Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a tágabban értelmezett családom néhány tagja távol él Győrtől. Ez azzal az előnnyel jár rám nézve, hogy gyakran van alkalmam családlátogatás okán Győrből kimozdulni, és kis Hazánk szép tájait látogatni. Már sok éve, hogy rendszeresen járok Vasvárra is, nővéremet, valamint unokahúgom családját látogatni. Ez a látogatás rendszerint május elejére szokott esni, amikor Vasvár közelében, a Jeli arborétumban nyílnak a híres rhododentronok. A csodálatos virágok pompás színorgiát mutatnak a látogatóknak, és finom, aromás illatukkal kábítják őket.Mivel ebben a csodában már nagyon régóta volt módom gyönyörködni, és nagyon sok fotót gyűjtöttem a képtáramba, idén azt kértem a rokonoktól, másképp állítsák össze a látogatás programját. Így is lett: az érkezés délutánján fagyizni mentünk Rum nevű városka egyik híresen finom fagyiját megkóstolni, később pedig Vasvár mellett, a Szentkút nevű domboldalon tettünk egy gyalogtúrát. Ezen a helyen található a vasvári Feneketlen tó, amely a hagyomány szerint magába süllyesztette Vasvár (nyomtalanul eltűnt) várát. A vár kulcsát a kígyók királya őrzi a tóban, és minden negyedik évben, szilveszter éjfélkor jön csak a felszínre, a kulcsot megmutatni. Nem tudok senkiről, akinek ezt az eseményt sikerült volna megpillantani, de egy szép emlékmű ébren tartja a reményt a vasváriakban. A környék mindenesetre csodás fotós téma, én magam elég jól kiveséztem már ezt a fotózási lehetőséget. Egy képet mutatok az alábbi linken:
Nem messze ettől a helytől egy keresztény kegyhely található Mária-szoborral, és és egy kis mini kápolnával. Ezen a helyen rengeteg apró forrás fakad a domboldalban, ezek vize pedig kis csermelyekben gyűlik össze, és folydogál szeszélyes össze-visszaságban. A helyhez az a csoda fűződik, hogy a múltban egy vak leány megmosakodott az egyik forrásnál. Ennek eredményeként meggyógyult, visszanyerte a látását! Azóta szent helyként tisztelik a csodás mosakodás helyszínét, és kápolnát emeltek a vasvári hívek.
Ami engem illet, inkább fotósként csodáltam meg a helyszínt. Készítettem képeket: ezek közül fentebb egy sárga akác virágcsodát mutatok be - remélem, tetszik a látogatóimnak!
A másnapi program Mikosdpuszta kastélyának, valamint az egykori lengyárnak a meglátogatásával indult. Mikosdpuszta azért érdekes számomra, mert egykor az itteni lengyárban dolgozott textiltechnikus nővérem, én pedig gyakran üdültem nála gyerekkoromban. A Mikos bárók kastélya akkor állami gyereküdülőként funkcionált, és ottjártamkor mindig elkísért oda nővérem, kastélylátogatóba. Meg kell mondanom, a kastély jelenlegi elkeserítő állapotban van. Megnemerősített hírek szerint privatizálták, wellness-szállóvá alakítás ürügyén hatalmas úniós pénzt vett fel a tulajdonos, átalakítás címén szétveretett, amit lehetett, majd továbbadta, a pénzzel pedig eltűnt. Most ott van egy - szó szerint - romhalmaz, a lebontott tető miatt ázik és szétfagy minden, és mindenki tehetetlenül tárja szét a kezét. Jobb lett volna nem látni, de ha már ott voltam, természetesen itt is készítettem képeket. Ezek is a fenti linken érhetők el - egyike pedig itt a blogban. Ja igen - a Szajki-tavak! Majdnem megfeledkeztem róla! Szintén gyerekkori emlék. Csodálatos környezetben 6 vagy 7 tóból álló komplexum, eredeti rendeltetése szerint halastavak. Az elején álló 2 darab tó emellett szórakozásra is használható volt. A legelső tó ma strand és egyéb vízi kikapcsolódásra van fenntartva, a második pedig igazi horgászparadicsom! Partján rengeteg hétvégi ház található, a vízen pedig stégek és horgászházak (színes) kavalkádja látható. A szemben lévő oldal mellett csodálatos, gyönyörű erdő húzódik végig.
A tavak mellett ebédeltünk, majd Sárvárra vettük az irányt. A sárvári Nádasdy-vár meglátogatása régi dédelgetett tervem volt - úgy döntöttem, nem halogatom tovább, és a délutánt a vár látnivalóira szentelem. Szép dolgokra számítottam, de gyönyörűségeket találtam! A várban látható Nádasdy-múzeum minden képzeletet felülmúló gyönyörűségek kincsesháza! Szavaim nincsenek rá, aki teheti, menjen és nézze meg!
https://picasaweb.google.com/nadasdi.szabo/HungarySarvarNadasdyVar# linken néhány ott készült képem látható.
Sokat gondolkodtam azon, mit tegyek a győri temetőben készült, katonasírokat ábrázoló képeimmel. Én férfiként, obsitos tartalékos tisztként, a hadi események iránt egyébként is érdeklődő személyként bele tudom élni magam azoknak a katonáknak a helyébe, akiknek fegyvert adnak a kezébe, és ölni parancsolják őket! Abban a tudatban, hogy ők ölni kényszerülnek, és meghalni, ha a hadi helyzet úgy alakul.A győri temető több nemzet hősként meghalt katonáinak földi maradványait őrzi. Egymás közelében nyugszanak a II. Világháború vörös katonái, a német harcosok és magyar honvédek, akik parancsban kapott kötelességüknek eleget téve váltak áldozatokká.
Remélem, képeim közlésével nem követtem el kegyeletsértést. Béke poraikra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése