2014. október 6., hétfő

Szerencsen - Tokaj és Kassa felé

Hogy is kezdjem a mesémet? Hol volt, hol nem volt... na, ez nem jó! Akkor legyen úgy, hogy: Az úgy volt, hogy az abdai Vándorbot - sok egyéb út mellett - utazást szervezett Tokajba a szüreti vigasságba, és Kassára, a Rákóczi-emlékhelyekre. Mivel ez az utóbbi különösen érdekelt engem, régóta szerettem volna ide eljutni, feleségemmel együtt beneveztünk az útra. Menet közben aztán kiderült, hogy nem csak ez a két megnevezett város lesz utazásunk helyszíne, hanem megállunk útközben itt-ott - vagy tervezetten, vagy ahogy a "szükség" megkívánja. Mert hát az ember "emberből van", ezért elkerülhetetlen, hogy időközönként felkeresse a "fésülködő" helyeket - mások szerint "telefonálni" menjen.
A mi buszunk is megállt egy - a fentiekre alkalmas helyen. Ami engem illet, a "fésülködéssel" hamar végeztem. Kaptam hát a fotós táskámat, mert a környéket egészen egyedinek találtam, úgy döntöttem, készítek néhány fotót. Azt se tudtam még akkor, melyik város szélén állunk...
Mellettünk volt egy country-kocsma, a másik irányban pedig valami... erről messziről nem tudtam megállapítani, mi az. Mivel kaptunk némi szabadidőt, a kissé szokatlan formájú épület felé siettem. Közelebbről már felismerhető volt, hogy az egy egészen modern formájú templom, mellette pedig egy olyan torony, vagy harangláb, milyet soha nem láttam még eddig. 
Szerencs - Munkás Szent József templom
Amint körül néztem, jobb kéz felé egy másik különös építmény is szemembe ötlött. Erről aztán felismertem, hogy Szerencs város határában vagyunk. Öt éve már jártam itt egyik nyaralásom során, ezért volt ismerős ez a kapu.
Szerencs - Hegyalja kapuja
(Nagy kár, hogy ott van az a ronda kémény, de hát ott van)
Visszafordultam a templom felé. Közben nézegettem az órámat, mert nem szerettem volna kifutni az időből. Kínos, amikor 40 ember arra vár, hogy egyetlen fotómániás végre visszataláljon a buszhoz, és mehessünk tovább.
Volt még egy kis idő, ezért közelebb mentem a templomhoz. Nyitva volt. De mindenek előtt a bibliai tíz-parancs kőbe és fémbe alkotott mását fotóztam le... sajnos, rongáló kezek ezt a művet sem kímélték, valaki igen humorosnak vélte magát!
Tízparancsolat
Altemplom
A templomba lépve ott találtam néhány személyt. Igen segítőkészek voltak, kérdéseimre készségesen válaszoltak, és ajánlották, hová menjek még fotózni az épületben. Tőlük tudtam meg, hogy ez egy kétszintes templom. Alul urnás temetkező hely, a felső szint pedig maga a templom.
Altemplom, urnasírokkal
Urnafalak egy részlete
Az emeleti szint, a szertartások temploma
Miután mindent megnéztem a templomban, siettem vissza a buszhoz. Közeledett a pihenésre szánt idő vége. A társaság azonban még nem állt készen a továbbutazáshoz: néhányan a western-kocsmában "frissítették" magukat, néhányan pedig kicsit odébb a "cowboyok" táncában gyönyörködtek. Én ez utóbbit láttam érdekesebbnek, itt töltöttem a kissé megnyújtott pihenés hátra lévő részét.
Western-kocsma
Cowboy-dance
Cowgirl
Táncosok
Dance
Dance
Buffalo Bill kocsmája, és cégére
Háááát, eddig tartott a rövid pihenő... buszra ültünk, és mentünk tovább. Új cél: Sárospatak!

Legyen szép napotok!







2014. szeptember 27., szombat

Úrkút - őskarszt

"Az 1917-ben megnyitott, és 1930-ig művelésben tartott úrkúti külszíni bánya Európa második legnagyobb mangánlelőhelye (ma már mélyműveléssel bányásszák az értékes ércet)"
"A védett területet kerítés övezi, de a bejáraton keresztül bárki által szabadon megközelíthető." - Wikipédia

Mindig érdekeltek a különleges természeti jelenségek. Ha csak módomban állt, meg is látogattam mindig azokat a helyeket, amelyek eltérnek a szokványos formáktól. Kis hazánkban is adódnak ilyen lehetőségek, bár azért el kell ismernünk, nem kényeztet el bennünket a természet "csudákkal".
Nemrég láttam néhány fotót az interneten az úrkúti őskarsztról. Azonnal információkat kerestem róla, és soron kívül előre vettem ezt a helyet a bakancslistámon. Úgy gondoltam, ha nem töltené ki az egész napomat ez a kirándulás, akkor még meglátogatom egyúttal a közeli Ajka belvárosát.
Elmondtam feleségemnek, mi a tervem. Tetszett neki is, így aztán a hét közepén együtt autóztunk a Bakony egyik legszebb tája felé.

Úrkút falu főutcájáról nyíló mellékutak szépen ki vannak táblázva. Csak egy picit kell figyelni, és könnyen megtaláljuk a természetvédelem alatt álló terület felé tartó elágazást. A bejárat egy kis fa-kapun keresztül vezet. Az ajtó állandóan nyitva van - esetleg be van reteszelve, de nincs lezárva. A parkolásra viszont kevés a hely... de megoldható.

Úrkúti őskarszt
A hely az első pillanattól kezdve lenyűgöző. Magyarországon nem nagyon szoktunk a hasonló látványhoz. Ajánlom a fotózás szerelmeseinek, egyedül menjenek oda, vagy olyan társsal, akinek legalább annyira szenvedélye a fényképezés, mint magának... egyrészt nehéz szabadulni a hely hatása alól, másrészt "kapkodva kattintgatva" nem érdemes fotózni ezen a helyen. (Lehet, én is visszamegyek újra).
Úrkúti őskarszt
Úrkúti őskarszt - résbarlang
A sziklák réseiből több helyen víz szivárgott, különleges látványt nyújtva, és különleges hangulatot keltve a hasonló látványhoz nem szokott városlakóban.
Úrkúti őskarszt
Csodálatosan üde, zöld növényzet igazán frissítőleg hatott a szemlélőre. A felhők mögött bujkáló nap változatos fényeket bocsátott a tájra. 
Úrkúti őskarszt
A mély terepszakaszokat biztonságos lépcsőn lehet megközelíteni. 
Úrkúti őskarszt
Úrkúti őskarszt
Úrkúti őskarszt
Úrkúti őskarszt
Úrkúti őskarszt
Úrkúti őskarszt
Nejem nem tipikusan turista alkat, mégis nagyon szerette ezt a helyet. Őszintén szólva inkább csak szemrevételezni, mert lépcső ide vagy oda, a szakadék aljába nem tudtam lecsábítani. Az erről a helyről induló tanösvényen viszont elindult velem. Messze ugyan nem jutottunk, mert a felázott úton erdőgazdasági gépek is közlekedtek, nyomukban víz gyűlt össze, nagyon megnehezítve a közlekedést. Innen hamar vissza is fordultunk.
Úrkúti őskarszt - egy pillantás a falura a tanösvényről
Úrkúti őskarszt
Úrkúti őskarszt - pihenőhely
Úrkúti őskarszt
Itt már távozóban voltunk... előttünk a bejárati kiskapu.
Úrkúti őskarszt
Kicsit lemaradva követtem a nejemet a kijárat felé. Út közben még tekintgettem jobbra-balra, néhány fotót készítve közben.
Úrkúti őskarszt
Ennyi kép ízelítőül... remélem, sikerült néhány barátom érdeklődését felkelteni a hely iránt, és aki még nem látta, előjegyzésbe vesz itt is egy látogatást!

Szép napot, kellemes fényeket!


2014. szeptember 24., szerda

Unaloműző séta Mosonmagyaróváron

"Mosonmagyaróvár (latinul Ad Flexum; németül Wieselburg-Ungarisch Altenburg, horvátul Stari Grad) város Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári járás székhelye. 1939-ben jött létre Moson és Magyaróvár egyesítése révén." - Wikipédia

Mosonmagyaróvár - itt van Győr szomszédságában, mégis alig ismerem... sokszor átutaztam a városon vonattal, busszal, autóval, de alig láttam belőle valamit. Most aztán úgy döntöttem, legalább fél napot arra szánok, hogy végigsétálok a főutcán, és készítek annyi fotót, amennyit lehet!
Vonatra ültem, és hamarosan már ott is voltam. Indul a séta!
A fotókat olyan sorrendben mutatom be, amilyen sorrendben készültek. Elmondom, hogy nem ennyi fotó készült, amennyi itt meg fog jelenni, hanem ennél sokkal több. Még alapos szelektálás után is sok képem maradt... nem feltétlenül nagyon jók, inkább úgy fogalmazok: amelyek nekem tetszettek.
A fények egészen különlegesek voltak azon a napon. Vastag felhőket kergetett a szél, sötét árnyékba borítva a város kisebb-nagyobb részeit. Az égbolt vakítóan kék volt máshol, vékony fehér felhők vakítottak nagy foltokban... önmagában biztosítva a digitális képek beégését, kék égboltrészleteket, és ijesztően fekete felhőfoltokat. Na, ennyit a fényekről...
Szólni kell a sok templomról is. Nem tagadom, kedvenc fotótémám még akkor is, ha belül nagy a sötétség, óriásiak a fény-árnyék ellentétek, városnéző turistaként pedig nem cipelek fotóállványt magammal.

Nept. Szent János templom
 Rögtön az első fotó, amit elkészítettem. A templom zárva volt, csak a főhajó végét lezáró rácsig tudtam bemenni. Nagyon sajnáltam, mert a templom csodálatosan szép.
Utcakép Mosonmagyaróváron
Kápolna
Nem tudok róla lényegében semmit, csak azt, hogy közvetlenül a főút mentén fekszik, és nagyon szép.
Utcakép
Különleges irányjelző tábla, Magyaróvár irányát jelzi.
Zsidó emlékmű
Tudtommal erről a helyről hurcolták el a zsidókat a holokauszt idején.
Szent Gotthárd templom
Hatalmas és szép épület. Nyitva volt, körbe tudtam fotózni az egész belső terét. Gyönyörű színes üvegablakai vannak. Szívem szerint ide tenném valamennyi itt készült képemet, de tartok tőle, nem mindenki nézi szívesen ezeket.
Utcakép Mosonmagyaróváron
Utcakép Mosonmagyaróváron
Idegen turistaként jártam a városban, nem mindenről tudtam, mit látok. Például azt az egykori gyárépületet sem tudtam beazonosítani. Ennek ellenére nekem úgy tűnt, jól mutat ott, ahol van :)
Utcakép
Utcakép cégérrel
Habsburg Frigyes
Habsburg Frigyes
"Habsburg–Tescheni Frigyes főherceg (Erzherzog Friedrich Maria Albrecht Wilhelm Karl von Österreich), (Gross-Seelowitz, Morvaország, 1856. június 4. – Magyaróvár, 1936. december 30.) osztrák főherceg, magyar királyi herceg, Teschen hercege, császári és királyi tábornagy, 1914-től 1917-ig az Osztrák–Magyar Monarchia haderejének főparancsnoka." - Wikipédia

Utcakép
Utcakép. Háttérben az egykori vár
Magyaróvár egykori vára
A várban ma a Nyugatmagyarországi Egyetem egyik kara működik.
Régi várfal maradvány
Egy újabb nézet a várról
Emlékmű
Az 1914-18 között, az I. Világháborúban elesett egykori egyetemi diákok emlékműve. Az elesett hősök neve olvasható a perem belső felületén.
Belső udvar
"Magyar Királyi Gazdasági Akadémia"
Utcakép a várral
Utcakép
Utcakép Mosonmagyaróváron
Szemezgetés a mosonmagyaróvári legfrissebb képeimből. A "családi albumban" sokkal több van ennél. Vannak érdekesek is - mármint annak érdekesek, akik szívesen nézegetik a városnéző turisták képeit.
Nagyon jól éreztem magam a városban, kellemes séta volt. Még a fura fények ellenére is!

Szép napot minden látogatómnak, barátomnak!