Zalakaroson időztünk, de szinte csak alvóhelynek használtuk szállodai szobánkat. Az már régi gyakorlat, hogy a nappalok nagyobb része kirándulással, országjárással telik, bárhová megyünk, bárhol időzünk kis hazánkban. Ezeken a napokon sem volt kész tervünk, rendszerint az időjárásra, és pillanatnyi hangulatunkra bízzuk, melyik napon hová menjünk. A zalakarosi első teljes nap célpontja még számunkra kis meglepetés lett: hirtelen jött ötlet alapján Szigetvárra indultunk, azzal a mellék-gondolattal, hogy Kaposváron is megállunk egy rövid időre. Persze, azt gondoltam én, de a GPS nem - nagyon szépen kikerülte Kaposvárt, és egy közelítő úton vitt el bennünket Szigetvárra.
Szigetvár meglátogatása régi tervem volt, bár nem éppen erre az alkalomra terveztem. Eredetileg úgy gondoltam, hogy Pécsen és a Mecsekben is eltöltök néhány napot, és onnan kiindulva fogom megnézni a Szigetvári várat.
Magyarországon mindenki tudja, hogy Szigetváron zajlott le a magyar történelem egyik dicsőséges, bár vesztes csatája. A dicsőség nem egy fényes győzelemnek, hanem az életüket hősként feláldozó, utolsó csepp vérükig hazájukat védő magyar és horvát katonáknak szól. Ez a csata 1566-ban zajlott, célja pedig Szigetvár város várának, erődítményének megvédése volt a hódító török seregekkel szemben.
A várat gróf Zrínyi Miklós, Horvátország bánja védte, 2500 magyar és horvát katonából álló seregével.
Idézet a Wikipédiából:
"(a várvédő) Apja Zrínyi III. Miklós, anyja Karlovics Ilona. A horvát Šubić nemzetségből származott, mely 1347-től a zrini kastély után gróf Zrínyinek nevezte magát. Vagyona részben Frangepán Katalinnal kötött első házasságából származott. Az 1526. évi mohácsi csata után I. Ferdinánd pártjára állt, és 1529-ben részt vett a török által ostromolt Bécs védelmében."
"I. Ferdinánd halálát követően Zrínyi ellenezte a törököknek való sarcfizetést, ezért I. Szulejmán szultán 1566-ban, hogy megbüntesse, százezres hadával ostrom alá vette a szigetvári várat, melyet Zrínyi mintegy 2500 emberrel védett. Augusztus 9-étől szakadatlanul tartott az ostrom, a 600 főre olvadt védősereg fokozatosan a belső várba szorult. A szeptember 5-ről 6-ra virradó éjjel meghalt az idős szultán, de halálát eltitkolták katonái elől. Miután a Bécs védelmére Győrnél felsorakozott császári seregtől hiába várt felmentést, és a hosszan tartó szárazság kiszárította a várat védő mocsarakat és vizesárkokat, 1566. szeptember 8-án Zrínyi a 300 főre fogyatkozott védősereggel kitört a lángokban álló belső várból.
Zrínyi Miklós villámként csapott le az ellenségre. Félelmet nem ismerve vágta a törököt. Az ellenség meghátrált, de a távolabb álló janicsárok sortüzet adtak le. A rettenthetetlen kapitány lehanyatlott lováról, és társaival együtt ölték meg Szigetvár kapujában. Vitézi halála miatt mind Magyarországon, mind Horvátországban hősként tisztelik."
Az ostrom és a kitörés történetét a várvédő unokája, aki maga is hadvezér és költő volt, egy nagy lélegzetű eposzban írta meg, Szigeti veszedelem címmel.
A vár (erőd) elfoglalása után Szigetvár több, mint 100 évig török megszállás alatt élt. Ennek az időnek még ma is sok nyoma van a városban.
Az idő az emlékeket nem feledtette, de a sebeket begyógyította. Ma már az egykori ellenség és a magyar nép között létrejött a megbékélés, az egykor fájó események ma már közös történelemmé minősültek. A megmaradt török épületek helyre vannak állítva, és a város határában, az ostrom alatt meghalt Szulejmán szultán, valamint az elesett török katonák emlékét egy emlékpark hirdeti.
 |
| Szigetvár, városháza |
 |
| Szent Rókus templom -Templombelső |
Eredetileg Ali pasa dzsámija volt az épület, 1589-ben épült.. Szigetvár felszabadítása után, 1788-ban átépítették, és katolikus templommá alakították. Kupolájában Dorffmeister freskója látható.
 |
| Szigetvár főtere (Zrínyi-tér) |
 |
| Szent Rókus templom |
Ali pasa dzsámijából átépítve.
 |
| Szent Rókus templom |
 |
| Zrínyi-tér, oroszlános szobor |
 |
| A hős várvédő szobra |
 |
| Ferences templom belseje |
 |
| Várfal és főbejárat (erődítmény) |
 |
| Végvári harctechnikai bemutató gyerekeknek |
 |
| Vármúzeum |
 |
| Vármúzeum |
 |
| A bemutató egy másik pillanata |
 |
| "Tükörképem" |
 |
| Zrínyi Miklós szobra a várban |
A szobor talapzatának felirata:
"Mint Hektor Trójának,
Úgy én Szigetvárnak
Erős őrzője voltam"
Szigeti veszedelem - Zrínyi Miklós, költő és hadvezér
 |
| Dzsámi a várban |
Megmaradt török dzsámi a várban, falán eredeti török és perzsa nyelvű írástöredékekkel.
 |
| Korán (iszlám szent könyv) a vár dzsámi imafülkéjéban |
 |
| Minaret lépcső. |
Egyedül sétáltam a várban, nem volt velem vezető. Emiatt itt a minaretben furcsa kaland esett meg velem. A minaret a harcokban megsérült, csak a dzsámi falainak magasságáig maradt meg. A feljáratát megtaláltam, de a lépcsőkből semmi nem látszott, tökéletesen sötét volt. Én pedig kíváncsi! Úgy döntöttem, fölmegyek a sötétben is, ameddig lehet! Kézzel-lábbal tapogattam ki, merre lehet haladni. Addig, amíg a kép látszik - ott a téglákra ki kellett lépni, mert nem volt tovább.
Amikor vissza indultam, szembesültem a helyzettel, hogy most lefelé kell mennem, de semmit nem látok! Sem korlát, sem egy lépcsőfok.... Végül leültem a tégla-padozatra, és szó szerint tapogatózással szereztem némi információt a lejutás lehetőségeiről. De előtte még bevakuztam a terepet, hogy legalább a fényképezőgépem örökítse meg, hol jártam, mit láthattam volna, ha van fény. A képek sikerültek, az egyiken azt is felfedeztem, hogy villanykapcsolók vannak a falba beépítve!!! én persze erről semmit nem tudtam, itthon pedig z új információnak már nem sok hasznát vettem..... :)
 |
| A dzsámi vaskapuja |
 |
| Eredeti felirat-maradványok a dzsámi falán |
 |
| Az egykori belső vár alap-maradványai |
 |
| A főkapu kifelé haladva |
Köszönöm a figyelmeteket, legyen szép napotok!
