2014. március 9., vasárnap

Győr-Gyárvárosi házak

Nem először ütöm olyan dologba az orrom, amihez nem értek. Ugyanakkor vallom, hogy nem is kell mindenhez érteni, ami tetszik, amit szépnek találok. Ha nem így lenne, a természetbe se mernék kimenni, hisz nem értek, sem a madarakhoz, sem a vadvirágokhoz, mégis örömömet lelem bennük. Nekem elég, ha szépnek találom őket...
Nemrég, talán csak 20 évvel ezelőtt olvastam egy cikkben arról, hogy Győrben vita alakult ki egy lakóház tulajdonosa, és az illetékes szervek között. A vita lényege az volt, hogy a lakóház tulajdonosa szerette volna átépíteni a birtokában lévő épületet, a hatóság pedig szigorúan előírta, hogy az átalakításnál milyen szempontokat kell kötelezően figyelembe venni.
Abban az időben még nem nagyon volt időm ezzel a témával foglalkozni, de a tény valahogy megmaradt a memóriám egy kis szegletében. Egészen addig, amíg a múlt év decemberében, egy enyhe és szép napsütéses napon fogtam a fotómasinámat, és tettem egy rövid sétát Gyárváros utcáin. Ekkor kezdtem igazán megérteni, mi okozhatta azt a sok évvel korábbi vitát az érintett felek között.
Pár napja egy fotós kollégám azt javasolta, menjünk ki, és fotózzunk Gyárvárosban. Megjegyzem, az én decemberi fotózásomnak, és a mostani invitálásnak nincs köze egymáshoz.
Megbeszéltünk egy időpontot, és össze is futottunk a Mátyás téren. Aligha tévedek, ha ezt a teret, a tér hátsó végében található templomot Gyárváros központjának gondolom. Fotós kollégám sem véletlenül javasolta ezt a helyszínt: ezt megelőzően ugyanis elég sok információt szerzett a terület építészeti jellegzetességeiről.
Én magam az építészetben laikus vagyok... megnézem, ami szép, néha azt is, ami nem szép. Ezen a területen viszont annyi különleges megoldás látható, ami mindenképpen figyelmet érdemel.
Gyárváros nem attól gyárváros, hogy itt gyárak alkotnak várost... lényegében egy közel 100 éves lakótelep, és zömmel az egykori Magyar Vagon- és Gépgyár munkásainak lakótelepe. Mivel a lakótelep nagy része központi tervezés eredményeképpen jött létre, rengeteg olyan sajátosság van beépítve az épületekbe, ami egyedivé, különlegessé, mégis egyöntetűvé teszi a házakat. A telep részben falusias jellegű, egymásra nagyon hasonlító családi házakból áll, más része - mai fogalommal élve - tömbházaknak mondhatók, városias jelleget adva a lakótelep ezen részeinek. Aztán vannak utcácskák, melyeket 2-4 lakásos társasházak alkotnak. Függetlenül attól, melyik ház hány lakást foglal magába, mindegyikre igen jellemző, és a lakótelep építési stílusát meghatározó stílusjegyeket figyelhetünk meg. Ilyen például az ablakok, zsaluk homlokzatok egységes kialakítása, a zöld szín túlnyomó alkalmazása (főleg a fából készült épületelemeken). 
Az idő múltával azonban nem minden ház átépítésénél tartották meg az eredeti stílusjegyeket. Érdekes megfigyelni, hogy találunk szinte az eredeti állapotban megmaradt kis házakat, több-kevesebb átalakítással felújítottakat, és teljesen új, vagy újjáépített házakat is, amelyek megtartották a régi formákat, de már új, korszerű építési anyagokból, új és korszerű építési technológiával.
Azt gondolom, kissé elsokalltam a bemutatandó fotók számát, de talán érdekes lesz mégis egy pillantást vetni a képekre. Főleg azoknak, akik érdeklődnek az új, és szokatlan megoldások iránt.

Az elsőre bemutatott épület kilóg némileg a fentiekben leírtak alól. Ebben az épületben korábban óvoda működött, kialakítása ezért valamennyire a gyerekek miatt lett ilyen - gondolom. Pillanatnyilag egy Waldorf módszerrel tanító iskola működik benne.

