekkel, majd később Valdice és Mikovce következik.

Nézzük hát a képeket:

Ágy. Mert hát ugye ágy nélkül nem lehet...

Különleges bútorok, talán ébenfa.

Bútorkülönlegesség. Kínai eredetre utal...

A család egyik tagja

Ez a kép igen jó példa arra, mennyire nem célszerű dolog a közeli háttér előtt vakuval fotózni. A vaku erős fénye éles árnyékot vet a háttérre. Az árnyék és a fő téma kontúrjai összeolvadnak, természetellenes hatást keltve. De hát az állványról való fotózás számításba se jöhetett!!

Egy másik "ős"

Szobadíszek

Bejárat

Jellemző volt az egész kastélyra a rengeteg és csodálatos famunka. Fal- és mennyezetburkolatok, művészi berendezési tárgyak.

Székek, és más tárgyak

Egyszerűen csodálatos...

Kedvelték a kék színt

Ehhez a lépcsőhöz nincsenek szavak!

Hogy miért? Mert egyetlen fatörzsből készült, tíz ember egy teljes évi munkájával! Gondoljátok át még egyszer: egyetlen fatörzsből faragva!!!

Földszintről  az emeletre...

Hogy kicsit jobban beleférjen a képbe...

Jobbra egy hordozható házioltár látható a falon. A család ezt mindig magával vitte, ha úton voltak.

Egy pici részlet a mennyezetből is

...és egy nagyobb!

Kandalló

Címerpajzsok

Művészi értékű famunka - mennyezetborítás

Szobaberendezés

Egy "ős" a falon...

Vadászjelenet a képen

Ebben a teremben hangulatos gitárzenével fogadtak bennünket

Tükör a teremben

Parkra néző...

Ennyi. Több képet készítettem, egyik-másik kicsit hasonlít a bemutatottakhoz. Nem szeretném, ha túl korán unalmas lennék, azért mára befejezem. Lesznek szabadban készült képek is, és két másik helyszínt is be fogok mutatni napokon belül.

Köszönöm, hogy néhány percig velem voltatok!