2016. május 30., hétfő

Fáni-völgyben, virágnézőben

Nem tegnap, 2014-ben történt, hogy egy ismerősökből álló baráti társaság vendégeként részt vehettem egy fotós-túrán a Vértesben. Nem is akárhol, hanem a szépen, és romantikusan hangzó Fáni-völgyben! Csodás egy név, még kimondni is különleges: Fáni-völgy, Fáni-völgy... 

/Lássatok csodát: a Google kidobta az akkor feltöltött képeim linkjét! Csoda egy szerzet ez a Google, hát nem? https://plus.google.com/+Zolt%C3%A1nSzab%C3%B3/posts/fDWvPt9NvqU /

Most aztán romokban van a jelen posztom szépen felépített vázlata: azzal akartam indítani, mi is az a turbánliliom, aminek a kedvéért idén újra visszamentem erre a csodás helyre.

Nézzük, mit mond róla a Wikipédia: "A turbánliliom (Lilium martagon) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának a liliomvirágúak (Liliales) rendjébe, ezen belül a liliomfélék (Liliaceae) családjába tartozó, néha egy méter magasra is megnövő, impozáns növényfaj."

Mert Ő az a csodavirág, ami miatt napok óta benn van/volt a hangya az alsóneműmben. Látni akartam mindenképp, mert a két év előtti fotóim beégtek rendesen, és azt reméltem, ezúttal talán jobb felvételeket készíthetek róla. Meghívtam két fotós barátomat is, így hárman vágtunk neki a felfedező útnak. Igazsághoz tartozik, hogy a virág nyílási idejét hátrébb teszi a szakirodalom, de hát mindenki azt hangoztatja, megint előbbre jár a természet...

Szerencsésen megérkeztünk a parkolóhoz... itt letáboroztattam a kocsit, és elindultunk az úton arra, amerre a keresett turbánosoknak lennie kell. Közben a fotózásban leginkább jártas túratársunk továbbképzésben is részesített minket, a még jószerivel kezdőknek számító amatőröket.

Vértes Fáni-völgy
A Fáni-völgyön végigvezető turista- és kerékpáros útvonal.  Szelíden, szinte vízszintesen indul, jó nagy kanyarokat vesz az elején.
Vértes Fáni-völgy
Most egy S kanyart csinál - nyilván csak azért, el ne unjuk magunkat addig, amíg valami érdemleges fotózni valót nem találunk. Olyan csupasz volt minden ugyanis, nemhogy turbánliliomnak, de semmi más virágnak nyomát sem leltük.
Vértes Fáni-völgy
Itt meg kiegyenesedik, jó hosszan olyan, mint ha vonalzóval húzták volna meg a nyomvonalát. Mégsem volt unalmas, mert tapasztalt társunk elmagyarázta a fények és árnyékok kompozíciós szerepét, a témához leginkább megfelelő objektív kiválasztásához adott tanácsokat, ismerkedhettünk a fénymérés, valamint az élesség helyének célszerű megválasztásával. Nyilvánvalóan Ő is fotózott, nem csak beszélt, és gépe kijelzőjén megmutatta nekünk, mely beállításokkal milyen eredményt lehet elérni.
Vértes Fáni-völgy
A másik, igazán jó megfigyelő képességgel rendelkező társunk talált egy farönköt, melyen nagyon érdekes, 
gomba-szerű képződmények voltak láthatóak. Nem tudtuk, mi az, de azért lefotóztuk...
Vértes Fáni-völgy
Ebben a kanyarban aztán tetőfokára hágott az izgalom. Kezdtük érezni, hamarosan kiderül, lesz-e eredménye a mai utunknak.
Vértes Fáni-völgy
Hááááát, lett is, meg nem is... Találtunk ugyan turbánliliomot, de még csak kezdetleges bimbós állapotában. Fél siker, de pozitívan álltunk a dologhoz: a pohár félig tele van! Van liliom, de még nem vár minket, talán két hét múlva tart fogadóórát. Addig meg legyünk türelemmel, és menjünk vissza...
Vértes Fáni-völgy
Meg is fordultunk, és nem igazán őszinte mosollyal az arcunkon elindultunk a völgy bejárata felé. mentünk, mendegéltünk...
Vértes Fáni-völgy
aztán egyszerre egy rémült vízisikló palánta állta el az utunkat. Előbb őrült ficánkolásba kezdett, azt se tudta, merre szedje a lábait... vagy nem tudom mit, amivel közlekedni szokott. Végül kissé lenyugodott, aztán árnyékot és búvóhelyet keresve elindult az út széli dzsumbuj felé. Volt ám legalább 25 cm hosszú, és 15 mm vastag fenevad!
Vértes Fáni-völgy
Lassan kiértünk a völgyből, készítettünk egy búcsú-képet, és a két múlva esedékes viszontlátás reményében hazafelé - akarom mondani, Gánt, a bauxitbányák felé - indultunk.

 

Nincsenek megjegyzések: