Időről időre feltámad bennem a vágy; utazni kellene! Mozogni, ki a panelből, ismerkedni kis Hazánk szép tájaival. Jönnek az ötletek, elgondolások, hová is menjek. Töltöttem már hosszabb-rövidebb időket sok helyen, de még nagyon sok felfedezni való szép hely van, ahová szívesen elmennék. Mondhatom, jól bevált szokás ez már nálam; keresek egy szállást faluban vagy városban, ahonnan sok turista-célpont elérhető. Ott aztán letáborozunk - feleségemmel természetesen - és egynapos kirándulásokat teszünk egy-egy nevezetes helyre.
Most úgy döntöttem, Tokajban töltünk néhány napot... azaz néhány éjszakát, mert nappal utazásokat terveztem. Este pedig - ha már fáradtan "haza"érkezünk, jöhet egy kis borkóstolás. Összeállítottam a napi programokat... egyel többet is, mint ahány napra terveztük a kiruccanást. Változhat a program, jöhet egy kis eső... ígért is a meteorológia nem is keveset.
Most úgy döntöttem, Tokajban töltünk néhány napot... azaz néhány éjszakát, mert nappal utazásokat terveztem. Este pedig - ha már fáradtan "haza"érkezünk, jöhet egy kis borkóstolás. Összeállítottam a napi programokat... egyel többet is, mint ahány napra terveztük a kiruccanást. Változhat a program, jöhet egy kis eső... ígért is a meteorológia nem is keveset.
Győr és Tokaj között utazni praktikusan autópályán lehet. Igen ám, de aki tudja, hogy az M1 mennyire leharcolt állapotban van, az M0-on pedig szinte mindig nagy a káosz, az szívesen elkerüli ezeket az utakat. Ennek ellenére ebben a megoldásban gondolkodtam, mert terveztem egy kis kitérőt Ócsára, a műemlék templomhoz. Aztán megnéztem, mit mond az Útinform... máris eldöntöttem, hogy Ócsa marad máskorra... egyébként is szinte biztos, hétfői napon nem lehet megnézni a műemlék templomot belül. Marad tehát az 1-es főút, és tovább a Duna mellett; aztán a Megyeri híd, és onnan csatlakozás az M3-ra. Nem kerülöm meg délről a fővárost.
Hétfőn aztán jókor időben becuccoltunk a kocsiba, és indultunk Komárom felé. Aztán Esztergom, Visegrád... és nagyon csodálkoztam, hogy a GPS miért megy velünk Budapest felé, ahelyett, hogy Szentendrén akarna átmenni. Gondoltam, "ő" jobban ismeri a térképet, tud jobb utat a Megyeri-hídhoz? Már Békásmegyernél jártunk, amikor végképp gyanús lett a dolog. Megálltam, a térképet is megnéztem... aztán leesett nekem, hogy ostoba módon nem közöltem a kütyüvel, hogy használhatja a autópályákat! Nem volt mit tenni; itt korrigáltam a tervezhető útvonalakat, de azért már mentünk tovább az eredeti útiterv szerint, keresztül Budapesten. Annak a túlsó végén aztán szépen becsatlakoztunk az M3-ra.
Szerencs - ott pedig a Rákóczi-vár - meglátogatása az egyik egynapos túratervemben szerepelt. De mást gondoltam; mivel amúgy is útba esik a város, és időnk van bőven, megállunk Szerencsen. Pihenünk kicsit, közben megkeressük a várat. Gondoltam, sok időt amúgy sem vesz igénybe.
Egy társasút alkalmával jártam már Szerencsen - pontosabban tartottunk ott egy pihenőt. Az akkori esetről is készült egy blogposztom... ajánlom figyelmetekbe!
Most természetesen a városközpontba mentünk, és ott parkoltam le a kocsit. A várat könnyű volt megtalálni... csak egy felületes sétát tettünk benne és a parkban.
 |
| Szerencs, Rákóczi-vár |
 |
| Szerencs, Rákóczi-vár |
 |
| Szerencs, Rákóczi-vár |
 |
| Szerencs, Rákóczi-vár |
 |
| Szerencs, Rákóczi-vár |
Az egész megállás talán egy órát tartott. Visszaültünk a kocsiba, és mentünk tovább Tokajba, a szállásunkra.
Hát ennyi volt az első nap... a többi aztán érdekesebb... 😀😀😀
Köszönöm, ha elolvastátok első beszámolómat!
Legyen szép napotok!
Legyen szép napotok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése