2012. szeptember 8., szombat

Ausztria - Lilienfeld, Ciszterci apátság

Az elmúlt rövid idő alatt sok helyen megfordultam, és szinte mindenhol templomokat láttam. Volt, ahol mást nem is, csak a helyi műemlék templomot. Nagyon szívesen nézelődöm ezekben a régi időket idéző csodás épületekben, és ha tehetem, mindenhol készítek néhány emlékképet.
Számomra egy templomnak különleges hangulata van. Egy szép templom hangulata megérinti a lelkemet, a csendje nyugtatja az idegeimet, pihentet, ha beülök egy padba, és mindig megnyugodva távozom. Mindez akkor igaz, ha egyedül vagyok. Sajnos, a templom-látogatásaimnak csak kis része történik ilyen ideális körülmények között. Ha turista csoporttal vagyok, az mindig rohanást jelent, nem ritkán zsivajt, és ami a legszörnyűbb, sok ember részéről templomba nem illő magatartást. Ez rendkívül zavar. Jelzem, én magam is rosszul érzem magam, amikor azt látom, hogy a fotózással zavarom mások áhitatát. Leginkább azt szeretem, ha van fotóállványom. Akkor csendben, zaj nélkül tudok készíteni néhány képet. Ebben az esetben másokat sem zavarok túlzottan, és fotótechnikai szempontból is a lehető legjobb felvételeket lehet így készíteni. Messzire utazva is el lehet vinni az állványt, de csoportos, kötött program mellett használata lehetetlen. Ilyenkor nem marad más megoldás, mint a lehető legrövidebb idő alatt vakuval (lehetőleg külső vakuval) elkészíteni néhány képet. Az így készült képek minősége rendszerint gyatra, általában sok szoftveres utómunkát igényel. Éppen csak arra felel meg, hogy később, akár évek múlva is segítsen felidézni kedves emlékeket, ritkán látott helyszíneket.
Az apátság udvarán
A bazilika főbejárata
Főhajó
A "kórus" és orgona
A Bazilika belső tere
A Bazilika belső tere
A Bazilika homlokzati nézete
Bejárat
Az itt bemutatott fotóim is csoportos kirándulás alkalmával készültek, nagyon is előnytelen körülmények között. Ennek ellenére remélem, tetszeni fog Nektek is, és közületek néhányan talán éppen képeim látványa kelti fel a kíváncsiságot e nagyon szép hely iránt.
A külső helyszíneken készült képek borús ég alatt, szemerkélő esőben kerültek felvételre.

A templom története a "www.utazgato.hu" megjelent írása szerint:

"1202-ben VI. Lipót osztrák herceg, Stájerország hercege adományozta a Lilienfeldi kolostort a Cisztercieknek „Isten dicsőségére és a Szűz Mária Istenanya tiszteletére”. VI. Lipót részt vett II. András magyar király keresztes hadjáratában a szentföldön, melyről értékes szent kereszt ereklyével tért vissza, melyet az apátságnak adományozott. Ez az ereklye ma is nagyra becsült kegytárgya a kolostornak. Halála után VI. Lipót herceget a kolostorban temették el. Lilinefeldben, a többi középkori ciszterci kolostorhoz hasonlóan értékes kódexek és kéziratok készültek és maradtak fent. A Lilienfeldi kolostorban őrzik többek között a XIV. sz-ban itt készült, gazdagon illusztrált Concordantiae Caritatis-t és a szintén a XIV. században, a Christianus Campililiensis szerzetes által írott számos költeményeket, himnuszokat és szekvenciákat tartalmazó kéziratot. A XVI. században drasztikusan visszaeset a szerzetesi élet Lilienfeldben, mely csak az ellenreformáció idején a XVII. században virágzik fel ismét. 1683-ban a törökök sikertelenül próbálják meg elfoglalni a megerősített kolostort, ahol nagy számban leltek menedéket a környéken élő emberek. A XVII. században a középkori kolostort számos barokk épülettel bővítik. A XVIII. században épült a barokk torony és a barokk könyvtár. II. József császár a kolostor 1789-ben bezáratja, de utóda II. Lipót 1790-ben újjáéleszti. 1810-be hatalmas tűzvész elpusztította a kolostor nagy részét. 1826-ban létesült a kolostor ritka és egzotikus növényeket tartalmazó botanikus kertje. 1902-ben ünnepelte a kolostor 700 évfordulóját, mely alkalmából ingyenes kórházat létesítenek. A II. világháború alatt a németek parancsára a szerzeteseknek el kell hagyniuk a kolostort. 1945-ben a háború végén a kolostor súlyos károkat szenved. Viszonylag sértetlenül átvészeli a Lilienfeldi apátság az orosz megszállást. 1976-ban VI. Pál pápa a kolostor templomának bazilika minor címet adományoz. 2002-ben ünnepelte az apátság a fennállásának a 800 évfordulóját.
A nagyon szép és hatalmas kora gótikus templombelsőt barokk oltárokkal és orgonával egészítették ki."

Legyen szép napotok, köszönöm, hogy "velem kirándultatok"!

3 megjegyzés:

Unknown írta...

Köszönjük Zoli a remek ismertetőt és képsorozatot. Így részt kapunk mi is az élményből.

Géza írta...

Kedves Zoltàn,

Az interneten böngészve, a ciszterci rend, a zirci apàtsàg majd a lilienfeldi kolostor utàn bukkantam rà a te blogodra. Amit azon irtàl magadrol és utazàsi tapasztalataidrol, az annyira azonos az én személyemmel és véleményemmel, hogy kedvem lett azonnal irni neked.
En is nyugdijas vagyok és néhàny éve Budapeströl utazgatok külömbözö utazàsi irodàkkal különösen az elszakitott orszàgrészekbe és magyar kapcsolatu helyekre. En is mindenhol fényképezgetek (most màr az automatikus numerikus géppel, mert az gyorsabb és könnyebb) és otthon szorgalmasan rakosgatom, feliratozgatom, javitgatom a képeket.
Voltam Törökorszàgban és kétszer Erdélyben. Az utazàsok àltalàban jol vannak megszervezve, de az utastàrsak többsége nyugdijas « Homo Szovjetikus », botrànyos modon viselkednek a szent helyeken és vérig sértödnek, agresszivok ha beszélgetés közben valaki nekik nemtetszö megjegyzést tesz a szocialistàkra. Enyhébb esetben csak azt mondjàk, hogy ne politizàljunk, de volt olyan aki azt mondta, hogy ne piszkitsak bele a beszélgetésbe.
Volt aki azon duzzogott, hogy Gyimesbükkön a vendéglàto elénekeltette velünk a himnuszt !
Igy egész elment a kedvem az ilyen emberekkel valo utazàstol és ezért àprilisban egyedül megyek Istambulba egy hétre.
Csatolva küldök két képet Rodostorol.
Üdvözlettel,
Moharos Géza

Géza írta...

/Users/thermoreg/Pictures/iPhoto Library/Modified/2012/22 avr. 2012/P1000791.jpg