Waldorf iskola Győr-Gyárvárosban
Waldorf iskola
Waldorf iskola
Zöld színek a fa-elemeken, különlegesen tagolt tetőszerkezet
Jellegzetes tetőmegoldás kisebb társasházon.
Bal felől újabb szokatlan tetőelem figyelhető meg
Egy másik épület, népi átalakítás után. Meg van bontva a szimmetria.
A városrész temploma
Felújított vagy új lakóház, hagyományőrző formai elemekkel
Egyedi tetőszerkezet
Többlakásos társasház. Jobb oldalon a szomszéd épülethez tartozó székelykapu.
Jellegzetességek... szépek.... furcsák
Minden bizonnyal eredeti építésű házikó - talán trafik lehetett.
Jellegzetes lakótelepi tömbház
Szépen felújított, a jellegzetességeket megőrző lakóház
A Munkás utca muzeális házai. Van itt eredeti állapotú, és több átépített is.
Ilyenek lehettek a megépítésük idejében
A bal oldali a hagyományos formában, de más színek alkalmazásával van újjáépítve
Tipikus elemek, városias kialakítás
Érdekes, klasszikus....
Hááááát, ezekről beszéltünk!
Köszönöm a türelmeteket!

16 megjegyzés:

Sheila G. írta...



én itt nőttem fel:)

"zömmel az egykori Magyar Vagon- és Gépgyár munkásainak lakótelepe"

annyi kiegészítéssel, hogy a Rábatext, a Lenszövő, a Rába Szerszámgépgyár, Szeszgyár, Húsgyár és a Graboplast munkásaié.

Nádasdi Szabó Zoltán írta...

Köszönöm a kiegészítést, kedves Sheila G. ! Én a Rába gyárban dolgoztam folyamatosan közel 42 évet, jobbára csak rábásokról hallottam.
Köszönöm a látogatást, és az információt.

Névtelen írta...

Nagyon érdekes volt a fotôsorozat!Èn is itt nöttem fel és jelenleg is itt èlek Gyárvárosban.

zApa írta...

Én pedig nem itt nőttem fel, és annak ellenére, hogy nagyapám, majd édesanyám is a Rába dolgozójaként ment nyugdíjba, egy szót nem sok, annyit sem hallottam magáról Gyárvárosról.

Aztán pár éve, hogy ideköltöztünk, és mondhatom, hogy a hely egyszerűen csodás. Rengeteg zöld terület, sok fa, szűk kis utcák, hangulatos kertek, meseszerű tornyok és olyan kialakítás, ami máshol nincs meg.

Azt sajnálom igazán, hogy a jellegzetes zöld spalettás ablakok helyett fehér ronda műanyag redőnyök, málló vakolat, oda nem illő ajtók/erkélyek/beépítések csúfítják az összképet. És sajnos a város sem segít, néha beszól, néha büntet, de nem hallani se koncepcióról, se tervekről, se felújításokról, csak a légópincék helyén húznak fel új házakat...

Unknown írta...

Én itt nőttem fel,imádtam itt lakni,a régi Gyárvárosban!Főleg mikor még meg volt a rét ami elválasztotta a Vagongyári házakat a Nagy Sándor utcai házaktól.Hát az már jó régen volt.Üdv.Melinda

Jenő írta...

Érdekes album, szép fotókkal!

Szecesszió írta...

Három kép kivételével, -Munkás utcai házak, Gyárváros első utcája 1902)- a Győri Munkásépítő Rt. építette 1901-től. A többi képen, Győr -Gyárváros munkástelepének épületei láthatóak. Az egykori Ágyúgyár építette munkásai részére,Fiala Géza királyi főmérnök tervei szerint, 1915-17-ig.

Szecesszió írta...

Tisztelt Nádasdi Szabó Zoltán, a területre vonatkozó ismerteit kiegészítheti a "GYŐR-MUNKÁSTELEPE 1917-2003" könyvből.
Üdv.: HáA

Szecesszió írta...

A könyv pontos címe:

GYŐR-GYÁRVÁROS MUNKÁSTELEPE 1917-2002

Nádasdi Szabó Zoltán írta...

Kedves "Szecesszió"...
Köszönöm az értékes kiegészítéseket!

Üdv: Zoltán

Szecesszió írta...

Tisztelt Nádasdi Szabó Zoltán Úr. A három megjegyzésem összegezni és megjelentetni szeretném, az előzőek törlése után, (azok helyett).

Három kép, Győr-Gyárváros első utcájában, a Munkás utcában készült.
Az utca épületeit a Győri Munkásépítő Rt. építtette 1901-től. 1902-től ez volt a kerület első utcája, amit annak elején emléktáblán is megörökítettek.
A többi képen a Magyar Ágyúgyár R.T. által építtetett munkástelep épületei láthatóak. Fiala Géza (1875-1953), budapesti műépítész tervei szerint, 1915-17-ig épült. A terület lakóházaiba (62), az ágyúgyári dolgozók költöztek.
A képek között megtekinthető még a Jézus Szíve templom "déli és keleti" oldala.
Tervezője, Árkay Aladár (1868-1932) műépítész volt. Tervei szerint -mindössze egy év alatt-, 1929-ben épült.
Gyárváros ezen részéről:
HARSÁNYI ATTILA: GYŐR-GYÁRVÁROS MUNKÁSTELEPE 1917-2002 című könyv tartalmaz bővebb ismereteket.
Üdv.: HáA

Unknown írta...

Érdekes gondolatsor villantott fel benne ez a blogod. Felidézte gyerekkorom néhány hónapját, amikor a frontok elöl menekítették a Diósgyőri-Vasgyár gépeit és többek köz szüleimmel engem is. A Vagongyárban ( irodákban) laktunk és és atyai felvezetés után - néha saját szakállamra - nagy élvezettel nézelődtem az ágyú lövedékek hüvelyének gyártó során a préseléstől, az esztergályoson keresztül a galvanizálásukig. Szilveszter napján vagoníroztak be bennünket és hajnalban indúlt a szerelvényünk, de elöbb a Győrt övező légfúrósok éjfélkor szinte mindenkit a vagonok alá ijesztettek, mert pár perces nyomjelző lövedék sorozatokkal ünnepelték az Új Évek, mi pedig egy légiriadó nélküli szőnyegbombázásra gondolhattunk.
E rövid kizökkentés után 3 napig vittek bennünket a mai Csehország nyugati határán lévő Rotava-ba.
Elnézést a közbealkalmatlankodásért.
Ha zavarónak érzed készségesen törlöm. Üdv Cserháti J.

Névtelen írta...

Zárkózott életet élő vén ember vagyok, ezért nem kívánom a nyilvánosságot egy kicsit sem. Azonban, ha Cserháti János úrnak mond valamit a Brassert, Rothau, Tiergarten, Graslitz, Bézler, Vietórisz, Weigl név, esetleg az 1945.06.21 -i katasztrofális felhőszakadás, akkor megtaláltam amiről 70 éve reménykedtem. Üzenjen a blogján jár-e Szentendrén? LB. '14.08.06.

Nádasdi Szabó Zoltán írta...

Kedves LB "Névtelen" Úr!

Üzenetét e-mailban továbbítottam Cserháti János úrnak.

Köszönöm a látogatást!

Üdv: Szabó Zoltán

Unknown írta...

Üzenet a "Névtelen" LB. úrnak:
Nagyon meglepett a váratlan megjegyzésével. Érdeklődéssel várom a mielöbbi személyes találkozásunkat egy kis Rotavai emlékezés reményében. Békásmegyerről kimennem csupán percek kérdése.
janapapa36@gmail.com

Nádasdi Szabó Zoltán úrnak ezúton is köszönöm a szíves közvetítést.
Üdvözlettel: Cserháti János

ernő döbörhegyi írta...

A Valdorf iskola volt az óvodám .Mindig ellógtam ! Üdv Döbörhegyi Ernő / Pincur /