2015. november 17., kedd

A Mecsek falvaiban jártam

...konkrétan Kővágószőlősön és Cserkúton. Az utóbbi helyen nem először, mert ezt a helyet már a tavalyi Mecsek-beli kirándulásom alatt is felkerestem egy alkalommal.
Nyilvánvaló mindenki előtt, hogy ha valaki a Mecsekbe megy túrázni, akkor elsődleges célja a hegyekben való kirándulás. Természetesen így gondolkodtam én is, de szenvedélyes turista- és fotós létemre nem tudok elmenni az utam során érintett falvak műemlékei, érdekességei mellett sem. Idén a Jakab-hegy, és a Babás szerkövek voltak elsődleges céljaim. Ezt az utat pedig Kővágószőlősről, vagy Cserkútról indulva lehet bejárni. Én indulásnak Kővágószőlőst választottam; nem kihagyva a falu középkori eredetű műemlék templomát sem.
A Wikipédiából: "Kővágószőlős Pécstől nyugatra, a Mecsek-hegyalján, a Jakab-hegy lábánál fekszik. A 6-os főút vonalától a Cserkúti dombok választják el. A hegy és a dombsor értékes természetvédelmi terület. A Jakab-hegyet felépítő permi vörös homokkő a falu feletti hegyoldalban sajátos sziklaformációkat alkot: a Babás-szerköveket, és a Zsongor-követ. A mélyebben található zöld homokkő uránt tartalmaz.
A község klímája szubmediterrán, ennek köszönhetően különleges, védett növénytársulások alakultak ki a területén (kapcsos korpafű, fekete kökörcsin, sárga kövirózsa, tőzegmoha stb.)"
Kővágószőlős temploma
" A Sarlós Boldogasszony-plébániatemplom Kővágószőlős központjában álló, részben középkori római katolikus templom." ... ennyit a templomról, egyenlőre.

Templom
 A hegyi falvak legnevezetesebb objektumai rendszerint a templomok... bár ha belegondolok, ez nem csak a hegyi falvainkra igaz. Mindenesetre, ha középkori műemlékeket keresünk, néhány egykori végvár mellett jobbára csak a templomokat találjuk. Az engem nem zavar, számomra sohasem unalmas, hisz minden templom más, minden templom egyedi a maga módján.

Bejárat
 A torony alatti bejárat fölött korabeli felirat maradványai láthatóak.

Oldalfülke
 A templom egyik oldalában egy kis fülke látható, benne kereszt a megfeszített Megváltóval, és a keresztrefeszítés néhány szimbólumával.
A gyermek Jézus
Borkereskedés
Lila Akác - kocsma és szálláshely
A templomnál elidőztem kissé, de aztán mentem tovább. Láttam egy régi borászat szép épületét, különleges kapuját, majd egy kocsma elé érkeztem. Korábbi információim szerint innen kell indulni a hegybe. "Óvatos duhajként" azonban erről bizonyosságot is akartam szerezni. Ráadásul - tapasztalataim szerint - a kocsmákban szerezhet legkönnyebben információt a turista. Az sem mellékes persze, hogy a kocsi leparkolása után már nyugodtan ihattam egy pohár jó vörösbort is! (Szekszárdi vöröset, amint érdeklődésemre a kocsmáros elmondta).
A hegyi túrámat sikeresen megjártam, vissza is érkeztem ugyan ide... de az már egy másik történet.
Agyban megfogalmazott tervem úgy szólt, hogy a Pécsre vezető visszautamon teszek egy kitérőt Cserkútra, a már ismerős templomhoz. Miért ne tennék, ha úgy akarom?
Amint megérkeztem Cserkútra, egyenesen a templomhoz hajtottam. Megálltam, és kis híján a földbe gyökerezett a lábam. Ha valaki látott már hihetetlen őszi színkavalkádot, akkor az még nem látta azt a házat, amit én a templom közelében láttam! Úgy elámultam, hogy még arról is elfeledkeztem, figyeljek a fotózásnál arra, hogyan fog ez  a ház a gépemben, a képen kinézni. 
Őszi színkavalkád (pinceablak)
Bár nem vagyok büszke erre a fotómra, megmutatom a teljes épületet is.
Nos, "Ő" az...
De a továbbiakban nézzük azt a templomot, amiért jöttem.
Cserkút műemlék temploma
Wikipédia:

"Fazsindelyes katolikus temploma

A templom 1270 és 1290 között épült, romanikus stílusban.
Homlokzatán restaurált falfestmények és Prokop Péter papfestő alkotásai láthatók. Főhomlokzata délen volt, ezt jelzi a bejárati kapu és a fölötte lévő 3 kis ablak. A 14. században tornyot építettek hozzá. A hajó északi falán freskómaradványok láthatók. Felül az apostolok sorakoznak, akik a háromkirályokat követik Jézus köszöntésére. Alul a szenvedő Krisztus látható és Szent Mihály, aki kardot és mérleget tart. Így helyezi mérlegere az eléje érkező holtak lelkeit. Ettől jobbra áll Szent Miklós.
Ezek a festmények a 13. században készülhettek. A Szent Györgyöt ábrázoló freskó a diadalív déli oldalán látható. Ez 1335-ben készült. A belső oldalon az év hónapjaira jellemző tevékenységek láthatók. Ezek a 15. században készültek. Az egykori festmények tűzvész miatt pusztultak el. Az oltárt Ferenczy Károly tervezte. Emögött van a Keresztelő Szent Jánost ábrázoló oltárkép. Itt van még Prokop Péter festőművész Kálvária-képe. A stációsorozatot is ő festette."

Cserkút
Az őszi fények pillanatról pillanatra változtak, más és más fénnyel árasztva el a templomot.
Sajnos, az épületbe bemenni nem tudtam ez alkalommal sem. Pedig nagyon szép látványban lehetett volna részem, a Wikipédia információja szerint.
Torzó
Síremlék.
A templom körül egykor temető lehetett.
Síremlék
Síremlékek a templom tövében
A hasonló témákat a mai trend szerint fekete-fehérben jelenítik meg a fotósok. Én turisztikai célzattal jártam itt, "turistafotókat" készítettem, ezért nem tartom szükségesnek más irányzatok szokásait, ízlését magamra vállalni. Maradok a hagyományos színes megjelenítés mellett. "Ahogy a valóságban látom...."
Bejárat.
A kapuboltozaton eredeti, korabeli festés nyomai látszanak.
Részletfotó
Festésnyomok a középkorból
Harangláb
És a posztom végére: lélekharang a temetőben

Mai "sétánk" véget ért. Legyen szép napja minden kedves olvasómnak.

Nincsenek megjegyzések: