Nádasdi-blog: január 2014

2014. január 23., csütörtök

Randevú a Bécsi Kávézóban

Gyermekkoromtól kezve érdekelt a történelem. Szívesen tanultam akár hazánk történelmében, akár másik kedvelt témámban, magyar irodalomban, ha történelmi személyiségek életével ismerkedhettem. Jól emlékszem Berzsenyi Dániel nevére is, aki nemesi származása révén is, és jelentős irodalmi tevékenysége révén is részese történelmünknek. A költő Berzsenyi oldalági leszármazottai ma is köztünk élnek, tevékenykednek, és munkásságukkal maradandót alkotnak.

A Berzsenyi-Hölgyek

A ma élő utódok közül kettőt van szerencsém személyesen ismerni; mégpedig két nagyon barátságos hölgyet!

Kedves mosoly :-)

Nagynéni

Az ifjabbat, Berzsenyi Esztert közös hobbink, a fotózás révén ismertem meg, Monika nagynénjét pedig Eszter közvetítésével, Monika Győrben kiállított jelmezes babafigurái kapcsán. A kiállítást megnéztem, nagy kedvvel fotóztam, a képek ma is láthatóak Google+ (Picasa) fotógalériámban, illetve blogomban.

http://nadasdiszabo.blogspot.hu/2011/04/xv-gyori-nemzetkozi-babakiallitas.html

Tavaly a Hölgyek kicsit hosszabb időt töltöttek Győrben; ekkor közös kirándulást is tettünk!

A napokban Eszter újra jelentkezett, elmondta, hogy Győrben vannak, és meghívott egy kávéra a győri úgynevezett Bécsi kávézóba. Természetesen örömmel fogadtam a meghívást.

Ma meg is történt a "randevú". Kellemesen és vidáman beszélgettünk, jól telt az idő. Nyilván arról is szó esett, mi az apropója az újabb győri kirándulásuknak, hisz különösen Monika részéről nem kis fáradság Münchenből ide utazni.

Erre Eszter elmondta, hogy Monika meghívást kapott a Magyar Kultúra Hete rendezvényei alkalmával a győri önkormányzat rendezvényére, ahol Győr Város Önkormányzata kitüntette őt a város ezüst plakettjével és díszoklevelével. Ez az oka a mostani Győrben tartózkodásnak.

Meghívó levél

Az ezüst emlékérem
(Elnézést a fotó gyenge minőségéért)

Részlet a győri polgármester leveléből:

"Örömmel értesítem, hogy Ön, Győr város javára végzett magas szintű áldozatos tevékenységének elimeréséért, a győri állandó babakiállítás gyűjtemény önzetlen és nagylelkű felajánlásáért Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának ezüst emlékérmében és díszoklevelében részesül, amelyhez szívből gratulálok."

Ezúton is gratulálok a megérdemelt elismeréshez!

A beszélgetés tovább folyt, előkerült Eszter fényképező gépe is, és innen kezdve már együtt fotóztunk... emlékképek készültek csupán, nem beállított fotók. Spontán "életképek"....

A fotózás szép hobbi

A kitüntett

Szobor a kávézóban

Legyen szép estétek.... köszönöm a látogatást!

2014. január 16., csütörtök

Fotóséta Csornán

A naptár szerint tél van, a természet azt hiszi, korai tavasz... enyhe a levegő hőmérséklete, jönnek és mennek, oszladoznak a felhők, nem ritkán vakítóan süt a nap.

Rám is hatással van a megbolydult időjárás. Egyre inkább érzem azt, hogy menni, mozogni van kedvem, szeretek a napfényes utcákon bolyongani. Kezemben természetesen a fényképezőgép.

Egyenlőre nem megyek messze a lakhelyemtől. Az időjárás kiszámíthatatlan, ha hirtelen rosszra fordul, akkor kellemetlen meglepetést is okozhat. Csak abban gondolkodom, hogy a közeli városokban teszek rövid kirándulásokat.

Tegnap, január közepén Csorna városát választottam úti célul. Szombathelyre utazván gyakran, évente többször átutazom a városon, de kifejezetten csornai kirándulást nem tettem a mai (tegnapi) napig. Most úgy döntöttem, kicsit körülnézek a városban.

"Csorna (németül Gschirnau, horvátul Černja) kisváros Győr-Moson-Sopron megyében, a csornai járás székhelye. A Rábaközben található. Területe a Fertő–Hanság Nemzeti Park része." (Wikipédia)

Legfontosabb célomnak a premontrei apátsággal és templommal való ismerkedést jelöltem meg. Arra számítottam, hogy igazában csak külső fotózásra lesz lehetőségem, tudván, hogy hétköznapokon, szertartáson kívüli időben a templomok zárva szoktak lenni.

Csorna

Vonattal utaztam, a pályaudvarról azonnal a premontreiek épülettömbje felé vettem az irányt. Az útkereszteződésben, a sarkon készítettem az első fotót.

Zsidó áldozatok emlékműve

Előbb a Szent István téren sétáltam, és kerestem Csornára jellemző fotótémát. Találtam néhányat - ezek közül a zsidó áldozatok emlékművét mutatom be. Jellegzetes, szép és elgondolkodtató alkotás.

Premontrei prépostság park felőli homlokzata

A premontrei épülettömb nagyon szép látványt nyújt a parkból nézve. Az igazi tavaszban, vagy nyáron minden bizonnyal még szebb, de hát január van, most ezzel kell megelégednünk.

Premontrei prépostság - templom előtere

A templomba nem, de az előtérbe be tudtam menni. Itt is készítettem fotókat... sajnáltam, hogy a templomtér zárva volt, az előtérből pedig értelmetlen lett volt használhatatlan képeket csinálni. Ez ezúttal elmaradt.

A premontrei épület-tömbben található a Hanság-múzeum. Időm bőven volt, bementem múzeum látogatásra is. A belépődíj meglepően kedvező, ehhez képest a fotójegyet drágának találtam. Nem igazán értettem az aránytalanságot, ezért fotójegyet nem vettem. 2 - 3 szobányi kicsi kiállításra számítottam.

Újabb meglepetés volt, hogy egy ifjú hölgy végigkísért a teljes bemutatón. Nagyon diszkréten a háttérben maradt, kedvem szerint nézegethettem bármit. Ha kérdésem volt, akkor viszont készségesen válaszolt. Még nagyobb volt a meglepetésem, hogy a múzeum sokkal nagyobb és gazdagabb volt, mint amire számítottam. Mire végigértem, más sajnáltam, hogy "megspóroltam" a fotójegy árát. De majd legközelebb, ha erre járok... :-)

Az idegenvezető hölgynek még arra is volt gondja, hogy figyelmembe ajánlja a csornaiak híres Kugler cukrászdáját! Elmondása szerint különösen a fagylaltjuk finom!

Egy kis torkoskodás :-)

Megfogadtam a tanácsát, de nem fagylaltot, hanem finom süteményt és kávét fogyasztottam a cukrászdában. No, meg egy nagy adag mézes puszedlit hoztam haza!

Csorna - 1919-es kommunista vörösterror áldozataira emlékezve

1848-49 szabadságharc kanonok hősei

Na, de még Csornán vagyunk. Egy újabb emlékművet fotóztam, az 1919-es vörösterror áldozatainak emlékművét, és az 1848-49-es szabadságharcban részt vett premontrei kanonokok emléktábláját.

Egy újabb különleges templom: a Jézus Szíve plébánia templom.

Jézus Szíve plébánia templom

"A templomot 1938-ban szentelték fel. Érdekessége, hogy szentélyéhez az 1941-ben megrendezett magyar egyházművészeti kiállításon Aba-Novák Vilmos festőművész bemutatta a templom szentélyébe készített freskótervének temperaváltozatát, Jézus szent szíve címmel, de a kivitelezésre nem kapott megbízást. Később Nagy Sándor gödöllői festőművész az Országos Egyházművészeti Tanácsnak 1942-ben benyújtott freskótervét mind a Tanács, mind a megyés püspök elfogadta, s a művésszel 1942 júniusában kötöttek szerződést." (Wikipédia)

Evangélikus templom.

Sajnos a Wikipédia nem ír a templom történetéről.

Csornai sétámat az evangélikus templomnál fejeztem be. Itt nagyon erős ellenfény fogadott, a nap alacsonyan állt, és erős volt a fény. Nem tudtam ennél jobb képet készíteni.

Legyen szép napotok!

2014. január 5., vasárnap

Hungary - Soproni extrák

Az új évvel új kiránduló- és fotószezon indul. Nálam mindenesetre elég korán... már január 2.-án vonatra ültem, hogy Sopronba utazzak. Sopront azért választottam, mert jelenleg ott látható Munkácsy Mihály festményeinek egy kiállítása, amit mindenképpen szerettem volna megnézni. Ez úgy gondolom, elég nyomós érv ahhoz, hogy éppen ott kezdjem az idei kirándulásaimat. Más kérdés, hogy Sopron városát nagyon kedvelem, a belvárost - főleg a Várkerületet - elég jól is ismerem. Az alábbi linkeken korábban készült soproni képeim láthatók.

http://nadasdiszabo.blogspot.hu/2012/06/fotoseta-sopronban.html

http://nadasdiszabo.blogspot.hu/2012/09/ujabb-seta-sopronban.html

Mostani utam előtt kicsit tanácstalan voltam. Az időjárási viszonyok a tárlatlátogatásnak nem volt akadálya, de fotózáshoz egy picit sem volt kedvező. De ki látott már olyat, hogy valaki Sopronba megy fényképező gép nélkül? Főleg olyat ki látott, hogy ÉN menjek Sopronba fényképező gép nélkül!!!

Mivel értelmes fényképezési lehetőségre nem számítottam, úgy döntöttem, nem cipelek nehéz cucctáskát. Végül egy pici kompaktot azért csak a zsebembe csusszantottam indulás előtt.

Sopronba alig sétáltam száz métert a Várkerület felé, amikor ragyogó napsütés támadt! Na jó, nem júliusi verőfény, de januári viszonylatban nagyon is szép fények alakultak. Csuda jó kedvem támadt, mondhatnám azt is, bekapcsoltak bennem a napelemek. Akkor máris sajnáltam, hogy nem hoztam magammal a szokásos turistás fotótáskámat. Persze, jobb híján a nálam lévő kis géppel kezdtem fényképezni. Még a kiállítás látogatását is halasztottam egy időre, és benéztem a belváros néhány kis utcácskájába.

Nos, a Munkácsy-tárlat nagyon szép volt, elégedett voltam a döntésemmel, hogy eljöttem megnézni. Egy ilyen kiállítás természetesen nem fotótéma, de ha szabadott volna, egy "itt is jártam" című emlékfotót azért készítettem volna magamról - mondjuk valamelyik teremőrrel. De mint arra a főesküt letettem volna, a fényképezés szigorúan tilos volt a kiállító teremben.

Elég szép kis időt töltöttem a kiállítás megnézésével. Mivel az egész nap rendelkezésemre állt, a nap pedig kitartóan sütött, folytattam a városi sétámat. Újra bejártam a korábbról már ismert helyeket, de újabb városrész is felfedezésre került általam. Még nálam is szokatlanul sok fotót készítettem...

Ezek körül azokat szeretném bemutatni Nektek, melyek nem a szokásos "jaj de szép ház, jaj de szép utca" jellegűek, hanem - reményeim szerint - egy picit Sopron jellegzetességei.

Papa JOE's - ha jól értelmezem, 1492-ben lett alapítva

Romulus és Remus

"Romulus és Remus (kiejtés: Romulusz és Remusz) az egyik mitikus történet szerint Róma városának alapítói, Rhea Silvia hercegnő ésMars, a háború istenének ikerfiai. A legenda, valamint Plutarkhosz és Livius szerint is Romulus volt Róma első királya. (Ismert egy másik legenda is, mely szerint Aeneas alapította Rómát.)"

Mint tudjuk, Sopron helyén más a római korban is város állt. Egy házba falazva látható ez a minden bizonnyal korabeli féldombormű.